A pályázatok eredményeként Templomfelújításra a Dombiratosi Római Katolikus templom 5,8 millió, a Kunágotai Római Katolikus templom 3,9 millió forintnyi összeget fordíthat. A Medgyesegyházi Plébániához tartozó közösségi tér rendbetételére 2 millió, a Magyarbánhegyesi Szűz Mária Szent Neve Plébánia templomtető és homlokzat rekonstrukciójára 4,8 millió forintot nyert, Medgyesbodzáson pedig kerek egy millióból elkészíthetik a templom komplett felújítási terveit.
– A felújításra kerülő templomok építésük óta eltelt években többször megsérültek, beáztak, a javítási munkák néha a sérülést követő hosszabb idő elteltével lettek csak elvégezve. Az épületek felújítására pénzügyi nehézségek miatt évtizedek óta nem volt lehetőségük az érintett egyházi szervezeteknek. Az egyházközösségek tagjai minden elvárható segítséget megadnak a problémák megoldásához adományok gyűjtésével, társadalmi munkavégzéssel, felajánlások formájában, viszont pályázati támogatások nélkül a felújítási munkák elvégése lehetetlen – nyilatkozta hírportálunknak Kálmán András, térségfejlesztési menedzser, a pályázatokkal kapcsolatban.
A támogatásokat a szerződéskötést követően kapják meg a nyertes pályázók, amely után megkezdhetik a beruházásokkal kapcsolatos munkálatokat. A pályázatírótól azt is megtudtuk, hogy az előző körben sikeresen szereplő Mezőhegyesi Szent György Katolikus Plébánia infrastrukturális felújításához a napokban láttak hozzá és jó eséllyel a nyár közepén el is készül.
Kálmán-Pócsik Judit
Fotó: Facebook.com/Falu Híradó, Balog Attila
A vidéki Magyarország értékmegtartó és értékgyarapító erejét erősítik az új templomok – mondta az emberi erőforrások minisztere az újjáépített békéssámsoni templom felszentelésekor.
Balog Zoltán hangsúlyozta: az új templomok megerősítenek abban, hogy az értékeket, a hitet megtartani és gyarapítani kell.
Szólt arról, hogy hányatott sors jutott egykor a vidéknek, de mára a mezőgazdaság a gazdasági növekedés húzóágazatává vált, a vidéki ipar népességmegtartó ereje nőtt. Hangsúlyozta, Magyarország nem gazdag ásványkincsekben, de emberi erőforrásban, emberi minőségben az.
A templom újjáépítéséről elmondta: összefogott érte az egyház, a kormány, az önkormányzat és a közösség is. „Összefogás nélkül nem lesz felemelkedés” – jegyezte meg.
A templomot Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök áldotta meg, aki elmondta, az újonnan felépített templom a régi nevét, a Sarlós Boldogasszony nevet kapta. Emlékeztetett arra, hogy két egyházi ünnep, a Gyümölcsoltó Nagyboldogasszony napja és a liturgikus naptár legszentebb ünnepe, a vasárnap kezdődött Nagyhét között avatják fel a békéssámsoni templomot.
Az egybegyűltek figyelmét arra hívta fel, hogy Jézus nem a szenvedésével hozta el az embereknek a megváltást, hanem a szeretettel, amit adott; „azt akarta megmutatni, hogy csodálatos szép lehet az emberi élet”. Ezt kell most a családban, a közösségben, a társadalomban is gyakorolni – fogalmazott a püspök.
Nagy Ferenc helyi plébános a zsúfolásig megtelt templomban felidézte, hogy a település már tíz éve szorgalmazta, hogy újraépüljön a szent hely és mindvégig kitartóan imádkozott céljai eléréséért. Békéssámson korábbi katolikus templomát az 1950-es években pártutasításra bontották le azért, hogy helyét a termelőszövetkezet gépállomása foglalhassa el. Azóta ideiglenes helyen, egy korábbi iskolaépületben tartották a szertartásokat.
Kiss Réka
Fotó: Bartos Gyula
Az 1913-ban épült templom megépítése óta nem esett át nagyobb felújításon, az eltelt több mint 100 év alatt csupán kisebb javítgatásokat tudtak elvégezni rajta, amennyit az egyházközség szűkös lehetőségei megengedtek. Az épület azonban most jobban rászorul a felújításra, mint bármikor.
