Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta az országgyűlési és az európai parlamenti választások után a Fidesz harmadszor is győzelmet aratott, Budapesten pedig a kormánypártok több mint kétharmadot szereztek. A Fideszt már a választás előtt biztos győztesként kezelték – tette hozzá.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján azt írja, az önkormányzati választások végeleges eredményének megállapítása november 10-éig is eltarthat, amennyiben minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak a jelöltek és jelölőszervezetek.
Az NVI elnöke, Pálffy Ilona az MTI-nek arról beszélt, hogy a választási jogszabályok értelmében az egyes szavazókörökben addig kell a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után ugyanazt az eredményt nem kapják. Ezeket az adatokat lehet felvezetni a hivatalos jegyzőkönyvekbe, melyeket a szavazatszámláló bizottságok valamennyi tagjának alá kell írnia. A helyi választási bizottságok hétfőn jegyzőkönyvekben összegzik a szavazatszámláló bizottságok által rögzített jegyzőkönyvi eredményeket, majd ezek alapján állapítják meg, ki nyerte a polgármesteri tisztséget, kik lettek a képviselő-testület tagjai.
A határozattal szemben három napon belül jogorvoslattal lehet élni a területi választási bizottságoknál, de csak akkor, ha konkrét bizonyítékokat jelölnek meg a fellebbezésekben. Ilyen konkrét – az újraszámlálásra irányuló – kezdeményezés lehet, ha valaki szerint érvénytelennek minősítettek érvényes szavazatokat.
Fontos, hogy pusztán a szavazatok közötti csekély különbségre való hivatkozással nem lehet kérni az újraszámlálást.
Megyei szinten a FIDESZ-KDNP összesen 11 mandátumot szerzett, a Jobbik 4-et, az MSZP 3-at, míg a DK és az LMP 1-1 képviselője kap helyet a megyei közgyűlésben.
Dél-Békésben az országosnak megfelelő volt a részvételi arány. A 27 településből 15 FIDESZ-KDNP és 11 független illetve 1 PEN jelölt polgármester kezdheti meg az 5 éves önkormányzati ciklust.
A választások eredménye településenként a következő:
Almáskamaráson Mazán Attila (FIDESZ-KDNP) maradt a polgármester, aki összesen 334 szavazatot kapott.
Battonyán Marjai János (FIDESZ-KDNP) 718 szavazattal vezeti a várost a következő 5 évben.
Békéssámsonon Zámbori Tamás (FIDESZ-KDNP) aratott nagyarányú győzelmet, 444 szavazattal.
Csanádapácán továbbra is Oláh Kálmán (FIDESZ-KDNP) áll a képviselőtestület élén, aki 786 szavazatot tudhat magáénak.
Dombegyházon Dr. Varga Lajos (FIDESZ-KDNP) elsöprő győzelemmel, 726 szavazattal maradt a polgármesteri pozícióban.
Dombiratoson Bojczán Endre helyét Bojczán Nándor Lászlóné (független) veszi át, aki 148 szavazatot kapott.
Gádoroson Dr. Prozlik Lászlót, Maronka Lajos (független) polgármester váltja, 994 szavazattal.
Kardoskúton az előző ciklus időközi választásán megválasztott Lengyel György (független) kapott újra bizalmat, 347-en szavaztak rá.
Kaszaperen a rendszerváltás óta polgármesterként dolgozó Csürhés István (FIDESZ-KDNP) ismét egyértelmű fölénnyel nyert, összesen 599 szavazatot kapott.
Kevermesen az előző ciklus nyertese, Lantos Zoltán (FIDESZ-KDNP) irányítja továbbra is a települést, 786 szavazó voksolt mellette.
Kisdombegyházon Magyar Zsolt (FIDESZ-KDNP) lett a polgármester 215 szavazattal.
Kunágotán Süli Ernő (független) veszi át a polgármesteri széket a leköszönő Pápai Zoltántól, 635 szavazattal.
