Magyarország európai uniós csatlakozása óta – 2004 és 2013 között nagyjából 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba, ami az ország számára elérhető összes uniós forrás 4,3 százaléka – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére.
Horváth Viktória hozzátette: a 10 év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást.
Szavai szerint a magyar turizmus képe sokat változott az elmúlt tíz évben, ugyanakkor nehéz az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert a csatlakozás utáni időszakra esett a gazdasági-pénzügyi világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot.
Hangsúlyozta: az első Széchenyi Terv volt az a kezdő lépés, amellyel az ország felkerülhetett a turizmus európai és világtérképére. 2001-ben és 2002-ben 40 milliárd forint hazai költségvetési forrás áramlott az ágazatba, közel 2000 projekt kapott kisebb-nagyobb támogatást. A Széchenyi Tervnek egyik fő eredménye az volt, hogy a szakmában és a döntéshozókban egyaránt tudatosította: a magyar turizmus megfelelő támogatás mellett a nemzetközi turisztikai piac élmezőnyébe kerülhet, és a magyar gazdaság egyik húzóágazatává válhat.
Emlékeztetett arra, hogy a tíz év alatt támogatott projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshely-fejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei, a TDM szervezetek is kaptak támogatást. Közlése szerint a támogatásokkal összesen 500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az országban.
Horváth Viktória ismertetése szerint 2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A TDM-szervezetek összesen közel 6 milliárd forintot kaptak.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mind a városfejlesztés, mind az egészségturizmus, a kulturális és vallási turizmus, mind pedig az ökoturizmus területén születtek kiemelt fejlesztések. Példaként említette a Városligeti Műjégpálya és környezete fejlesztését, amely 3,3 milliárd forintba került, a Pannonhalmi Bencés Főapátság hasonló összeggel megvalósult turisztikai fejlesztéseit, a Balatonfüred reformkori városközpontjának közel 2 milliárd forint támogatással történt megújítását, illetve a hajdúszoboszlói és a zalakarosi fürdő jelentős fejlesztéseit.
Kitért arra, hogy a schengeni övezethez csatlakozás több szempontból is hasznos a turizmusnak. Egyrészt jelentősen megkönnyítette az övezethez tartozó országokból a beutazást Magyarországra, másrészt a schengeni országok egységes vízumpolitikája és díjszabása egységessé és átláthatóbbá tette a beutazást az övezeten kívüli országokból. Az EU-hoz tartozás általánosságban is a biztonság, a stabilitás képét erősíti, ami a turizmusban alapvető fontosságú – tette hozzá.
Horváth Viktória szerint a szálláshely-kínálat átalakulása és magasabb minőségi kategóriája egyértelműen az uniós forrásoknak köszönhető: a négycsillagos szállodák aránya az összes szállodán belül 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.
Szintén a csatlakozáshoz köthető az olyan programokban való részvétel, mint az Európa Kulturális Fővárosa, vagy a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) – fűzte hozzá.
Ismertetése szerint az elmúlt 10 évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszaka-szám 23 százalékkal 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei 78 százalékkal 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között.
Horváth Viktória rámutatott: az elmúlt tíz év során a beutazó turizmus szerkezete átalakult: a hagyományos, nyugati küldő piacok súlya csökkent, míg a közeli országoké – Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia – és közöttük különösen Oroszországé nőtt.
Az átlagos szállodai szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180 forint, ami a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából kívánatosnál szerényebb növekedés, így ezen a területen van még mozgástér. A beutazó turizmus szerkezetére és az árakra is igaz, hogy ezek alakulásához sokkal inkább a válságnak volt köze, semmint az uniós csatlakozásnak – jegyezte meg.
A szobakapacitás-kihasználtság viszont sokat javult tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra.
Az államtitkár szólt arról, hogy az EU-val való viták alól a turizmus sem kivétel: a cafeteria-szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a SZÉP-kártyát is érinti. “Az unió a kártya kibocsátási feltételrendszerét túl szigorúnak, diszkriminatívnak tartja, mi viszont szükségesnek gondoljuk ezt a szigort, mivel az emberek pénzét így látjuk biztonságban” – mondta Horváth Viktória.
Nagy részben a SZÉP-kártyának köszönhetően a belföldi turizmus tavaly az egész EU-ban egyedülálló – a bevételeket tekintve közel 10 százalékos – növekedést produkált, vagyis a rendszer beváltotta a várakozásokat, ezért nem is kívánunk változtatni rajta – fogalmazott.
Mindezzel együtt ezeknek a vitáknak a jelentősége eltörpül a tagság előnyeihez képest – összegezte a turizmusért felelős helyettes államtitkár – adta hírül az MTI.
