Ferenc pápa úgy fogalmazott, Krisztus halálának éjszakáját a félelem és a fájdalom uralta. Miközben azonban a férfiak bezárkóztak, a nők voltak azok, akik hajnalban Krisztus sírjához siettek és elsőként léptek be az üres sírba. Az asszonyok szembesültek elsőként a feltámadás misztériumával, amelynek megértéséhez nem magas végzettség szüksé ges, hanem az, hogy “képesek legyünk befogadni a csodát és meghallani a csendet”.

Ne zárkózzunk be önmagunkba, ne fussunk el az elől, amit nem értünk, ne hunyjunk szemet a problémákkal szemben, ne tagadjuk le őket

- mondta Ferenc pápa.  Az egyházfő hangsúlyozta, hogy a krisztusi misztérium megértéséhez alázat kell, önmagunk lealacsonyításával és a büszkeségünkről való lemondással. “Ismerjük fel, kik vagyunk (…) lépjünk túl kényelmes biztonságunkon, lustaságunkon és közönyünkön, amelyek fékeznek bennünket” – mondta Ferenc pápa.

A vigília több mint kétórás szertartása a Szent Péter-bazilika átriumából indult, ahol Ferenc pápa megszentelte a tüzet és meggyújtotta a húsvéti gyertyát. A gyertyát tartva a kezében Ferenc pápa és bíborosok és püspökök a Szent Péter-bazilika főoltáráig vonultak. A bazilika a szertartás elején sötétbe borult, csak az egyházfő által vitt húsvéti gyertya és hívők kezében tartott hétezer mécses világította meg. Amikor Ferenc pápa a főoltárhoz ért fokozatosan kapcsolták fel a bazilika világítását, majd a Krisztus feltámadását hírül adó énekre a bazilikát fényár árasztotta el.

A húsvéti virrasztáson többek között a világban hitükért üldözött keresztényekért imádkoztak. A katolikus egyházfő  a Colosseumnál Nagypéntek este tartott keresztút végén mondott beszédében is azokról beszélt, akiket a hitükért “üldöznek, lefejeznek, keresztre feszítenek a szemünk láttára és cinkos hallgatásunkkal”.

Ferenc pápa a szertartáson tíz hívőt részesített a keresztség és a bérmálás szentségében: négy olaszt, három albán, egy portugál, egy kambodzsai és egy kenyai férfit és nőt. A legfiatalabb egy 2002-ben született kambodzsai lány, a legidősebb egy 1948-as kenyai nő volt.

A Szent Péter tér és a Vatikán környékét szombat délutántól lezárták a gépkocsiforgalom előtt. Kiemelt a biztonsági készültség többek között az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terroristáinak korábbi fenyegetései miatt. A hívőket azonban a zuhogó eső sem riasztotta el: hosszú sorokban álltak, hogy bejussanak a nagyszombat esti vigíliára és tízezreket várnak a Szent Péter térre a Ferenc pápa pontifikálta húsvét vasárnapi ünnepi szentmisére is. Délben az egyházfő húsvéti üzenetét mondja el, majd Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.

Kiss Réka

Fotó: Tiziana Fabi / AFP

VI. Pál pápa tizenegy üzenetben összegezte és jelölte ki a béke felé vezető utat, melynek pontjai között szerepel a békére való nevelés, az erőszakra való nemet mondás, illetve a küzdés az igazságosságért. 1914. és 1968. között öt pápa összesen 21 enciklikát, azaz a hívekhez intézett körlevelet írt, ám 1968 óta leginkább a világnap alkalmából elmondott üzenetben hallhatjuk a békével kapcsolatos tanításokat.

Ferenc pápa újévi üzenetében a 48. béke világnap alkalmából szólította meg híveit, s hívta fel a figyelmet a mai világban is létező rabszolgaságra.

„Ma éppúgy, mint régebbi korokban, a rabszolgaság gyökere az emberi személyről alkotott olyan felfogás, amely megengedi a lehetőséget, hogy valakit tárgyként kezeljenek” – írta a katolikus egyházfő. Ferenc pápa kifejtette, hogy a rabszolgaság formailag történő eltörlése ellenére ma is számos formája létezik úgy, mint az emberkereskedelem, a prostitúció, a migránsok és az ártatlanok kihasználása. A szörnyű körülmények és a kiszolgáltatottság között azonban van remény. Az egyházfő felhívta a figyelmet azokra a szerzetesrendekre, akik bátorsággal, türelemmel és kitartással munkálkodnak az áldozatok megsegítésén, lélektani és képzési támogatásukon, illetve a társadalomba történő beilleszkedés elősegítésén. Felszólít továbbá arra is, hogy intézményes szintű küzdelemre van szükség a megelőzésért, az áldozatok védelméért, illetve a felelősökkel szembeni jogi fellépésért.

Ferenc pápa azt írja üzenetében, hogy egyénenként is sokat tehetünk embertársaink körülményeinek javításán. Legyen szó apró gesztusokról, karitatív tettekről, vagy akár egy mosolyról, amelyek ha nekünk nem is kerülnek semmibe, másnak reményt tudnak nyújtani, utakat nyitni és megváltoztatni valaki életét, ami által a saját életünk is megváltozik.

„Ebben az összefüggésben szeretnék mindenkit arra bátorítani, hogy ki-ki a maga szerepe szerint és maga felelősségi területén tegye meg a testvériség gesztusait azok felé, akik szolgai alávetettségben élnek” – írta a katolikus egyházfő. Végezetül arra kérte a híveit, hogy az általános közöny levetkőzésével legyenek „a szolidaritás és testvériség globalizációjának munkálói, amely visszaadhatja számukra a reményt, s így újra elindulhassanak azon az úton, amely korunk problémái és új lehetőségei között vezet, s amit Isten a mi kezünkbe helyez.”

Ferenc pápa béke világnapi üzenete teljes terjedelmében is olvasható.

Nagy Mária
Fotó: circo.it