– A templomot még az első palatető fedi, amely teljes felújítást igényel, faszerkezete, bádogozása és a párkány egy része is rossz állapotban van. Az épület sok helyen beázik, egyre jobban fog rajta az idő – fejtette ki Lászlóné Házi Magdolna evangélikus lelkész.
Elmondta, ugyan a belsőn és az épület többi részén is szükséges a javítás, egyelőre csak a tető felújítására tudnak forrást biztosítani. Az egyházmegye espereséhez fordultak, aki ígéretet tett arra, hogy belső egyházi forrásból segítséget szerez a felújítási munkákhoz, azonban ennek feltétele, hogy a gyülekezet önrészt biztosítson.
A Pusztaföldvári Evangélikus Egyházközség ezért arra kéri a híveket, hogy lehetőségük szerint járuljanak hozzá adományukkal a templom felújításához. A hozzájárulásokat az Evangélikus Egyházközség számlájára várják: 53300115-16000054 (Gádorosi Takarékszövetkezet Pusztaföldvári Fiókja).
Az egyházközség minden apró segítségnek örül, a felújítás a templom megóvása érdekében nem halogatható tovább.
Nagy Mária
Fotó: Pusztaföldvári Evangélikus Egyházközség
Az építkezés befejezését 2014 decemberére időzítették, ám a csapadékos téli időjárás megnehezítette a munkálatokat, így a kivitelezésben jelentős csúszás keletkezett.
Zámbori Tamás, Békéssámson polgármestere elmondta, a műszaki átadás hamarosan megtörténik, a templom épülete áll, a parkolót elkészítették, a világítás is működik.
– A katolikus templom felszentelésére tavaszig már szeretnénk sort keríteni. Ezzel egy időben Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök számára díszpolgári címet adományozunk majd – mondta el a polgármester.
A polgármestertől megtudtuk, Békéssámson képviselő testülete tavaly augusztusában ítélte a püspök úrnak a Békéssámson díszpolgára címet. Szóbeli megállapodás született, mely szerint a templom felszentelése során a díszpolgári cím és a vele járó emlékplakett, illetve a Békéssámson címerét ábrázoló pecsétgyűrű is átadásra kerül.
– Az elmúlt négy évben a mi térségünkben újítottuk fel és építettünk újonnan a legtöbb templomot. Szeretném, ha a következő négy évben minden templom felújításra kerülhetne – mondta el Simonka György országgyűlési képviselő.
A békéssámsoni katolikus templom alapkövét 2014. március 30-án rakták le. Az építkezés megvalósításához 45 millió forintot nyertek pályázati forrásból, melyhez országgyűlési képviselő is hozzájárult.
Nagy Mária
Fotó: Farkas Zsuzsa
Az idén 136 éves épületet mintegy 10 millió forintos összegből hozták rendbe, melyet teljes egészében pályázati forrásból finanszíroztak. A munkálatok elsősorban az állagmegóvást szolgálták, azonban Simonka György országgyűlési képviselő elmondta, hosszútávon szeretnék a helyi evangélikus életet feléleszteni, közösségi programok színterévé tenni a templomot.
Az átadón Zsíros András medgyesegyházi evangélikus lelkész hangsúlyozta, ezek a falak őrzik azt a szeretetet és hitet, melyből a medgyesegyházi gyülekezet is táplálkozik, hiszen gyökereik ide kötik őket.
A szalagot a lelkész, Árgyelán Elvira polgármester és Simonka György országgyűlési képviselő vágta el. Az evangélikus hitközösség köszönetképpen a templom mézeskalácsból készült kicsinyített mását ajándékozta a képviselőnek.
Az átadón a megjelentek imával adtak hálát a felújításért. Zsíros András a ceremónia végén jelképes meghívót adott át a gyülekezet tagjainak május 2-ára, a templom hivatalos felszentelésére.