Fotó: Gyopárosfürdő/facebook
Horváth Viktória az MTI-nek elmondta: a turizmusban tavaly trendfordulót jelentett, hogy a belföldi turizmusból származó szállásdíj-bevételek – a beutazáshoz hasonlóan – közel 10 százalékkal növekedtek. A KSH januárban a kereskedelmi szálláshelyeken további 16 százalékos belföldi vendégéjszaka-szám növekedést mért. A belföldi turizmus bevétele januárban több mint 20 százalékkal bővült, meghaladta a SZÉP-kártya költést, ami azt jelenti, hogy több forrás jutott pihenésre, egészségmegőrzésre. A szolgáltatók beszámolói szerint a februári adatok is hasonlóan jónak ígérkeznek – tette hozzá.
A beutazó forgalom bővülésében jelentős szerepet játszott az orosz forgalom 34 százalékos emelkedése, bár tudni kell, hogy a január Oroszországban kiemelt szezonnak számít a pravoszláv karácsony miatt – mondta. A hétvégén megérkezett az első menetrend szerinti járat is Moszkvából Sármellékre. Az orosz piac nagyon ígéretesnek látszik, ha politikai események nem szólnak közbe – közölte.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az első két hónapban 17 százalékkal több pénzt töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, mint egy évvel korábban. Elmondta, az NGM már ősz óta szorgalmazza, hogy minél több kis- és közepes vállalkozó éljen a béren kívüli juttatások – ezen belül a SZÉP-kártya – nyújtásának lehetőségével. Az elmúlt hónapokban a tárca munkatársai számos megyei fórumon vettek részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködve annak érdekében, hogy felhívják erre a vállalkozók figyelmét.
A SZÉP-kártya program nemcsak gazdaságfejlesztési és ösztönzési eszköz, az egészségmegőrzés fontosságára is fel szerették volna hívni vele a figyelmet – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Kifejtette: az azért is fontos, mert csak az egészséges munkavállalók tudnak jól teljesíteni. Az a dolgozó, aki nem pihen, előbb-utóbb a munkahelyén piheni ki magát vagy megbetegszik a stressztől. Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy a számok visszaigazolták a törekvéseiket. Úgy véli azonban, hogy a kkv szektorban e téren még van tartalék, mert sokan nem ismerik a béren kívüli juttatások rendszerét.
Horváth Viktória kifejtette: a belföldi turizmus mindig jelzi a gazdaság állapotát. Biztatónak tartja, hogy most egy kicsit több jut a béren kívüli juttatásokra, mint korábban, ahogy azt is, hogy nem csak a SZÉP-kártya húzta a belföldi turizmust, a vendégeknek a cafeterián felül is volt forrásuk pihenésre, egészségmegőrzésre.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályozás tavaly kétszer is kedvezően módosult: a május 31. előtt fel nem használt összeget ezután visszautalják a munkáltatónak, s most már nem csak a szállást, hanem a fürdőbelépőket is fizetni lehet mindhárom zsebből. Az utóbbi azért fontos, mert a magyar turizmus egyik húzóereje a gyógyvizek és a gyógyvizekre épülő turizmus – mutatott rá.
Az NGM az év hátralévő részében is az eddigi trend folytatódását várja, amit segít, hogy az elmúlt hét évben a közel 290 milliárd forint uniós forrásból Budapesten és országszerte sok új attrakció született. Az ágazat a következő ciklusban is hasonló összegű uniós forrásra számíthat, a cél a minőség fejlesztése és a versenyképesség növelése – ismertette a helyettes államtitkár. Nagyon fontos, hogy a szállodák a válság után visszanyerjék erejüket, mert a kereskedelmi szálláshelyek fontos motorjai a turizmusgazdaságnak – hangsúlyozta.
“Az a szándékunk, hogy Magyarországot, mint turisztikai terméket tökéletesítsük a 2014-2020 közötti időszakban, hogy a minőségfejlesztésre és a versenyképesség javítására, a szezonalitás, az üzemeltetési költségek csökkentésére legyen forrás” – jelentette ki.
A 2014-2020 közötti források tervezése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepción (NTK) alapul, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztési céljait. Az NTK szakmai vitája lezajlott, a kormány elfogadására vár, a turizmus törvény ezt követően kerülhet vissza a kormány, majd a parlament elé – ismertette a helyettes államtitkár.
Horváth Viktória az NTK-ban rögzített célok közül kiemelte: szeretnék elérni, hogy a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása a jelenlegi 9-ről 10 százalék fölé emelkedjen, a turizmusban és a hozzá kapcsolódó területeken foglalkoztatottak száma pedig a másfélszeresére nőjön. Emellett cél az is, hogy a 2014-2020-as ciklusban legalább 5 nemzetközi gyógyhely és legalább 25 regionális jelentőségű gyógyhely és/vagy gyógyfürdő fejlesztésére kerüljön sor, és ezeken kívül legalább 10 új, nemzetközi jelentőségű turisztikai nagyprojekt valósuljon meg. Az összes turisztikai fejlesztés célja a munkahelyek számának növelése – mondta. Javítani szeretnék az adatszolgáltatás rendszerét is, a vendéglátásról ugyanis jelenleg nem rendelkeznek teljes körű adatokkal.
