Húsvét alkalmából minden olvasónknak szeretnénk tolmácsolni a különböző egyházak szavát, hogy akinek nincs ideje, lehetősége templomba menni az ünnepek alatt, ezáltal is találkozhasson Isten igéjével.

Molnár Virág, Mezőkovácsháza református lelkészének üzenete:

„Ebben az esztendőben április elejére esik a Keresztyén Egyházak legnagyobb ünnepe, a Húsvét, melyen belül április 2.-án, Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsora történetén keresztül az Úrvacsora szereztetésére, április 3.-án Nagypénteken Jézus értünk való halálára, április 5.-én és 6.-án pedig Jézus feltámadására emlékezünk.

Mit ünnepelünk ilyenkor? Miről szól ez az ünnep? A legteljesebben a János írása szerinti szent evangéliumban így foglalja össze Jézus: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János evangéliuma 3,16)

A keresztyén felekezetek tagjai mind azért gyülekezünk össze ezekben a napokban, hogy hálát adjunk azért, amit Isten Jézus Krisztusban tett értünk. Vagyis, hogy az Ő halála és feltámadása által megszerezte bűneink bocsánatát, és az örök életet. Ezt bizonyította Jézus nyitott sírja, a Feltámadt Jézus megjelenései, és a tanítványok megváltozott élete.

Miért olyan nagy ünnep ez ma is a keresztyének számára? Azért, mert aki hittel elfogadja azt, hogy első Húsvét eseményei érte, miatta, és helyette történtek, annak hittel, reménnyel és szeretettel telik meg az élete. Annak olyan Isten által átformált élete lesz, mint amilyet az első Húsvét után éltek Jézus tanítványai, akik az Isten szolgálatára szánták oda az életüket. Ebben az esztendőben is erre a változásra hív Isten. Szükség is van erre, mert kevesen vannak a világban, akik elégedettek életükkel. Szinte mindenki változtatni szeretne. Állást változtatni, lakóhelyet változtatni, és még lehetne sorolni, a változtatás hány féle formáján törik az emberek a fejüket. Változtatni azonban hathatósan nem lehet addig, ami mi magunk nem változunk. A Húsvét minden évben a változás útjára akar vezetni. A változásra, melyre az Istennel való hit általi közösségben mehet végbe az ember lelkében.

Azonban húsvét eseményeiről nem csak évente egyszer emlékszünk meg, hanem minden vasárnap megemlékezünk Jézus Krisztus értünk hozott áldozatára, ezáltal újulunk meg hétről hétre hitünkben és tudunk túllépni az élet nehézségein. Így minden vasárnap, sőt, minden nap ünneppé válik, az Istennel való közösségben.”

Szpisák Attila, a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség lelkészének szavai:

„Jel 1, 17.

 Keresztyén Gyülekezet, Kedves Testvérek a Jézus Krisztusban!

Húsvét azért AZ ünnep, mert Krisztus feltámadása AZ esemény. Feltámadása nélkül nem lenne annyira érdekes és fontos Jézus, hogy értelme lenne beszélni róla. Jézus Krisztus feltámadása nem „természetes”, nem magától értetődő. Isten csodája! Pál és az evangélisták döbbenetről beszélnek, sőt még hitetlenségről, bizonytalankodásról is.

A feltámadáshit az Élővel való közösség. Ugyanakkor nem a hit, hanem Jézus ígérete fogja össze a gyülekezet közösségét. Benne, Vele egy új „Isten Népe” formálódik, annak jeleként, hogy Istennek valamennyi Ígérete teljesül. Jézus feltámadásának eseménye elszigetelhetetlen esemény. Jézussal és által olyan eseménysor indul, amely feltartóztathatatlan folyamat. A keresztyén ember részese ennek a folyamatnak. A feltámadott Jézusban való hit reménység is.

Ennek a mai igének a tájékoztatás mellett fontos üzenete van számunkra. Ez alapján kötelességem és megbízatásom hirdetni mindenki felé Jézus Krisztus húsvéti ajándékát. Ez pedig a félelem nélküli élet. Mindenki annyira áhítozik ezután. Nagy kérdés, hogy vajon tudjuk-e mit jelent a félelem nélküli élet? Nem kell remegni, milyen az új laboreredmény, mi van a borítékban, ami visszajött az onkológiai intézettől. Nem kell félni, már megint milyen hamis információval gázolnak becsületedbe. Nem kell félni, hogy egyedül maradsz, olyan hosszúak az ünnepek, olyan irtózatos az életteher, majd beleszakad az ember szíve.

