A karácsony eredetéről

Szerző by Szerkesztő 03 in Aktuális, Hírek | Nincs hozzászólás

Honnan ered és mit jelent a karácsony elnevezése? Mióta és miért tartjuk ezt az ünnepet? Cikkünkben néhány kevésbé ismert válasszal is szolgálunk.

A keresztények karácsony ünnepe, akárcsak a húsvét, régi pogány ünnepek napjára esik. Ez az egybeesés nem véletlen, mert míg a húsvét, Jézus feltámadásának ünnepe egy ősi, tavaszköszöntő termékenységi ünnep helyére került, addig a karácsony több nép életében is a Fény, a Nap újjászületésének ideje. A keresztény Európa hagyománya szerint ilyenkor jön a világra a kis Jézus, a “világ világossága”.

A téli napforduló átalakulása

A pogányság Fény ünnepe, a téli napforduló december hónap második felére (kb. 24-e, 25-e) tehető (idén december 21-én volt), csillagászati szempontból ma ez már pontosan behatárolható, de az ősi ünnepeknél egy-két nap eltérés előfordulhatott. A téli napforduló idején a Sötétség uralkodik a Fény felett: ekkor köszönt be legkorábban az este, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája is. E napot követően azonban a Fény ismét erőre kap, egészen a nyári napfordulóig (Szent Iván-éjszakája) nyújtva a nappalokat. A nyári napforduló alkalmával azért gyújtottak tüzeket, hogy elűzzék a közeledő sötétséget, a téli napforduló alkalmával a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünnepelték, hiszen ekkortól kezdtek az éjszakák újra rövidülni, a nappalok pedig egyre hosszabbra nyúlni.

A Római Birodalomban az ünnepet a már erősödő Napisten, és Mithrász-kultusz nyomására az i.sz. 3. században rendelték el. Az ekkor már egyre erősebbé váló keresztény vallás szimbolikájában a sötétségen diadalmaskodó fényt, az isteni fényforrást Krisztus szimbolizálta, így a keresztény mitológia a Fény ünnepére helyezte az ő saját Fényessége, a Megváltó születésének idejét.

A keresztény történet

Karácsony vallási eredetét mindenki ismeri, hisz mintegy kétezer évvel ezelőtt az Izráel egyik városában, Názáretben élő Mária előtt egyik éjjel megjelent Gábriel arkangyal, aki tudtára adta: hamarosan gyermeket szül, aki Istennek fia lesz. Máriát nem sokkal később feleségül vette József, a fiatal pár pedig népszámlálás miatt hamarosan Betlehembe ment. Odaérve nem találtak szálláshelyet, Mária pedig érezte, hogy közeleg a szülés ideje, így egy istállóba húzódtak be, és ott született meg a kis Jézus, akit jászolba fektettek.

A közelben lévő pásztorokat egy angyal értesítette Isten fiának születéséről, a szintén oda tartó három bölcsnek pedig a betlehemi csillag jelezte az Úr Jézus születését és azt a helyet, ahol megtalálhatják az újszülöttet. A pásztorok a bölcsekkel együtt rátaláltak a szent családra, térdre borultak előttük és ajándékkal halmozták el őket.

Miért ekkor tartjuk a karácsonyt?

A Rómában keletkezett ünnep pontos meghatározását az nehezítette, hogy akkoriban számos nézet létezett Jézus születési időpontjára vonatkozóan. Egyesek szerint december 20-án, mások szerint április 18-án vagy 19-én, ismét mások szerint november 25-én vagy január 6-án született. A választás mégis december 25. lett, mert ezzel kívánták ellensúlyozni a “Sol invictis” (legyőzhetetlen Nap) pogány ünnepet. Így vezették be Krisztusnak a “Sol Salutisnak” (az üdvösség napjának) ünnepét, amivel Jézus születése is új tartalmat kapott, és csakúgy, mint a húsvéti böjtnél, az Adventtel itt is előkészületi időt csatoltak az ünnephez.

Honnan ered a karácsony elnevezése?

A magyar Karácsony szó jelentése a szláv korcsun szóból ered, amely lépőt, átlépőt jelent. A szó egyben az új esztendőbe való átlépésre is utal, ami a keresztény egyházban az adventi időszakkal kezdődik el.

Az angol Christmas elnevezés Jézus Krisztus nevére utal, míg a német Weihnacht és a holland kertsmisse szent éjt jelent. Valamennyi megnevezés az egyházi eredetre utal. A francia Noel, az olasz natale, a spanyol navidad, valamint a walesi nadoling pedig a latin Natalis szóból erednek, melynek születés jelentése. A karácsony megnevezésére létezik még a skandináv Jul kifejezés is, aminek pontos eredete már nem visszakövethető, de nagy valószínűséggel a télnek azt a szakaszát jelöli, amelyet ma is a téli ünnep időszakának tekintünk.

Csomós Éva

Fotó: pixabay.com