A helyettes államtitkár a közelmúlt sikerei között említette, hogy megkezdődött a Kongresszusi Központ létrehozásának előkészítése, ami régi kívánsága volt a turisztikai szakmának. Az NGM koordinálásával elkészült a gyógyvíz-kutatási program is, amit ugyancsak régóta kért a balneológiai szakma. Az ehhez szükséges forrásokat is betervezték. A gyógyvíz-alapú egészségturizmus forgalma jelenleg évente mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, a kutatások eredményeként új piacok nyílhatnak meg – mondta Horváth Viktória – írta az MTI.
Fotó: Oroscafé
Horváth Viktória hozzátette: a díj a nemzeti tanúsító védjegyekkel együtt ráirányítja a figyelmet a minőséget képviselő szálláshely szolgáltatókra.
Ismertetése szerint a bevezetése óta eltelt 8 évben 226 jelentkező közül 193-an nyerték el a Minőségi Díjat, közülük sok szolgáltató már háromszor is, mivel az érvényességi idő meghosszabbítására szolgáló pályázaton is sikerrel szerepelt. Jelenleg 89 szálloda és 16 étterem, összesen 105 szolgáltató bejáratánál látható a díjazottaknak járó tábla és oklevél.
A nemzeti tanúsító védjegyről elmondta: jelenleg a szálláshelyek esetében működik, de a tárca tervezi fürdők esetén is a bevezetését. Eddig 500 falusi szálláshely, 365 hotel, 20 magánszálláshely és 27 kemping és üdülőháztelep minősítése történt meg – közölte.
Horváth Viktória rámutatott, hogy a kedden megjelent KSH adatok mutatta növekedés is azt igazolja vissza, hogy Magyarország izgalmas és érdekes turisztikai attrakciókat kínál, és színvonalas szolgáltatásokat nyújt belföldi és külföldi vendégek számára egyaránt.
A Magyar Turizmus Minőségi Díj pályázatot évente egyszer hirdeti meg a Magyar Turizmus (MT) Zrt., a díj 3 évig érvényes, nyertese ez idő alatt jogosult a Q-logó és a cím használatára. A 2014-es pályázatra március végéig várják a jelentkezőket. A Magyar Turizmus Minőségi Díj pályázat keretében a 100. jubileumi Q-táblát a Velence Resort&Spa szálloda helyezhette ki. Az Eventhotels által üzemeltetett, a Velencei-tó partján épült szállodakomplexum 186 szobával rendelkezik és több mint 160 dolgozót foglalkoztat.
(MTI)
Fotó: wikipedia.org
A kormányprogram kiemelt szerepet szán a turizmusnak fejlesztéspolitikai, foglalkoztatási céljai megvalósításában. Ahhoz, hogy az elképzelések a napi kormányzati munka terén konkrét intézkedésekben öltsenek testet, szükség van egy világos, a fő prioritásokat és célokat hosszú távra megfogalmazó, a szakma által is támogatott koncepcióra. Fontos az is, hogy a turizmus önkormányzati, civil, illetve vállalkozói szereplői lássák, hogy milyen stratégiai célok mentén kíván a kormány a jövőben tevékenykedni.
A koncepció alapvetően 4 kiemelt stratégiai célt jelöl ki:
- Olyan innovatív termékstruktúra kialakítása, amelynek hangsúlyos eleme az egészségturizmus, de kiemelkedő jelentőségű még az örökség és kulturális turizmus, valamint a konferenciaturizmus.
- A turisztikai versenyképességet javító környezet kialakítása, a munkahelyteremtés ösztönzése.
- A turizmus intézményrendszerének átalakítása és a vendégforgalom bővülése a turisztikai szervezetek működésének ösztönzésével, összehangolásával, másrészt a szervezetek feladatainak pontos meghatározásával.
- A nemzetközi vendégforgalom bővítése érdekében a hagyományos küldő piacok (például Németország, Ausztria, szomszédos országok) mellett új relációk (Kína, India, Oroszország, stb.) felé irányuló külpiaci marketing és értékesítés ösztönző tevékenység erősítése.
A koncepció a minőségi szolgáltatások iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, a nemzeti értékek egyediségének kiemelését és a fogyasztóvédelmet. Ösztönözni kívánja a fogyatékkal élő emberek egyenlő esélyű részvételét a turizmusban, a fenntarthatóságot és környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szakmai felelősségvállalást.
A társadalmi és szakmai egyeztetés eredménye azt mutatja, hogy mindenki közös érdeknek látja, hogy fontos most a célokban megegyezni, a következő idő feladata pedig, hogy a megvalósítás részleteiről is folytatódjon a párbeszéd – tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Fotó: facebook /Gyopárosfürdő