Fekete Mihály: Vers, nőnapra kedvesemnek.

márc 08, 14 Fekete Mihály: Vers, nőnapra kedvesemnek.

Válogatom.

Válogatom a szavakat,
Összerakom én azokat.
Futtatom a gondolatom,
Papira írom mondatom.

Ottan azt rímbe rakom,
Versemet neked írom.
Rá írom egy papírlapra,
Köszönetemet nőnapra.

Neked a gondoskodásért,
Amit tettél a sok jóért.
Vigyáztad az életünket,
Gyerekekét, az enyémet.

Mindenre jutót az idődből,
Ami kitelhet egy nőtől.
Marssal botot tartót kezed,
Az életet vezényelted.

Fáradtan vártad az estét,
De még felolvastál mesét.
Lapoztad a mese könyvet,
Altattad a gyerekeket.

Lenyugodni akkor tudtál,
Ha mindent elsimítottál.
Csiholtál szeretetet.
Láttad mindenki elégedett,

Milyen törékenyek vagytok,
De vas az akaratotok.
Titeket ezért csodálni lehet,
Hálásan mondok köszönetet.
Szerző: FM.

Hagyjon üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>