Sokat mondó az az adat, miszerint a parlamentbe alacsony létszámban jutottak be nők, mindössze 19-en. Ez a megszerezhető mandátumoknak csupán 9,54%-a, ami bizonyos európai országok 30%-ához mérten elég kevésnek mutatkozik. Belgium példamutatónak számít e téren, mivel náluk a képviselők fele a női nemhez tartozik.

Az önkormányzatok szintjén sem fényesebb a helyzet. A helyi szintű képviselőtestületekben, nagyjából 20%-os arányban tudják csak hangjukat hallatni a gyengébbik nem képviselői, ez az arány a polgármesteri címeknél is hasonló.

Dél-Békésben, a 27 településből, mindössze hat helyen sikerült hölgy jelöltnek elfoglalni a vezetői széket. Közéjük tartozik Árgyelán Elvira, Pusztaottlaka, dr. Garay Rita, Tótkomlós, Sódarné Varga Gyöngyi, Magyarbánhegyes, Szűcsné Gergely Györgyi, Lőkösháza, Bojczán Nándor Lászlóné, Dombiratos és Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere. Árgyelán Elvirát és dr. Garay Ritát kérdeztük a témában.

– Mikor kezdtek politikával foglalkozni?

Árgyelán Elvira, Pusztaottlaka polgármestere

Árgyelán Elvira: – Polgármesterségem előtt, 2006 és 2014 között alpolgármesteri tisztséget töltöttem be, előtte pedig önkormányzati képviselőként vettem részt a falu életében. Miután elődöm, Simonka György, országgyűlési képviselő lett, engem ért a megtiszteltetés, hogy indulhassak a címért. A hosszú évek munkája igazolt minket, és az emberek bizalmat szavaztak nekem.

Dr. Garay Rita: – A Tótkomlósi Polgármesteri Hivatalhoz, 2009-ben kerültem, köztisztviselőként. Ez volt az az időszak, amikor az akkori polgármester sajnálatos betegsége miatt lemondott tisztségéről, és 2009 nyarára időközi választást írtak ki. Tótkomlóson ekkor 100%-os Fideszes képviselő-testület volt és politikai hovatartozásomat, ekkor már mindenki ismerte. Így kért fel a helyi Fideszes vezetés, hogy a jobboldal polgármesterjelöltjeként mérettessem meg magam.

– Nehezítette ezt, hogy nőként kellett érvényesülniük?

Á.E.: – Ilyen problémám nem volt. Pusztaottlakán és Dél-Békésben is azt tapasztalom, hogy a férfi politikus társak az elvégzett munka fényében ítélnek meg, és nem a nemi hovatartozásom alapján. Ettől függetlenül, társadalmunkban még mindig él az a nézet, hogy a nőknek nincs helye a politikában, mert nehezebben érvelnek egy vitában, vagy nem tudnak olyan határozottan dönteni, mint a férfiak.

Dr. Garay Rita, Tótkomlós polgármestere

G.R.: – Úgy gondolom nem jelentett hátrányt az, hogy nő vagyok, sőt. Fiatal nőként inkább még több segítséget, bíztatást kaptam. Persze voltak megjegyzések, hogy hogyan merem elvállalni, illetve fogom-e bírni, de ezeket sem mondanám rosszindulatú megjegyzéseknek, inkább féltőeknek. Szerencsésnek érzem magam ebből a szempontból, mert sosem éreztem azt, hogy azért, mert nő vagyok, bármilyen hátrány ért volna a munkám során. Elmondhatom, hogy maximálisan segítették, és segítik most is a munkámat. Úgy érzem, hogy egyenjogú partnerként kezelnek.

– Az Országgyűlésben alig van női képviselő, kormányunkban egy női miniszter sincs. Mi lehet ennek az oka?

Á.E: – Polgármesterként tapasztalom, hogy ez a munka teljesen kiteszi az ember életét, szabadideje csak nagyon ritkán van. Hatalmas szükség van a család támogatására, nélkülük nem tudnám csinálni. Ma még szinte elképzelhetetlen, hogy a férfi maradjon otthon a gyerekkel, és az anya dolgozzon. Ez külföldön már nem akkora probléma. Valahol az is közrejátszhat, hogy országosan vezető szerepre pályázó nőkre, nem mernek szavazni az emberek. Attól pedig még messze vagyunk, hogy nő igazgassa az országot.

G.R.: – Véleményem szerint, nem társadalmi különbségek okozzák ezt az eltérést. Inkább a nők, családalapításban betöltött szerepe. A munkából való kiesés okán, a politikai életben történő érvényesülésük, kissé nehezebb.

Interjú alanyaink válaszaiból, nem az tükröződik, hogy a magyar politikában lehetetlen nőként érvényesülni. A fenti két példa azt mutatja, hogy térségünk már elindult ezen az úton.

Juhász Ádám

Fotó: dr. Garay Rita/facebook és Árgyelán Elvira/facebook