Lőkösházán továbbra is Szűcsné Gergely Györgyi áll a település élén, 678 választópolgár tette neve mellé a voksát.
Magyarbánhegyesen szintén maradt a korábbi polgármester, Sódarné Varga Gyöngyi (független), aki 749 szavazatot kapott.
Magyardombegyházon Dús Ildikó (független) lett a polgármester, 75 szavazattal.
Medgyesbodzást Krucsai József (független) vezeti a továbbiakban is, 252 voksot tudhat magáénak.
Medgyesegyházán az ezt megelőző ciklus polgármestere Dr. Nagy Béla (független) veszi át ismét a város vezetését Ruck Mártontól.
Mezőhegyesen Mitykó Zsolt (független) kapta a legtöbb szavazatot, összesen 999-et, így ő lett a polgármester.
Mezőkovácsházán Varga Gusztávnak (FIDESZ-KDNP) szavaztak bizalmat a helyiek, 782-en tették neve mellé az X-et.
Nagybánhegyes polgármestere 2019-ig, 295 szavazattal Farkas Sándor (FIDESZ-KDNP).
Nagykamaráson ismét Pelle István (FIDESZ-KDNP) lett a településvezető, 391 vokssal.
Nagyszénáson sincs változás, Nyemcsok János (PEN) állhat továbbra is a település élén, 1559 szavazattal.
Orosházán Dávid Zoltán (FIDESZ-KDNP) 4194 szavazatot kapott, így ő vezeti a továbbiakban a várost.
Pusztafödvár sem szolgált meglepetéssel, Dr. Baranyi István Attila (FIDESZ-KDNP) maradt a település polgármestere.
Pusztaottlakán, az országgyűlési képviselői pozíciója miatt leköszönő Simonka Györgyöt, Árgyelán Elvira (FIDESZ-KDNP), 218 szavazattal váltja a polgármesteri székben.
Tótkomlóson maradt a városvezető, Dr. Garay Rita (FIDESZ-KDNP) személyében, 1448 szavazattal.
Végegyházát Varchó István (független) vezetheti a továbbiakban is, aki 394 szavazatot kapott.
A megyei közgyűlés élére az orosházi Zalai Mihály került, a közgyűlés alelnöke Tolnai Péter lett.
Kiss Réka
]]>
Fotó: oroscafe.hu
]]>Egyéni képviselőjelöltek, Békés megye 4. sz. választókerület
jelölt neve párt szavazatok száma százalék
1. Simonka György FIDESZ-KDNP 20286 45,78 %
2. Varga Zoltán MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP 10336 23,33 %
3. Jámbor Nándor JOBBIK 10024 22,62 %
4. Nagy Gábor LMP 1355 3,06 %
5. Gál Ferenc MUNKÁSPÁRT 649 1,46 %
6. Berki János A HAZA NEM ELADÓ 580 1,31 %
7. Dr. Kincses István András SMS 327 0,74 %
8. Horváth Marianna Független 170 0,38 %
9. Mák Beáta SZDP 125 0,28 %
10. Balogh Csaba MCP 106 0,24 %
11. Szabó Attila EGYÜTT 2014 88 0,2 %
12. Hegedűsné Bányai Ildikó ÖP 55 0,12 %
13. Faragó Attila István SZOCIÁLDEMOKRATÁK 48 0,11 %
14. Révész Géza REND, SZABADSÁG 31 0,07 %
15. Kempf András ÚDP 26 0,06 %
16. Gombosné Bárdos Gabriella Éva HATMAP 26 0,06 %
17. Mezei János MACSEP 23 0,05 %
18. Nemes Miklós MDU 23 0,05 %
19. Krisán László ÚMP 22 0,05 %
20. Balogh Mónika MCF 10 0,02 %
21. Csanyi Renáta Ibolya SZAVA 0 0 %
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. Az a körülbelül harmincezer választó, aki péntekig kérte a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessen részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat.
Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 97 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a választás előtt két héttel több mint 21 ezren tették meg.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 4-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig több mint 36 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni. Az idei választás újdonsága, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz.
Az április 6-i választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki szombat délutánig kérte felvételét a névjegyzékbe. A szombat délutáni adatok szerint már több mint 188 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe.
A már regisztrált levélben szavazóknak a héten postázta a Nemzeti Választási Iroda a szavazási levélcsomagot, amelyben megtalálják a szavazólapot, a választó azonosításához szükséges nyilatkozatot, a kitöltési útmutatót, valamint egy kisebb borítékot a szavazatnak és egy nagyobbat a szavazatnak és a nyilatkozatnak. Azok a választók, akik azt kérték, személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat a kijelölt külképviseleteken (erre hétfőtől lesz lehetőség), az NVB iránymutatása szerint el kell, hogy hagyják a külképviselet épületét, amíg kitöltik a szavazólapjukat és a nyilatkozatot.
A 106 egyéni választókerületben a vasárnapi adatok szerint összesen 1 554 jelölt indul, azaz átlagosan 14 jelölt közül választhatnak a voksolók. A jelöltek a sorsolás sorrendjében szerepelnek a szavazólapon, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A választók pártra is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos pártlistát 18 párt állított, ezek legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben tudtak önálló jelöltet állítani.
Az ANY Biztonsági Nyomdában (korábban Állami Nyomda) várhatóan a jövő héten befejeződik a szavazólapok nyomtatása: itt készülnek már egy hete a kétféle (a magyarországi, illetve levélben szavazásra külön készített) országos listás szavazólapok, a 106 egyéni választókerület szavazólapja, valamint a 13 nemzetiségi listás szavazólap.
A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. A választók péntekig kérhették, hogy nemzetiségi választóként regisztrálják őket, és így nemzetiségük országos listájára szavazhassanak. Amennyiben egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét – körülbelül 20-25 ezer szavazatot – akkor szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A regisztráció lezárulta előtt egy nappal a legtöbb (18 150) névjegyzékbe vett választója a roma nemzetiségnek volt.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 12-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-ig- írta az MTI.
Kép forrása: magyarhirlap.hu
]]>C |
Mintegy 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak február 7. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, a “kopogtatócédulát”. (A kopogtatócédula nem ajánlószelvény, utóbbi intézmény az új választási rendszerben megszűnt, helyette ajánlóíveken lehet majd ajánlásokat gyűjteni.)
Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti. A jegyző ekkor új szelvényt állít ki.
A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 15-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre a célra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 3-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Az országos listákat legkésőbb március 4-én kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Szavazhatnak a nem magyarországi lakhellyel rendelkező magyarok
Az idei országgyűlési választás újdonsága, hogy a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak, nekik március 22-ig kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).
A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 5-én éjfélig meg kell érkeznie.
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 4-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Fontos változás, hogy a mostani választáson az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak. (Korábban annak a választókerületnek a jelöltjeire szavazhattak, ahová átjelentkeztek.)
Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 12-én, a választás országos eredményét pedig április 25-én.
Két szavazatot adhatunk le
Az országgyűlési képviselők választása a tavalyi törvénymódosítás miatt már csak egyfordulós, a választópolgárok azonban a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.
Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.
Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, aki a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. A mostani választáson egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat. A jelölteknek március 3-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást. A választás rendszerének átalakítása magával hozta azt is, hogy a korábbi 176 egyéni választókerület helyett idén 106 egyéni választókerületben szavazhatunk az egyéni jelöltekre.
Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Az országos listákat március 4-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB).
Az országos listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.
Az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos listás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Új szabály, hogy töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál tehát figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amivel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.
Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.
A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján. Ez az úgynevezett D’Hondt-módszer, amelyet Victor d’Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.
Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.
A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 12-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-ig.
Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze – a választást követő harminc napon belüli időpontra -, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt négy törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány.
Forrás: MTI/hirado.hu
Fotó: itthon.hu