Valahányszor Ő jön közel hozzánk, mindig ez az első szava: ne félj! Ha Ő lesz betegágyad mellett, ezt hallod. Ha egyedül vagy egy csendes lakásban, és kezdesz megőrülni, jönnek az önpusztító gondolatok, hallod csendes szavát. Ő lép be otthonodba, hajol föléd, mindig első szavával, ne félj! Húsvétja annak van, aki hallja Jézus ajkán a félelemoszlató evangéliumot.

Ő az utolsó, és éppen ezért Ő az élő, az életadó. Hiheted a félelem nélküli élet felkínált ajándékának valós voltát, mert ezt az Úr kínálja és nyújtja feléd, az első és az utolsó.

Boldog az ember, akinek szívét átjárja húsvét ünnepén Jézus drága ajándéka, az, amit egyedül Ő adhat, de akinek adja, attól senki el nem veheti. A félelem nélküli élet. Ezt adja a húsvét győztes Ura, a mi Jézusunk. Ámen

Imádkozzunk!

Tőled elszakadt világból, rengeteg hazugságból, tévedésekből és tévesztésekből, iszonyú mellékutcák sötétjéből, lélek gyötrelméből, szenvedő test fájdalmaiból kiáltunk Tehozzád. Nézz végig sorainkon! Te látod melyikünk szívében milyen nyugtalanság, és félelem lakik. Te tudod, a fiatal szív sincs tőle megóvva, mennyi rettegés. Könyörülj rajtunk Urunk, aki mindenben győztél, mint első és utolsó, és életadó. Vedd kezedbe most mindkét kulcsodat, forgasd meg a zárban, hogy szívünket betöltse a feloldozás, a bűnbocsánat öröme. Nyisd meg a másik ajtó zárját, hogy ha vár is reánk még a földi utolsó óránk, nyíló ajtón keresztül már lássuk, a Te eljövendő új világodat. Ámen.”

Mi a feltámadás, a húsvét üzenete a mának? A közelgő nagy keresztény ünnep alkalmából Szigeti Antal, a Békéscsabai Belvárosi Római Katolikus Plébánia esperes-plébánosa a Csabai Aktuális című információs lap legfrissebb, április 3-ai számában, „Van feltámadás és örök élet” címmel közreadott interjúban – a fenti kérdésre válaszolva – többek között a következőket mondta el:

„– Minden ember számára van üzenete Krisztus kereszthalálának és feltámadásának. A kérdés, hogy ebből az üzenetből mit hall meg a mai ember. Ha hívő lélekkel gondolkodunk, Jézus szenvedése és feltámadása mindenképpen hatalmas reményt jelent számunkra. Isten azért küldte hozzánk egyszülött fiát, hogy szenvedésével és halálával megváltson, feltámadásával pedig új életet adjon. Az ő szenvedése és kereszthalála egyben az emberi szenvedésnek és halálnak is értelmet ad, hiszen Jézus halála nem volt végleges halál. Szenvedése a megváltás eszköze volt, s az ember életében a szenvedés úgyszintén egyfajta részvétel a megváltás művében. Krisztus ugyan teljes értékű áldozatot mutatott be értünk, de tőlünk is elvárja, hogy részesedjünk az ő szenvedésében. A szenvedés a szeretet kifejezőeszköze: nincs annál nagyobb szeretet, mint azé, aki az életét adja azokért, akiket szeret. Minél több áldozatot tudunk egymásért hozni, annál inkább bizonyítjuk szeretetünk valódiságát és nagyságát. Krisztus kereszthalála és feltámadása azt üzeni a ma embere számára, hogy van értelme a küzdelemnek, a szenvedésnek, mert van feltámadás és van örök élet. Isten az embert nem a halálnak és a szerencsétlen sorsnak teremtette, hanem azért, hogy üdvözítse és boldoggá tegye.” (….)

Juhász Ádám

Fotó: church.lutheran.hu

A Mezőkovácsházi Egyházközség arra kérte az önkormányzatot, adják nekik a kisharangot, hiszen eredetileg is a helyi református egyházé volt.

-          Molnár Virág lelkipásztor levélben kereste meg önkormányzatunkat. Mint leírta, az egyházközség presbiteri jegyzőkönyveinek tanúsága szerint, de a helyi reformátusok emlékezete szerint is, a kisharang az I. világháború után került a templomtoronyba, s ott szólt a többi haranggal együtt egészen az ötvenes évekig. Akkor vették el az egyháztól és vitték át az iskolába – tudtuk meg dr. Turcsán Zsolttól, Mezőkovácsháza polgármesterétől.

Az önkormányzat megkérdezte az iskola vezetőit a harang eredetéről, történetéről, de nem rendelkeztek információval. A kisharang jelenleg az iskola raktárában található, felújításra szorul.

A testület úgy döntött, visszaadják a kisharangot a vélelmezett tulajdonosnak. A református egyház a régi helyére, a templom tornyába szeretné ismételten visszahelyezni a harangot.

Fotó: Kovács Erika