A petefészekrák a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta. Évente negyedmillió nőnél diagnosztizálják a betegséget és közel 140 000 nő halálát okozza világszerte. A statisztikák alapján a petefészekrákban szenvedő betegek mindössze 45%-ának van esélye az öt éves túlélésre, míg emlőráknál ugyanez a szám 89% körüli.

A petefészekrákra jellemző a téves diagnózis vagy a késői felismerés, hiszen tünetei és korai jelei egyáltalán nem tipikusak és nem könnyen felismerhetőek. Ide tartozik a hasi puffadás, túlzott gázképződés, a szabálytalan menstruációs ciklus, étvágytalanság és fáradtság. A betegség kialakulásának kockázatát növeli, ha valakinek a családjában volt emlő- vagy méhrák. Tudatosabb odafigyelés várható el azoktól a nőktől is, akik 50 év felettiek, nem szültek, vagy endometriózisban szenvednek.

Az előrehaladott petefészekrák esetén az elsőként alkalmazott kezelések (a műtét és a kemoterápia, sugárterápia) gyakran nem akadályozzák meg a daganat kiújulását.

Ezen okok miatt régóta szükséges volt a petefészekrákos betegek kezelésére egy új és hatásos kezelési módot találni, hiszen az elmúlt 15 évben nem állt rendelkezésre új terápia. A biológiai terápia az előrehaladott petefészekrák kezelésének új lehetősége. Jellemzően a kemoterápiával együtt alkalmazható és sok év óta végre egy új kezelési lehetőséget biztosít a petefészekrákos betegeknek.

Európában 2008-ban 41448 petefészekrákos halálesetet regisztráltak, ami az összes női daganatos halálozás 5,5%-a.

Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a daganatos betegségek miatti halálozási sorrendben a hetedik helyen áll a betegség, hiszen a 2009-es adatok szerint 687 betegnél volt végzetes következménye a petefészeráknak.

A május 8-i világnapon minden a betegségre való figyelemfelkeltésről, a tudatosságról, a tünetekről és a rizikófaktorok megismertetéséről szól. A világnap jó alkalom arra, hogy ezen a napon mindenki viselje a petefészekrák elleni küzdelmet szimbolizáló türkizszalagot.

Kiss Réka

Fotó: illusztráció