A szalalkáli nem más, mint egy állományjavító és térfogatnövelő szer, azaz egy olyan kémiai vegyület (ammónium bikarbonát, amely sütés közben ammóniára vízre és széndioxidra bomlik, ezáltal porhanyósabb lesz a tészta.

Hozzávalók: (nagy adag süteményhez)

1 kg liszt

35 dkg kristálycukor

25 dkg sertészsír

4 tojás

3dl tej

2 dkg szalalkáli

10 dkg dió

A sütemények összeragasztásához lekvár

Elkészítés:

A lisztben elmorzsoljuk a zsírt. A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a szalalkálit, és a liszthez adagoljuk. Beleszórunk 25 dkg cukrot, hozzáütünk 3 tojást, és összegyúrjuk. Legjobb, ha este elkészítjük a tésztát. Tetejét meglisztezzük, és konyharuhával letakarva szobahőmérsékleten egy éjszakán át állni hagyjuk. Másnap lisztezett gyúrótáblán kinyújtjuk úgy, hogy egyik fele vékonyabb, a másik vastagabb legyen. A vastag tésztából diós-cukros tészta készül, a vékonyabbat pedig úgy készítjük el, hogy minden formából két egyformát kiszúrunk, és csak az egyiket diózzuk, a másik natúr süteményt kisütés után lekvárral hozzáragasztjuk. Amikor kinyújtottuk a tésztát, különböző formákkal kiszaggatjuk. A megmaradt egy tojásunkat villával felverjük, és minden második tészta tetejét bekenjük vele. A durvára vágott diót 10 dkg kristálycukorral összekeverjük, és a tojással átkent süteményeket egyenként megmártjuk benne. A vastagabbra nyújtott tésztákból csak ilyen cukros, diós ízesítésűt készítünk. A tepsit vékonyan kizsírozzuk. A sütiket úgy helyezzük bele, hogy kicsi hézag legyen köztük, mert sütés közben kicsit megdagadnak. Előmelegített sütőben gyorsan megsülnek. A vastagabbakat azonnal tálalhatjuk, a vékonyabbakból egy diósat és egy natúrt lekvárral összeragasztunk, és úgy kínáljuk. Sokáig elálló, szapora sütemény, keksz helyett is fogyaszthatjuk.

rovatfelelős: Kiss Réka

Fotó: illusztráció