Kiss Réka
Az idők során a templom rendkívül rossz állapotba került, falai salétromossá váltak, és statikailag is leromlott az állaga. Egy Európai uniós pályázati lehetőségnek köszönhetően befejeződhetett a templom felújítása, amelyet a vasárnapi ünnepség keretében felszenteltek.
Blősz Attila plébános elmondta, hogy egészen gyönyörű és elegáns lett a kívül-belül megújult katolikus templom. Sokan jöttek el az ünnepélyes átadóra, amely az ovisok énekével kezdődött. A szentmisét dr. Kovács József püspöki helynök celebrálta, aki1989-től volt a földváriak papja.
A pusztaföldvári katolikus templomot 1907-ben építették és a Magyarok Nagyasszonya névre szentelték. A templom védőszentje Szűz Mária.
A templom utoljára az 1960-as évek elején volt kifestve, az 1970-es évek elején átalakították a szentélyt, 2002-ben új tetőt kapott és kívülről is felújították. A pályázati lehetőséget kihasználva a belső rész is elkészült, hiszen mindidáig nagyon rossz állapotban volt, a mennyezetről hullott a vakolat. A beruházás során statikailag megerősítették az épületet, új padló készült, a falak új festést kaptak, és az ülések is fűthetőek lettek – nyilatkozta Blősz Attila plébános.
Hajdú Edit
Az „Alapítvány a Kaszaperiek Boldogulásáért” sikerrel pályázott a Kaszaper-Peregi templom felújítására, amelynek célja a valaha volt történelmi táj helyreállítása. Az alapítvány LEADER pályázat keretében 35 millió forintot nyert, a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez.
– A területen több kor egykori lakóotthonainak maradványait rejti a föld, ezeket is bemutatnák az utókornak, ezen belül egy újkőkori, bronzkori, szarmata és egy Árpád-kori házat, valamint egy honfoglaló jurtát alakítunk ki, ahol kézműves foglalkozásra, oktatásra, kirándulásra és népi rendezvényekre lesz lehetőség. Jól halad a turisztikai pályázat megvalósítása, megérkeztek a jurták, és elkészült az első neolit kori ház is. A Száraz-ér partján a halászkunyhó kialakítása is folyamatban van. A beruházás befejezésével egy olyan teret hozunk létre, ahol bemutatjuk, hogy ezekben a korokban hogyan éltek és miként dolgoztak az emberek. A tervek szerint decemberre elkészülünk, és egy Luca napi rendezvény keretében adjuk át a történelmi helyet a nagyközönségnek – tájékoztatott Kaszaper polgármestere, Csürhés István.
A IV. Béla korabeli templom a rekonstrukciót követően turisztikai látványossággá válna, így lehetőség nyílik kirándulásra és oktatásra is a helyszínen.
– A Kaszaper-Peregi templom örökségének megóvása, és ennek további megőrzése érdekében térfigyelő rendszert építünk ki, amelynek villamosenergia biztosításához napelemeket helyezünk el – beszélt a folytatásról a polgármester.
Hajdú Edit
Fotó: Zámbori Tamás
- Templomunknak eddig nem volt nagyobb méretű feszülete. Egy alkalommal, amikor kedves ismerősöm, Füredi Gábor képzőművész műhelyében jártam, megláttam a még nem teljesen kész fakeresztet a falhoz támasztva. Részben adományokból, részben pedig a művész felajánlása révén került végül a feszület templomunkba. A keresztet a búcsú napján szenteltük fel – tudtuk meg Blás Sándor plébánostól.
Az ünnepségen hat ezüstmisés plébános, esperes volt jelen. A Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend tagjai is részt vettek a ceremónián. A helyi lakosság mellett Kisdombegyházról és Dombiratosról is sokan ellátogattak a jeles eseményre.
A templom egy ólomüveg ablakkal is gazdagodott, most már a szentély melletti mindkét ablak díszes.
Az ólomüveg ablak adományozói a Kovács testvérek: Kovács Teréz, Kovács Mónika Kovács József általános helynök, a szegedi Szent Gellért Szeminárium rektora és Kovács Péter püspöki helynök, gyulai plébános. A Kovács-testvérek erős szálakkal kötődnek szülőtelepülésükhöz.
Fotó forrása: hir6.
Fotó:
Fotó. Kovács Erika