Egyre népszerűbb az asztalitenisz Mezőhegyesen. Hosszabb kihagyás után az idei év elején rendeztek újra amatőr versenyt, és a nagy érdeklődésre való tekintettel egyre rendszeresebben gyűlnek össze a helyiek, hogy döntsenek a város bajnoki címéről, legutóbb Pünkösd hétfőn. A viadal ez alakalommal is szép számú indulót vonultatott fel, gyerek korosztályban tízen, a felnőttek között tizenhárman ragadtak ütőt.

A tornának egy másik dél-békési vonatkozási is volt, mivel a mezőhegyesi lakos, de végegyházi színekben, a Megye I. osztályban szereplő Nagy-György József is nevezett a megmérettetésre és tarolt. Párosban, Dr. Szabó Zoltánnal az oldalán az aranyérmet szerezte meg, és egyéniben sem talált legyőzőre, így mindkét versenyszámban a dobogó legfelső fokára állhatott.

– József évek óta csapatunk oszlopos tagja, mivel mezőhegyesi, így elindulhatott, és párosban, illetve egyéniben is az aranyérmet szerezte meg. Gratulálok neki, újabb sikerrel gazdagodott csapatunk idei eredménysora – számolt be Bognár István, a végegyháziak csapatvezetője.

A páros eredményei:

Aranyérmesek: Dr. Szabó Zoltán–Nagy-György József

Ezüstérmesek: Gombkötő Péter–Bóna Zsolt

Bronzérmesek: Pintér Zoltán–Veres Szilárd

A gyerek korosztály eredményei:

Első helyezett: Czene Zoltán

Második helyezett: Turcsán Árpád

Harmadik helyezett: Rácz Máté

Legjobb lány játékos: Veres Dorina

Legfiatalabb játékos: Turcsán Gábor

Felnőtt eredmények:

Mezőhegyes bajnoka: Nagy-György József

Második: Veres Szilárd

Harmadik: Dr. Szabó Zoltán

Legidősebb játékos: Dr. Szabó Zoltán

Juhász Ádám

Fotó: József Attila ÁMK

A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.

A népszokások szerint a régiek ezen a napon köszöntötték az új életet, imádkoztak a bő termésért, gyermekáldásért. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdi királyné járás. Ugyanehhez a naphoz köthető a csíksomlyói búcsú hagyománya. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösd szombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Kálmán-Pócsik Judit

Fotó: Illusztráció

Forrás: Wikipédia

A fesztivált dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere nyitotta meg. A programon a város óvodás és általános iskolás néptánccsoportjai mutatták be műsorukat: lakodalmasokat, népi játékokat. A résztvevők köre egyre bővül, idén már 14 csoportot láthatott a közönség. A székkutasiak a fesztivál visszatérő vendégei, idén pedig Zombáról, Orosháza testvérvárosából is érkezett egy csoport a pünkösdölő fesztiválra.

Fotó: Kovács Erika

„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig “uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdölés
„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Adománygyűjtő népszokás.Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A „királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol „mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést. (“”a vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja”)
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Mátkálás
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

Szöveg forrása: unnep.mentha.hu

Fotó forrása: mindennapi.hu