Március 15. – Összetartozásunk jelképe

Szerző by Szerkesztő 03 in Aktuális, Hírek | Nincs hozzászólás

Nemzeti identitásunk egyik legmeghatározóbb eseménye volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Része volt az európai forradalmi hullámnak, a polgári átalakulás megindítója, ma összetartozásunk jelképe.

Hazánk a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukását követően csak korlátozott önállósággal rendelkezett, része volt a Habsburg Birodalomnak. A forradalom kitörésének napját megelőző években kialakult az országban egy fiatal értelmiségi réteg, akik irodalmi alkotásaikon keresztül formáltak véleményt, törzshelyük a pesti Pilvax kávéház volt. Közéjük tartozott többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál. Az 1848 tavaszán kitört párizsi forradalom elindított egy belső mozgalmat, a március 13-án kitört bécsi forradalom a magyar ifjúságot is cselekvésre késztette.

Március 15-én reggel a fiatalok a Pilvax kávéházból elindultak, csatlakozásra szólították az egyetemi hallgatókat. A többezres tömeg a Landerer nyomda elé vonult, a nép nevében lefoglalták a nyomdagépeket, majd cenzori engedély nélkül kinyomtatták a követeléseiket tartalmazó 12 pontot, valamint Petőfi erre az alkalomra írt versét, a Nemzeti dalt. Ez a sajtószabadság megteremtését jelentette.

Vasvári Pál és társai délután a Nemzeti Múzeum előtt gyülekeztek, és ismertették a 12 pont jelentőségét. A tömeg a pesti városháza elé vonult, a városvezetést kívánták oldalukra állítani. Ezt követően a már húszezerre duzzadt tömeg a Budán székelő királyi hatalmat képviselő Helytartótanácshoz ment, ahol a tanács a népharag láttán elfogadta a követeléseket. A nép a budai várbörtönből kiszabadította Táncsics Mihályt, az este a Nemzeti Színházban ért véget, Katona József Bánk bánját játszották.

Március 15-én a bécsi forradalom hallatán magyar küldöttség érkezett tárgyalni Bécsbe, időközben kitört a magyar forradalom is, mely meghátrálásra kényszerítette V. Ferdinánd királyt és a bécsi udvart. Március 17-én hozzájárultak gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez, a vezetésével megalakult kormány már nem a királynak, hanem a nép által megválasztott képviselőknek, az országgyűlésnek tartozott felelősséggel. A vérontás nélkül lezajló forradalom elérte, hogy független és felelős kormány alakulhasson. A tett történelmi jelentőségű volt, ma országszerte emlékeznek a pesti fiatalok cselekedetére.

Ezen a napon kokárdát tűzünk szívünk fölé, eképpen fejezhetjük ki tiszteletünket a bátrak felé. A magyar kokárdát először Petőfi Sándor és Jókai Mór viselték, akik kedveseiktől, Szendrey Júliától és Laborfalvi Rózától kapták. A francia forradalom egyik jelképe is a nemzeti színű szalag volt, ők kalapjukra tűzve hordták azt.

Betkó Tamás Dávid

Fotó forrása: mek.oszk.hu