-          A szovjet megszállás alatt, ha az ember valamit meg akart tudni, a Szabad Európa Rádiót hallgatta. A hetvenes évek táján az egyik műsorban az hangzott el: Trianon kérdésének egyszer nyilvánosságra kell kerülnie. Eljön az az idő, amikor nyíltan beszélhetünk az 1920. június 4-én történtekről. Akkoriban Trianont elhallgatták. Pedig a 93 éve történt események példátlanok. Nemzeti tragédiáink közül a legnagyobb, ami 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor a trianoni kastély folyosóján történt. Számunkra örökre fekete péntek marad. Itthon zokogva zúgtak a harangok, süvítve sírtak a szirénák. Az egész ország azt érezte, hogy megszakad a szíve – idézte fel Ribár János, hozzátéve, a diktátum hatására a 20,9 millióból percek alatt 7,6 millióra fogyott az ország lakosainak száma. Az elcsatolt országrészekben 3,3 magyar anyanyelvű nemzettársunk rekedt az ország határain kívül.

-          – Nem megbüntették, kivégezték Magyarországot. Mi, ma nem az okokat keressük, hanem a kiutat.

A szónok beszélt arról is, hogy az országgyűlés 2010-ben nyilvánította Trianon napját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjának. Ugyanabban az évben lépett életbe a kettős állampolgárság is.

-          Június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. Trianont gyászoljuk, a nemzeti összetartozást ünnepeljük. Túléltük a tatárjárást, a mohácsi vészt, a törökdúlást, a Habsburgokat, a német megszállást, az orosz gyarmatosítást. És lelkünkben legyőztük Trianont is – fogalmazott Ribár János.

Fotó: Kovács Erika