Az Orosházán nevelkedett, rendkívül termékeny és sokoldalú zeneszerző 2013-ban hunyt el. Nemzetközileg is elismertté tették Vérnász (1964), Hamlet (1968), Ecce Homo (1984), vagy a Hazának szentelt áldozat (1995) című operái, de jelentősek az oratórikus művei, kórusművei, hangszeres szóló és kamaraművei is.
Vérnász című operájáért 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. A Vérnász operát 20 alkalommal 15 nyelven mutatták be. E műfajban még hat, teljes estét betöltő művet alkotott.
Szokolay Sándor közel ötszáz művet komponált, hét operát, öt balettet, négy meseoperát, hét oratóriumot, három szimfóniát, huszonhét kantátát, nyolc versenyművet, tizennégy zenekari művet, kétszáz kórusművet, két vonósnégyest, negyven szólóművet és százhúsz kamaraművet, több mint 100 óra zenét.
Munkásságát számtalan díjjal ismerték el, kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1960, 1965), Kossuth-díjas (1966), érdemes művész (1976), kiváló művész (1986). A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat két alkalommal 1987-ben és 2001-ben vehette át, a Magyar Művészetért díjat 1993-ban, a Magyar Örökség-díjat 1998-ban, a Kodály-díjat és a Corvin-láncot 2001-ben, Prima-díjat 2008-ban, 2011-ben pedig Artisjus nagydíjjal tüntették ki. Orosháza, Sopron, Solymár és szülőhelye Kunágota díszpolgára.
Szokolay Sándor egész életében szorosan kapcsolódott Orosházához, szellemi-lelki szülővárosának tartotta a várost. Munkásságának elismeréseként Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az „Orosháza Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozta Szokolay Sándor részére.
Az emlékére tartandó teremnévadó ünnepségen családja és barátai előadásával emlékeznek meg a zeneszerzőről. Két fia, Szokolay Balázs, Liszt Ferec-díjas zongoraművész és Szokolay Ádám fuvolaművész mellett fellép unokája, Szokolay Ádám Zsolt, a fiatal, ám annál tehetségesebb zongoraművész. Sebestyén Márta, Kossuth-díjas előadóművész a család barátjaként vesz részt az ünnepségen.
Az est során fellép az Orosházi Szokolay Bálint Madrigál Kórus is, melynek alapító karnagya a zeneszerző édesapja volt. Szokolay Sándor jó kapcsolatot ápolt a kórussal, több zeneművet is írt a kórus részére, sokszor saját maga is vezényelt. Mosolygó Miklós, a kórus karnagya beszédében megemlékezik a művészről.
Az április 29-én, szerdán 17 órától kezdődő ünnepségen köszöntőt mond Dávid Zoltán polgármester, illetve Mádl Dalma, az est fővédnöke is jelen lesz.
Az esemény ingyenes, ám előzetes jegyfoglalás szükséges a művelődési központ pénztárában.
Nagy Mária
Fotó: szokolay.hu, sebestyenmarta.hu
Forrás: szokolay.hu, sebestyenmarta.hu
Szokolay Sándor az alföldi Kunágotán született 1931. március 30-án. Zenei tanulmányait 1947-ben a békéstarhosi zenei gimnáziumban, a Kodály-módszer első fellegvárában kezdte, ott is érettségizett 1950-ben. 1950-től a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként. Békéstarhoson ösztönösen választotta a komponálást hivatásul. Két példaképe Kodály Zoltán és Németh László.
Diplomája megszerzése után, 1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt. 1966-tól 1994-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezető, valamint zeneszerzés tanszakán ellenpontot, prozódiát és zeneszerzést tanított, 1982-től egyetemi tanárként. A hetvenes évek második felében a Magyar Televízió zenei lektoraként dolgozott. 1994-ben egyetemi tanárként nyugdíjba vonult, mostanáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa volt.
Szokolay Sándor hatalmas életművet hagyott hátra. Minden egyes hang kottába szedésével nyíltan hirdetve nem kisebb célért, mint egy jobb világért harcolt – műveivel és témaválasztásaival tudatosan vállalta ezt a küldetést. Sokak szerint ez a küzdelem érlelte Szokolay zenéjét nemessé, rendkívülivé.
Szokolay Sándort egész életében konok derűlátás, tüzes hit, egyszerre ellenállhatatlan lobogás és rendíthetetlen békesség jellemezte. Lutheránusként nevelkedett, de hite, amelyről azt vallotta, hogy számára “légzési forma”, mindig is szeretett volna egyetemes lenni.
Hét operát írt, közülük a Vérnász (1964) világsikert hozott, és a mai napig a legsikeresebb magyar zenedráma: tizenkilenc operaházban mutatták be. Operát írt többek között Hamletről, Szent Margitról, Sámsonról. Komponált több szimfóniát, versenyműveket, oratóriumokat, miséket, kantátákat, balettzenét, számos kamarazenét és sok kórusművet.
Az alkotás mellett lelkesen szolgálta a magyar zenekultúra ügyét hosszú időn át. Volt a Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a budapesti Operabarátok (1985), a Magyar Zenei Kamara (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991-92). 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A zenei közélet harcaitól megfáradva csaknem két évtizede Sopronba költözött, és komponált rendíthetetlenül, illetve megmaradt a kodályi szellem hordozójának – írta a hirado.hu.
Szokolay Sándort 1960-ban és 1965-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1987-ben és 2001-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Corvin-láncot. 1976-tól volt érdemes művész, később a kiváló művész címnek is birtokosa lett. Magyar Örökség-díjjal is elismerték munkásságát 1998-ban. 2008-ban Prima-díjat, 2011-ben pedig Artisjus-díjat kapott. Szülőtelepülése, Kunágota díszpolgárrá fogadta, csakúgy, mint Orosháza, amely városnak a hitét köszönhette.
Szokolay Sándor emléke előtt adózva felidézzük azt az interjút, amit a Békés Megyei Hírlapnak adott 2008-ban, miután átvette díszpolgári címét Kunágotán, a szülőfalujában.
Miközben a templomtól a polgármesteri hivatal felé igyekeztünk, Szokolay Sándor megmutatta, melyik kútra járt gyermekkorában vízért.
— Hetvenhét éve itt születtem Kunágotán. Akkor, március végén térdig ért a hó. Édesanyám azt mondta, ez jó jel. Az itt álló szálfaegyenes jegenyéknek is jellemformáló hatása volt — utalt arra, milyen meghatározó volt életében a gyermekkor színhelye.
— Most, amikor sok év után hazajöttem és megláttam azt a házat, ahol nevelkedtem, összeszorult a szívem. Később elkerültem innen.
Testemet Kunágotának, a hitemet Orosházának, a zenei alapokat Békés-Tarhosnak köszönhetem — mondta a zeneszerző. Szokolay Sándor 77 évesen sem pihen. Októberben lesz a Művészetek Palotájában az Október végi tiszta lángok című oratóriuma ősbemutatója, amit Kocsis Zoltán vezényel. Több terv is van a tarsolyában, amikről azonban egyelőre még nem kívánt nyilatkozni Sopron (itt él), Orosháza és Kunágota díszpolgára, akit szóban a polgármester, dallal pedig Pörneki Anikó énekművész és Békeffy László színművész köszöntött. (Békés Megyei Hírlap/Kovács Erika)
Fotók forrása: MTI