Zombor Gábor közölte, a háziorvosok régi kérését teljesíti a törvényalkotó azzal, hogy az önkormányzatokra bízza, kivetik-e a helyi iparűzési adót a praxisokra, amelyek döntően közszolgálatot végeznek az egészségbiztosító által fizetett forrásokból.

Úgy fogalmazott, a javaslatban olyan megoldás született, amely elfogadható mind a háziorvosok, mind az önkormányzatok számára, és hozzátette: eddig lehetőségük sem volt a települési önkormányzatoknak arra, hogy lemondjanak ennek az adónemnek a beszedéséről a háziorvosoktól.

Zombor Gábor úgy gondolja, az önkormányzatok a jövőben nem fogják kivetni a helyi iparűzési adót a praxisokra.

Az államtitkár az alapellátási törvénnyel kapcsolatban beszélt arról is, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót ad a kormány a praxisváltáshoz, így az adott háziorvos a bevételét fordíthatja praxisvásárlásra is. Továbbá lehetőség nyílik a jövőben arra, hogy ha a háziorvos további szakvizsgával rendelkezik, akkor az adott településen az egyéb szakvizsgával is fogadhasson beteget.

Zombor Gábor elmondta még, a törvényjavaslat egyfajta garanciát biztosít arra nézve, hogy azok az önkormányzatok, amelyek védőnői szolgálatot tartanak fenn, az erre adott állami finanszírozást csak a meghatározott egészségügyi szolgáltatásra fordíthatják, és ezekkel a forrásokkal el kell tudniuk számolni.

Az egészségügyért felelős államtitkár jelezte, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben is – hasonlóan az idei büdzséhez – tízmilliárd forinttal bővül az alapellátás finanszírozására rendelkezésre álló összeg, ami további 130 ezer forint bevételt eredményezhet praxisonként.

Zombor Gábor a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy folytatódott az ágazati érdekképviselőkkel múlt héten megkezdett egyeztetés. Az államtitkár megerősítette, az érdekképviseleti szervek és az államtitkárság között a túlmunka és a túlóra rendezése kapcsán konszenzus van.

Ennek értelmében a résztvevő felek megállapodtak abban, hogy az intézményekben fennálló eltérő eljárásrendeket egységesíteni szükséges és a jelenlegi 6 hónapos elszámolási időt 3 hónapra csökkentik.

Elmondta továbbá, hogy jövőre a korábban elindított bérkiegészítési program bekerül az alapilletménybe, ezáltal a mozgóbérek (készenléti, ügyeleti és túlóradíjak) is emelkednek. Ez 13 milliárd forintos pluszforrást jelent a jövő évi büdzsében, valamint 2,5 milliárd forint áll jövőre rendelkezésre a rezidensprogramból kikerülő fiatal orvosok bérének szinten tartására.

Zombor Gábor közölte, folytatódnak a tárgyalások a kórházak által működtetett nővérszállók felújításáról és arról, hogy a kifutó projektekből megmaradó pénzeket – nagyjából hárommilliárd forintot – ápolási eszközök vásárlására fordíthassa az állam.

Kiss Réka

Forrás: MTI / EMMI

Fotó: Botár Gergely

Zombor Gábor azt fogalmazta meg célként, hogy az európai sztenderdeknek megfelelő várólistaidők legyenek Magyarországon.

Az államtitkár és Kurucz Éva kormányszóvivő is azt mondta, hogy a többletforrással ez elérhető, mert a kisebb beavatkozásoknál így két-három hónap, a nagy műtéteknél – például csípő- és térdprotézis- vagy nagyobb gerincműtéteknél – pedig legfeljebb fél év lesz a várakozási idő.

Az Orosházi Kórházban az 1 napos sebészeti formában működő szemészetnél van jelentős várólista, ami jelenleg 1 éves.

– A fél évnél hosszabb várólista elsősorban nagyobb kórházakra, s bizonyos beavatkozás-típusoknál jellemző. Az év elején csípő-térdprotézis várólista csökkentése érdekében kaptak extra finanszírozást egyes intézmények. Nálunk az 1 napos szemészet tekintetében van hosszú várólista, amit remélünk, hogy a közeljövőben sikerül lecsökkentenünk. 2014 áprilisától kapacitásátcsoportosítás révén a műtéti esetszámot sikerült növelnünk, ami havonta átlag 66 műtétnek felel meg – válaszolta a Likefestoon kérdéseire dr. Duray Gergő főigazgató.

Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár karácsony előtt járt az Orosházi Kórházban, ahol az építés alatt álló központi tömböt tekintette meg

Zombor Gábor szerint az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.

Az egészségügyért felelős államtitkár a várólista-csökkentés mellett arról is beszámolt, hogy az úgynevezett kasszamaradványból, 10,5 milliárd forintból az intézmények többi közt adósságállományuk csökkentésére és a korábban gazdasági társaságként működő, de már állami tulajdonú kórházakban dolgozók elmaradt jubileumi jutalmának kifizetésére is kapnak pénzt. Utóbbira 534 millió forintot költhetnek.

Ezen kívül egyszeri plusz kiegészítést juttatnak az iskola-egészségügyi és a körzeti fogorvosi praxisoknak – közölte, hozzátéve, hogy fejlesztésekre is lesz lehetőség, így például a Semmelweis Egyetem gyermekklinikája új sürgősségi osztályt alakíthat ki.

Zombor Gábor jelezte továbbá, a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 10 milliárd forinttal megemeli a gyógyító-megelőző kassza büdzséjét. Kiemelte, hogy a háziorvosi ellátást is fejlesztik.

A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az egészségügy megújítása, fejlesztése és a társadalom egészségügyi helyzetének további javítása mellett.

Kurucz Éva emlékeztetett, hogy a várólisták csökkentésére ezt megelőzően is hoztak intézkedéseket, így például már csökkent a csípő- és a térdprotézisre várók várakozási ideje.

Kiss Réka

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség