Magyarország Alaptörvényének értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. A törvényszék valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei és a megyei jogú városi képviselő-testület valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.
– Az április 9-i közgyűlésen született meg a döntés az ülnökök személyéről. Közel annyi jelölés érkezett, mint ahány főt delegálni tudtunk – tudatta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.
Az Országos Bírósági Hivatal 26 főben határozta meg a Békés Megyei Közgyűlés által megválasztandó ülnökök számát, ebből 7 főt törvényszéki ülnöknek, 15 főt közigazgatási és munkaügyi ülnöknek, 4 főt pedagógus ülnöknek jelölt meg. Megbízatásuk négy évre szól.
– Kérdésként merül fel sokszor, hogy mi az ülnökök feladata? A bírák jogállásáról szóló törvény alapján az ülnöknek ugyanolyan joga van, mint a bírónak. Részt vesz az ülésen, befolyásolni tudja a bírót a döntés meghozatalában, és bár nagyon ritkán fordul elő, de a két ülnök akár le is „szavazhatja” a bírót. Élettapasztalatuk sokat jelent egy-egy döntés meghozatalában, segítséget nyújtanak a bírónak – közölte dr. Zámbori Tibor, a Gyulai Törvényszék elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese.
Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.
A megbízóleveleket a megyeháza nagytermében vették át az ülnökök Zalai Mihálytól, a megyei önkormányzat elnökétől.
– Sok bölcsességet, egészséget, nem kevesebb sikert kívánok jövőbeni munkájukhoz és eredményes ülnökösködést. Köszönöm azt a megnyilvánulást, azt a közösségi feladatvállalást, ami manapság nem gyakran tapasztalható, de amit Önök önként vállalnak – zárta szavait Zalai Mihály.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
2014-es adatok szerint a foglalkoztatás mind regionális, mind országos összevetésben elmaradottságot mutat a többi megyéhez képest. Bár a keresetek egy év alatt az országos átlagot meghaladó mértékben, 4,2%-kal emelkedtek, de még így is 26%-kal maradnak el más területekhez képest.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program „Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)” elnevezésű intézkedése a helyzet javítását célozza. A paktum legfőbb törekvése a megyei szintű foglalkoztatási helyzet javítása, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása. A foglalkoztatási együttműködés a térségi szereplők összefogásán alapul. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek és a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak a megoldásán, oly módon, hogy stratégiát alkotnak, és ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg. Cél másrészt az is, hogy elősegítsék az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepülni és munkát vállalni szándékozó munkaerő foglalkoztathatóságát.
A képviselők tájékozódtak Békés megye úthálózatának állapotáról is. 2013-as statisztikai adatok szerint a megyénkben található közutak hossza 1468 kilométer, viszont ezek állapota nem nevezhető jónak. Egy három évvel ezelőtti felmérés szerint a közúthálózat burkolatának állapota országos összehasonlításban a rosszabbak között volt, jó vagy megfelelő minősítést is csak az utak 26 százaléka kapott. A TOP-on belül lehetőség van a megyei úthálózat megújítására. „A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés” című intézkedés keretén belül alacsonyabb rendű utak bel- és külterületi felújítására és fejlesztésére van lehetőség. Így a betelepülő vállalkozások könnyebben elérhetők a kisebb települések munkavállalói számára, ugyanakkor ezzel a vállalkozások is könnyebben találnak megfelelő munkaerőt. Mindemellett az útfejlesztések a gazdasági övezetek, iparterületek jobb elérhetőségét is biztosítják, ez ösztönzőleg hat a vállalkozások betelepülésére, ami közvetetten a foglalkoztatás növeléséhez vezet.
A testület döntött arról is, hogy az Ukrajnában kialakult válsághelyzet miatt a Kárpátalján élő magyar lakosságnak segítséget nyújt Békés megye. A gazdasági vészhelyzet miatt kétszázezer magyar ember küzd megélhetési gondokkal, és foglalkozik otthonai elhagyásának gondolatával. A Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár felkérte a segélyprogram keretén belül a magyarországi önkormányzatokat, nyújtsanak támogatást a kárpátaljai települések részére. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése ötszázezer forint humanitárius támogatást biztosít a kárpátaljai magyarok megsegítésére.
Fontos napirendi pont volt a Békés Megyei Integrált Területi Program elfogadása. A megyei önkormányzatnak meg kell határoznia a forrás felhasználásának keretösszegeit és módozatait, az indikátorvállalásokat és az ütemezést. Az egyeztetések év elejétől zajlanak. A 2014-2020-as költségvetési időszakban a TOP keretein belül a megye által felhasználható forráskeret közel 58 milliárd. Bár az Integrált Területi Programok tervezésének és végrehajtásának időkerete 2014-től 2020-ig terjed, és a projektek végrehajtására további három év áll rendelkezésre, az ütemterv elég feszített. A források elosztása alapján 2015-ben több mint 16,6, 2016-ban 21, 2017-ben 13,6, míg 2018-ban 6,7 milliárd forintot használhat fel a megye a pályázatok megvalósítására.
A közgyűlés szóbeli bejelentésekkel zárult, melyekből kiderült, hogy Békés Megye Képviselő-testületének soron következő ülése június 18-án lesz.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
A Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanácsot a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1998. június 16-án alakította meg. Azóta több változás, módosulás lépett életbe, Számos olyan új jogszabály született illetve jogszabályváltozás történt, melyek miatt újjáalakult hazánk tizenkét Területi Vízgazdálkodási Tanácsa. A Békés megye legnagyobb részét lefedő Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács (KTVT) elnöke 2015. január. 13-ától Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke. Alelnöknek – az elnök javaslatára – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviselőjét, dr. Csicsely Ilona képviselő asszonyt választották a tagok.
Az ülésen az elnök és az alelnök megválasztása után a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el a tanács, majd tájékoztatók hangoztak el, többek között a KÖVIZIG ár- és belvízvédelmi őszi felkészülési szemléinek tapasztalatairól és a Nemzeti Szennyvízprogramhoz kapcsolódó beruházások állásáról. Dr. Mucsi Gyula megyei tisztifőorvos beszámolójában a felszíni fürdőhelyek kijelölésével és szezon közbeni ellenőrzésével kapcsolatos feladatok teljesüléséről adott átfogó képet. Elmondta, hogy Békés megyében rendszeresek az ellenőrzések, az eredmények pedig folyamatosan jók, annak ellenére, hogy nagyon szigorú szabályrendszernek kell, megfeleljenek ezek a fürdők és strandok.
A Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanácsról:
A tanács működési területe megegyezik a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) működési területével, 18 tagból áll, a Vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője mellett mindazon szervezetek jelen vannak a tagok között, melyeknek feladata kapcsolódik a felszín alatti és feletti vizekhez.
A tanács tevékenységét önállóan, a Békés Megyei Önkormányzattal összehangoltan végzi. Legfontosabb feladata elősegíteni a területi szintű vízgazdálkodás szakmai feladatainak egységes végrehajtását, valamint a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését. Ugyanakkor véleményt nyilvánít, megfogalmazza és közvetíti a térség vízgazdálkodását érintő javaslatokat és társadalmi elvárásokat. A feladatkörébe tartozó ügyekben az arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnek, szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet. A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott, illetve az intézkedési programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat is ellát.
Mivel a kormány kiemelt, stratégiai pontként kezeli a vízgazdálkodás kérdését, átalakul és felértékelődik a vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek munkája. Békés megye számára a változások mind a Körösök folyórendszere, mind a határon túlról érkező vizek kezelése, mind a komoly vízmennyiséget igénylő mezőgazdasági munkák miatt nagy fontossággal bírnak.
Kiss Réka
Fotó: Zentai Péter Békés Megyei Önkormányzat
A sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitón Albert Péterné, az államkincstár megyei igazgatója beszédében hangsúlyozta: „Az államkincstár befektetései magasan az infláció fölötti reálhozamot biztosítanak a befektetőknek, bizalmukat pedig növeli az állam által adott garancia. A befektetések mögött nincsenek – más pénzintézeteknél megfigyelhető – bújtatott költségek, azaz nincs számlavezetési díj, továbbá a be- és kifizetésekért sem kell fizetniük az ügyfeleknek”.
A tájékoztatón elhangzott továbbá, hogy az orosházi értékesítési ponton ezentúl értékpapír-számlanyitási és -kezelési szolgáltatások is elérhetők, illetve később bankkártyás fizetéssel is lehet majd vásárolni forintban és euróban kibocsátott állampapírokat.
Dr. Dancsó József, a MÁK elnöke elmondta, a kormányzat célja, hogy minél több magyar állampolgár vegyen ilyen értékpapírt. Ennek révén a saját piacokról lehet finanszírozni az államadósságot, azaz a saját kezünkben van a sorsunk – fogalmazott az elnök, aki az értékesítési pont céljához és színvonalához méltó, kiváló helyszínnek és házigazdának minősítette Orosházát.
Dávid Zoltán örömét fejezte ki.
Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere a városvezetés és a lakók nevében is kifejezte örömét arra vonatkozóan, hogy a városban lehetőség nyílt az értékesítési pont létrehozására: „Ezzel egyrészt helyi szinten is közelebb juthatnak az emberek egy jobb, olcsóbb, gyorsabb és nem utolsósorban biztosabb szolgáltatáshoz, másrészt Orosháza Város Önkormányzata a Járási- és a Kormányhivatal mellett a Magyar Államkincstárral is tud maximálisan együttműködve egy kitűnő partnerviszonyt kialakítani.”
Simonka György, országgyűlési képviselő babakötvény szerződést ír alá.
Az orosházi forgalmazási ponton értékpapír-, Start- és tartós befektetési számlát nyithatnak az ügyfelek, akik WebKincstár és TeleKincstár kiegészítő szerződéseket is köthetnek. A befektetéseket interneten és telefonon lehet figyelemmel kísérni, az értékpapírszámlát érintő tranzakciókról pedig díjmentes sms-ben tájékoztatja az államkincstár az ügyfeleit.
Ezen felül úgynevezett babakötvény kiváltására is lehetősége lesz az ügyfeleknek. Jó példaként elöl járva, Simonka György, a térség országgyűlési képviselője, valamint Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke az orosházi értékesítési pont első ügyfeleiként megkötötték gyermekeiknek a babakötvény szerződést.
Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke babakötvény szerződést köt.
A Magyar Államkincstár Állampapír Értékesítési Pontja hétfőn, szerdán és csütörtökön várja az érdeklődőket Orosházán, az Orosházi Járási Hivatal épületében, a Szabadság tér 3. szám alatt.
Kiss Réka
Fotó: Kiss Réka
Az iroda létrejöttének előzményeiről Zalai Mihály, Orosháza alpolgármestere beszélt.
- A Jövő Építők Desztináció Menedzsment közhasznú Egyesület 2011-ben jött létre. Húsz orosházi turisztikai vállalkozó és az önkormányzat is tagja lett. Az egyesület legfőbb célja az volt, hogy Dél-Békés turizmusát fellendítse. A TDM 2013-ban Orosházára helyezte a központját, a térség turisztikai központjába. Eddig városunkban sok szereplő foglalkozott a városmarketinggel. Így az is előfordult, hogy nem értesültek egymás programjától, ami kisebb bonyodalmakat szült. A jövőben ez a feladat egy szervezet koordinálása alá kerül. A cél az is, hogy Orosházát és Gyopárosfürdőt , mint turisztikai elemet is egyesítsük. A városvezetés az utóbbi idők fejlesztéseit azzal a céllal is végezte, hogy aki eljön Gyopárosfürdőre néhány napra, annak érdemes legyen a városközpontba is bejönnie. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a Városmarketing Iroda is a főtér mellé költözzön, ide a meszes-közi irodába.
Zalai Mihály alpolgármester beszélt arról is, hogy a jövőben szeretnék a fürdőkultúra mellett a gasztronómiai kultúrát is fejleszteni. Ennek egyik eleme, hogy az irodában helyi termékek boltja is nyílt.
Dedák Angéla, a Jövő Építők TDM elnöke, a Városmarketing iroda vezetője arról beszélt az avatóünnepségen, hogy a környékben megvalósított fürdőfejlesztések elvették a figyelmet Gyopárosfürdőtől.
- Imázsjavításra volt szükség. Ezt a célt szolgálták az elmúlt időszakban, az országos televíziókban történő megjelenések is, hiszen az elsődleges célcsoportunk a hazai vendégek. A külföldi országok közül pedig Románia és Szerbia felé nyitottunk.
Dedák Angéla arról is beszélt, hogy augusztus végén, szeptember elején a Városmarketing Iroda nyílt napot szervez, ahová a környékbeli szállásadókat hívják meg.
Fotó: Kovács Erika