A legenda szerint Erzsébet kötényében a kenyér rózsává változott.

Szent Erzsébet életéből a rózsacsoda a legismertebb. Árpádházi Szent Erzsébet 1207-ben született II. András és Merániai Gertrúd gyermekeként. A legenda szerint Erzsébet kisgyermek korától segítette a szegényeket. Egy alkalommal kenyeret vitt a kötényében a gondozottjainak. Összetalálkozott a férjével, Türingiai Lajossal (más történetekben a sógorával, Henrikkel, vagy az apjával). Kérdésére, hogy mit visz a kosarában, azt válaszolta, hogy rózsát, mert tartott tőle, ha bevallja, hogy kenyeret visz, megtiltották volna neki a jótékonykodást. Megmutatta a kötényt, amiben valóban rózsa illatozott. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Erzsébetet 1235-ben avatták szentté, de már életében elhíresült a szentsége.

-          Azért készíttettük a szobrot, mert szerettünk volna egy olyan emléket állíttatni, ami megóvja településünket, Nagybánhegyest – mondta Balogh Tiborné, akinek a családja mezőgazdasággal foglalkozik.

-          Szeretjük a települést. Az emlékművet a saját földterületünk egy darabján állíttattuk. Rendszeresen kijárunk gondozni a környékét, viszünk virágot. Meglepetésünkre és nagy-nagy örömünkre, a faluból már mások is követik a példánkat.

Az Erzsébet szobrot és a talapzatot Almási Attila műköves mester készítette. Balogh Tiborné elmondta, közel százan vettek részt az emlékmű avatásán, amit Nagy Róbert plébános szentelt fel április 28-án.

Fotó: Kovács Erika