Készüljünk a tavaszi veteményezésre

Szerző by Admin in Aktuális, Hírek | Nincs hozzászólás

Már a nyakunkon a tavasz kezdete, amely a halaszthatatlan kerti munkák elkezdését is jelzi. A legtöbb odafigyelést a zöldségfélék és egyes fűszernövények magjainak elvetése igényli. Szakembert kérdeztünk a teendőkről.

Talajelőkészítés, ágyások kialakítása

A talajelőkészítés az egyik legfontosabb munkafázis, amelyet nagy gondossággal kell végezni. A veteményes helyét már ősszel fel kellett ásni, annak érdekében, hogy a téli fagyok elmunkálják a talajt. Ilyenkor már csak a felszíni munkálatokra lesz szükség, hogy a vetőmagokat a talaj morzsái alaposan körülvegyék. Az általánosan bevett gyakorlat az, hogy a területet 120 cm széles ágyásokra osszuk fel, köztük pedig legalább 30 cm széles művelőutat hagyunk ki. Ezáltal csökkenthető a taposási kár, és az elkövetkező munkákat nagyban megkönnyíti.

Sor- és tőtáv

Előre tisztában kell lennünk azzal is, hogy a magokat milyen sor- és tőtávolságra vetjük el, hiszen minden növénynek megvan az optimális tenyészterülete és túl sűrű vetés esetén nem fognak megfelelően fejlődni, a túl ritka pedig azért nem jó, mert kihasználatlan marad a terület. Szerencsére a megvásárolt vetőmag tasakján gondosan feltüntetik az optimális sor- és tőtávolságot, így érdemes ehhez tartanunk magunkat.

Milyen a jó vetőmag?

A jó vetőmag tiszta, idegen magoktól mentes, nem penészes. A magok épek, zúzottat, töröttet csak elvétve találunk a tasakban.

A vetési módok

Szórva vetés
A legősibb módszer a szórva vetés, mely során a magokat a talaj felszínére szórjuk és egy újabb munkaművelettel a talajba dolgozzuk. Hátránya a magvak egyenetlen elterülése, mivel hol sűrűbben szórtuk, hol pedig ritkábban.

Sorba vetés
Éppen ezért hatékonyabb módszer a sorba vetés, ahol a magvakat a növény igényeinek figyelembevételével, optimális távolságú sorokba szórva juttatjuk a talajba.

Vetési mélység

Nem elhanyagolható szempont a vetés mélysége sem, hiszen ha sekélyen vetünk, a növények érzékenyek lesznek a fagyokra és a szelekre. Utóbbi miatt a talaj felső rétegének gyors kiszáradása is fenyegetheti a csíranövényeket. A túl mélyre vetés sem jó, mert a csírázó növénynek vastag talajrétegen kell átküzdenie magát. Az általános gyakorlat szerint az apró magokat (sárgarépa, petrezselyem, retek stb.) 1-2 cm mélyre, míg a nagyobbakat (bab, borsó, lencse) 4-6 cm mélyre vetjük. Ettől függetlenül mindig a vetőmag csomagolásán feltüntetett utasításokat érdemes követni.

A vetés időpontja

Már a régi öregek is tudták, hogy minél korábban vetünk, annál később takaríthatjuk be a termést, viszont annál nagyobb mennyiségre számíthatunk. A vetés ideje akkor érkezett el, amikor a talaj átlaghőmérséklete 10-12 fok fölé emelkedik. Ha nincs elegendő csapadék, a magok csírázását meggyorsíthatjuk egy frissítő öntözéssel. A leghamarabb vethető növények (zöldborsó, zöldhagyma, fejes saláta, spenót) a vetés utáni 5-6 héttel már be is takaríthatóak – tudtuk meg Lunk Norbert agrármérnöktől.

Betkó Tamás Dávid

Share on Facebook