Odrobina Lászlót azzal kapcsolatban kérdezték, hogy már a parlament előtt vannak a szakképzésről szóló, valamint az azzal összefüggő törvények módosításairól szóló kormányjavaslatok. Elmondása szerint a második szakképesítést munka mellett, esti tagozaton is meg lehet majd szerezni, ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot.
A helyettes államtitkár arról is szólt, hogy a duális szakképzésben oktató alkalmazottaknak szeptembertől mestervizsgát kell tenniük. Egy másik módosító javaslat szerint azonban lennének kivételek: aki “nemzetközileg garantált szintű helyen dolgozik” – például Michelin-csillagos étteremben -, annak a munkahelye önmagában garanciát jelent arra, hogy megfelelő minőségben tud oktatni, ezért neki nem kellene mestervizsgát tennie – közölte Odrobina László.
Kiss Réka
Forrás: MTI
Fotó: illusztráció
A battonyai Kreszta Trajan, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke képviseli a parlamentben a 2014-2018-as ciklusban szószólóként a hazai románságot.
– Családom mindig is felvállalta románságát, engem is a helyi nemzetiségi iskolában, majd a gyulai román gimnáziumban taníttattak. Már fiatalon bekapcsolódtam a battonyai román közösség életébe. Részt vettem a Battonyai Románok Nemzetiségi Egyesülete és a Magda Lucian Alapítvány létrehozásában is. A munka során mindig is egyfajta katalizátor szerepet vállaltam – tudtuk meg Kreszta Trajantól, aki a városi közéletben is aktív résztvevő: egy ciklus kivételével a rendszerváltozás óta tagja a battonyai képviselő-testületnek, s immár 12 éve alpolgármestere a városnak.
– A rendszerváltozás után, 1994-ben alakult meg először a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata, aminek elnökségi tagja lettem. A következő ciklusban, mint az közismert, a fővárosi „álromán” önkormányzatok miatt törvényt kellett módosítani, hogy hét hónapos csúszással ugyan, de megalakulhasson az új az országos önkormányzatuk. Engem választottak elnökké, s ezt a pozíciót már a negyedik ciklus óta ellátom.
Kreszta Trajan az országos román önkormányzat nagy eredményének tartja a kulturális autonómia alapjainak megteremtését.
– Létrehoztuk a Magyarországi Románok Dokumentációs és Információs Központját. Megvásároltuk, s fenntartjuk az ország egyetlen román tájházát Kétegyházán. Cronica címmel újságot alapítottunk, amely nyomon követi nemzetiségünk életét. 2011-ben pedig intézményfenntartóvá váltunk. Elsőként a battonyai két tannyelvű román általános iskolát vettük át, majd a kétegyházit, az elekit, a bihari iskolatársulást, amelyben három település, Bedő, Körösszakál és Körösnagyharsány vesz részt. Ha nem vettük volna át ezen iskolák fenntartását, már megszűntek volna. Tavaly a gyulai Nicolae Balcescu Román Általános Iskola Gimnázium és Kollégium is hozzánk került. A hét intézmény közül egyedül a gyulainak van olyan tanulói létszáma, amely alapján a normatíva elegendő az intézmény fenntartásához. A többihez kiegészítő támogatásra van szükség, összességében évi 150 millió forintra. Az idei kiegészítő támogatásról szóló megállapodás aláírására a napokban került sor. Vagyis nyugodt lelkiismerettel jelenthetem ki, az idei esztendőre is biztosítottak intézményeink számára a működési feltételek. Sőt, fejlesztésekre is lehetőségünk van, erre több mint 50 millió forintot kaptunk eddig 2014-ben.
Az országos önkormányzat elnöke azért tartja kiemelkedően fontosnak az intézmények kérdését, mert meglátása szerint csak erős iskolarendszerrel lehet fenntartani hosszútávon a magyarországi románság identitását. Reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti kapcsolat további javulása hatására a jövőben még több, románul tudó szakemberre lesz szükség a gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok ápolása érdekében.
Kreszta Trajan ugyancsak fontos feladatnak nevezte a román ortodox templomok, kápolnák, parókiák felújítását, a kultúra és a hagyományok ápolását, valamint a határon átnyúló együttműködés fejlesztését.
– Szószólóként lesz tehát feladatom bőven, hogy ezen ügyekért mindent megtegyek a parlamentben. S bár a végszavazásoknál mi nem szavazhatunk majd, az előkészítő munka során remélem, mi, tizenhárman jól tudjuk majd képviselni a hazai nemzetiségek érdekeit a bennünket is érintő kérdésekben – fogalmazott.
Fotó: Kovács Erika
A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.
Az államfő az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. A miniszterelnök megválasztásához a képviselők több mint felének szavazata kell, a kormányfő a megválasztásával hivatalba is lép.
A korábbi alkotmány arról is rendelkezett, hogy a miniszterelnök megválasztásáról és a kormányprogram elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az alaptörvényben és az új házszabályban viszont már nincs utalás kormányprogramra.
Szintén az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg.
A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülése előtt a köztársasági elnöknek nyújtják be.
Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.
A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön azt mondta az InfoRádióban, hogy az Országgyűlés május 6-án, az alaptörvény szerinti legkésőbbi időpontban alakulhat meg, mert a választási jogorvoslat elhúzódhat.
Egy hónapon belül megalakul az új országgyűlés, az alakuló ülést az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra. A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő országgyűlés megalakulásáig tart.
Az államfő az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. A miniszterelnök megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges, a kormányfő a megválasztásával hivatalba is lép.
Szintén az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek. A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön azt mondta az Info Rádióban, hogy az Országgyűlés május 6-án, az alaptörvény szerinti legkésőbbi időpontban alakulhat meg, mert a választási jogorvoslat elhúzódhat.
A korábbi alkotmány arról is rendelkezett, hogy a miniszterelnök megválasztásáról és a kormányprogram elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az alaptörvényben és az új házszabályban viszont már nincs utalás kormányprogramra.
Kép és szöveg: Magyar Országgyűlés