A legújabb jövevény, a kis rackajuh, alig két órás volt pénteken koradélután, amikor a sóstói telepen jártunk. Még a bundája sem száradt meg.

-          Szeptember elején kezdődött a háremeztetés, vagyis a pároztatási időszak. A juhok vemhessége 150 nap. Az idei első cigájánk február 6-án született – tudtuk meg Menezdorf János telepvezetőtől. Február 11-én az egyik cigája anya hármas ikreknek adott életet, ami ritkaság számba megy.

A kicsik közül Marcsi a kedvenc. Február 8-án hamarabb jött világra a kelleténél. S hogy utolérje a többieket, az anyatej mellett szükség volt egy kis báránytápszer pótlásra is, amit cumisüvegből kapott meg a pici cigája. Így aztán igencsak kézhez szokott, még becenevet is kapott.

Menezdorf Jánostól megtudtuk, az újszülött bárányok anyjukkal együtt az úgynevezett fogadtatóba kerülnek, ahol addig maradnak, amíg meg nem kapják a fülükbe a jelölő krotáliát. Ezután jön az „óvoda”, ahol az anyajuhokkal együtt, a többiektől elkülönítve cseperednek az apró jószágok.

Kardoskút-Sóstón egyébként 300-300 őshonos rackajuhot és cigáját tartanak, ebből mindkét fajtánál 200-ra tehető az anyajuhok száma. Így a telepen a következő hetekben még szép számú szaporulatot várnak – írta a Délmagyarország című napilap.

Fotó: Kovács Erika

Az első pályázaton 206 millió 520 ezer forintot nyert el a nemzeti park, ebből az összegből a Sóstói telepen elbontják a meglévő bikaszállást, kialakítanak egy új, 200 férőhelyes tehénszállást, és egy új tüzivíztározót. Átalakítják továbbá a meglévő téli szállást, és szociális épület lesz a régi gépszínből. A fejlesztés keretében az ezekhez az épülethez kapcsolódó külső épületgépészeti, és épületelektronika munkálatokat is elvégzik. A második, 183 millió 623 ezer forintos projekt keretében a meglévő, igen rossz állapotú két tehénszállást bontják le, és felépítenek egy új bikaszállást, ami 30 magyar szürke szarvasmarha tenyészbika elhelyezésére alkalmas. Készül egy új gépszín is. A beruházás részeként épületgépészeti, és épületelektronika munkálatokat végeznek, és új utakat is építenek 2014 végére. A két pályázat projektnyitó rendezvényét még tavaly szeptemberben tartották a nemzeti park Sóstói telepén.

1993-ban 43 szürkemarhát vásárolt a Körös-Maros Nemzeti Park, elkezdte az állomány fejlesztését, és 20 év alatt jelentős eredményeket ért el. Fokozatosan növelték az őshonos állatállomány létszámát, így mára jelentős tenyészetekkel rendelkezik a nemzeti park: magyar szürkemarhából három megyében közel 2000 állattal. A Sóstói telepen mintegy 300 tehén, 24 bika és a szaporulat van, ez a nemzeti park legfontosabb törzstenyészete. Ennek az állománynak biztosít korszerű, az előírásoknak mindenben megfelelő elhelyezést a mostani beruházás. A magyar szürkemarháknak jelentős a szerepük a természetes, pusztai élőhelyek, így például a Ramsari Egyezmény védelmét élvező, a madárvilágáról messzeföldön híres Fehértó fenntartásában, továbbá a hagyományos, legeltető állattartás fennmaradásában. Fontosak a génmegőrzés miatt, de gazdaságilag is jelentősek, hiszen húsuk keresett. Ezért a nemzeti parkok egymással összefogva, az ökológiai gazdálkodás keretében prémium minőségű szürkemarhahússal, illetve abból készült élelmiszerekkel jelennek meg a piacon. A magyar szürkemarha tőkehús, a Körös-Maros Nemzeti Park terméke már elérhető többek között a békéscsabai vásárcsarnokban. A kitűnő minőségre garancia, hogy az állatok természetes körülmények között, teljesen vegyszermentes területeken legelnek, húsuk a pusztán őshonos füvek, gyógynövények miatt finom rostú, igen ízletes és egészséges is. A hús rendelkezik a Magyar Szürke Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének fajta-azonossági igazolásával – írta a Kardoskúti Élet.

Fotó: Kovács Erika