Aki otthon, magának főz pálinkát, az évente 50 liter párlatot ingyen főzhet. De a szeszlepárló készülék meglétét be kell jelentenie az önkormányzatnál. A jövedéki törvény új rendelkezései értelmében a magánszemély birtokában lévő desztillálóberendezésről (szeszlepárló készülék) a tulajdonosnak bejelentést kell tennie.
– A 2014-ben vagy korábban vásárolt berendezések bejelentését 2015. január 15-ig meg kell tenni, azaz legkésőbb ma. A 2015-ben vásárolt készülékeket a vásárlást követő 15 napon belül kell bejelenteni. Az itt kapott iratot meg kell őrizni, hiszen ellenőrzéskor azt kérheti a vámhatóság – tájékoztatott Verasztó Ervin, az orosházi polgármesteri hivatal adócsoportjának vezetője.
Magánfőzőnek minősül az a 18. életévét betöltött személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú, maximum 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A magánfőző évente legfeljebb 50 liter mennyiségig állíthat elő párlatot – szól a szabályozás.
Az így előállított párlat éves átalányadója 1000 forint, melyet a magánfőzőnek először 2016. január 15-ig kell az önkormányzat felé bevallani és megfizetni. Az ehhez szükséges nyomtatvány és a bővebb tájékoztató a települések honlapján lesznek elérhetők. Ha nem állított elő párlatot, akkor értelemszerűen adóbevallási kötelezettsége sem lesz.
Amennyiben a magánfőző 50 litert meghaladó mennyiségben állít elő párlatot, azt haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes vámhatóságnak és velük egyeztetett módon köteles gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy azt nem értékesítik. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére adható el. Ebben az esetben, vagy ha a magánfőző az általa előállított párlattal versenyen kíván részt venni, a desztilláló-berendezés tulajdonszerzésének bejelentéséről, valamint a párlat után megfizetett adóról az önkormányzati adóhatóság igazolást ad ki, ami igazolja a párlat eredetét.
Kiss Réka
Fotó: illusztráció
]]>Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen, mert az Orbán kormány részben a hagyományaink megőrzése érdekében eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél.
A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. A Kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg – a bérfőzési szeszadó eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után.
Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is.
A helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni.
A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést – tudatta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Fotó: hazipalinka.hu
]]>