Iványi Szabolcs éli a fiatalok mindennapjait. Tanul, versenyszerűen táncol, havonta eljár egy-két nagyobb buliba. Ám ha ideje engedi, kettesben marad a számítógépével és papírra veti gondolatait, amelyekből egy 500 oldalas regény kerekedett.

-          Általános iskolás koromban ének-zene tagozatos voltam. Nyolcadikban megfordult a fejemben, hogy Szentesen tanulok tovább, dráma tagozaton. De úgy éreztem, nem vagyok még kész a feladatra. A szüleim javasolták, hogy a Táncsics gimnázium informatika szakát válasszam, elvégre az informatikáé a jövő. Ebben igazuk van, de nem igazán szerettem meg az informatikát. Az irodalom közelebb áll hozzám – mondta a fiatal szerző, aki kedvencei között említette Petőfit, Adyt és Tóth Árpádot is. Ő is próbálkozott versírással.

-          Az első szerelem viszonzatlan maradt. Azon kaptam magam, hogy a bánatomat versbe fojtottam. Majd jött még jó néhány vers, többségük szomorú, no de nincs ezen mit csodálkozni, kiírtam magamból kamaszkorom világfájdalmát – sorolta nem kis öniróniával. A versek most is megvannak, a könyvei alá rejtve. Csak a családja ismeri, bár néhányat megosztott a közösségi oldalán. Barátai csodálkoztak is, és kérdezték, tényleg ő írta-e a verseket.

S hogy mi terelte a regényírás felé? Praktikus oka volt: nem talált kedvére való olvasmányt.

-          Bevallom, nem vagyok egy könyvmoly. Sok verset olvasok, de a hosszú regényeket nem igazán szeretem. Ennek ellenére gyakran bejártam a könyvesboltokba, válogattam, hátha valami megfog a könyvek között, de nem igazán találtam olyat. Azután elgondolkodtam, mi lenne az a téma, ami nemcsak engem, hanem a leglustább diákot is arra késztetné, hogy olvassa el. Ekkor határoztam el magam az írásra. Először jegyzeteket készítettem és a saját életemből indultam ki. Legyen benne tinédzser-dráma, szerelem, buli, váljon ellenségből barát, barátból ellenség. Először én voltam a regény főhőse, de ez a 20. oldal után megváltozott. A cselekmény egyre több szálon futott, aztán már olyan szövevényes lett, mint egy pókháló – mesélte a fiatal író, aki úgy döntött, a valóság mellett a fantázia világát is beleszövi regényébe, amelynek végül hat főhőse lett, akik különleges képességgel rendelkeznek. Mindegyikük birtokol egyet a természet erői közül. A készülő regény néhány részletét elolvasták barátai is.

-          Tetszett nekik, várták a folytatást. Ők és a családom is biztattak, hogy ki kellene adni. Arra nem is gondoltam, hogy ez nehezebb feladat lesz, mint a regényírás. Végül az Undergrund Kiadó kötött velem kétéves szerződést tavaly szeptemberben. Bevallom, nem erősségem a helyesírás, így a korrektornak volt mit dolgoznia a Giganton, ami végül februárban jelent meg. Könyvesboltban nem kapható, a kiadó online rendeléseket vesz fel.

Szabolcs azóta sok-sok gratulációt kapott. A Gigant népszerű a tizenévesek körében. A barátok arra biztatták a végzős diákot, folytassa a regényt.

-          Bár a Gigant egy kerek történet, egy szálat elvarratlanul hagytam, így folytathatom a hat fiatal történetét. Reményeim szerint karácsonyra elkészül a második kötet, majd megírom a harmadikat is, így trilógia lesz belőle.

Iványi Szabolcs érettségi előtt áll. Sokat gondolkodott, milyen úton induljon tovább. Szeretne a Színművészeti Egyetem dramaturg szakára jelentkezni, de idén nem indítják. Ezért ötödévesként marad a Táncsics gimnáziumban és tanulás mellett írja a Gigant második kötetét – írta a Délmagyarország című napilap.

Kovács Erika