50 évig tanított, aranydiplomát kapott

Szerző by Szerkesztő 3 in Aktuális, Hírek | Nincs hozzászólás

Gyöngyösi Károly ötven évig nevelte a dél-békési diákokat, sokakat megtanított arra, hogy a mozgás örömet ad. A közelmúltban aranydiplomában részesítették, ennek apropóján a kunágotai pedagógust életútjáról, mindennapjairól kérdeztük.

Ötven év pályafutás után a közelmúltban aranydiplomában részesült Kunágota egykori testneveléstanára, Gyöngyösi Károly, aki Debrecenben vehette át oklevelét. Azt mondja, már előtte néhány nappal izgatottan várta az eseményt.

– Nagyon vártam ezt a napot, természetesen az oklevél miatt is, de végre újra találkozhattam réglátott csoporttársaimmal, barátaimmal. Megtiszteltetés volt átvenni az oklevelet, sokaknak, nálam fiatalabbak nem adódott ez meg, sajnos nem élték már meg. Öröm számomra, de egyfajta szomorúság is, mert nem kaptunk olyan mértékű elismerést, mint amire számítottunk ötven év pedagógiai munka után – nyilatkozta a Likefestoonnak Gyöngyösi Károly.

Az egykori pedagógus iskoláit Gyulaváriban végezte, majd Békésben érettségizett, ezt követően 1963-ban a debreceni tanítóképzőbe került, három évvel később pedig itt is diplomázott. Pályafutását Kevermesen kezdte, 11 évig nevelte, tanította itt a diákokat, majd kapva egy lehetőségen, Kunágotán folytatta pedagógiai munkásságát, 39 éven át.

– Kevermesen volt az első osztályom, minden tanulóra, de ezekre a diákokra főként nagy szeretettel gondolok, az egyik legkedvesebb osztály volt. 50 év alatt sok mindennel foglalkoztam, a kevermesi és a kunágotai gyerekekkel egyaránt eljutottunk ifjúsági tűzoltóversenyekre, ahol mindig eredményesen végeztünk, hasonlóan a sportvetélkedőkön, futballmérkőzéseken. Én magam is fociztam a kunágotai csapatban, de hosszú éveken át edző is voltam. Kunágotán tanítottam, amikor elvégeztem a testnevelés szakot, így tanárrá válhattam, sokakkal megszeretettem a sportot, a mozgást. Ezeken túl 15 évig minden nyáron részt vettem vándortáborok szervezésében és vezetésében, a gyermekek nagyon szerették – emlékezett vissza a pedagógus.

Megkérdeztük Gyöngyösi Károlyt, miért választotta a tanítói pályát ötven évvel ezelőtt, és arról is, ha újrakezdené, akkor is emellett döntene-e.

– Édesapám kántortanító volt, sőt, három testvérem közül kettő is pedagógus lett. Gyerekfejjel sok jót láttam, megtetszett ez a szakma, életem részévé vált. Három gyermekem közül ketten is ezt a hivatást választották. Ha újra kezdeném, nem biztos, hogy már el merném vállalni ezt a pályát, komoly nehézségekkel kell szembenézniük a mostani tanítóknak, tanároknak, úgy vélem, nem kapnak elég megbecsülést. Sok erőt és kitartást kívánok nekik munkájukhoz – emelte ki.

Gyöngyösi Károlyt egy betegség ébresztette rá arra, hogy rejlik kezeiben, önmagában egy olyan csoda, erő, amit meg kell mutatnia a világnak. Még dolgozott, amikor festeni kezdett, sőt, a kunágotai iskolásoknak rajzórákat is tartott. Több ezer festménye van, melyekből jó pár már Olaszországban, Vietnámban, és Angliában található meg, de sok kunágotai lakás és intézmény falát is díszítik alkotásai. Hamarosan Lőkösházán, a Bréda Kastélyban nyílik kiállítása.

Kiss Anna