Évről évre az elhízás okozta egészségügyi teher feltartóztatatlanul növekszik, pedig a hátterében húzódó okok többsége elkerülhető lenne a megfelelő egészséges magatartással. Sokak szerint korunk egyik nagy betegsége, így fel kell venni a kesztyűt, és megindítani ellene a szervezett támadást.

Világszerte több mint 1,6 milliárd ember küzd bizonyosfajta súlyproblémákkal. Az érintettek száma majdnem megháromszorozódott az utóbbi húsz évben. Az elhízás mértékének a meghatározására a Body Mass Index (kg/m2) használatos. Normálértéke 18,5-25. Túlsúlyos az illető, ha ezen érték 25-30 közötti, és elhízott, ha az érték 30 feletti.

A folyamatos súlygyarapodást sosem egy tényező okozza. A túlevés vagy mozgásszegény életmód önmagában kevésbé vezet súlyproblémákhoz, mint a kettő kombinációja. A szakemberek ezért azt ajánlják, hogy mindkét területen hajtsunk végre kisebb változtatásokat annak érdekében, hogy hatékonyan vehessük fel a harcot az elhízással szemben.

Az energia-egyensúlyra vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a szervezet viszonylag gyorsan alkalmazkodik a csökkentett energia-bevitelhez azzal, hogy raktározni kezd. “Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy túlélésre vagyunk programozva, nem pedig éhezésre” – magyarázza James O. Hill, a Colorado Orvosi Egyetem obezitológusa, a kalóriamegvonás hosszú távú eredménytelenségét.

“A megoldás sokkal inkább a kis, ám fenntartható vagy még inkább betartható változtatásokban rejlik mind a táplálkozás, mind pedig a fizikai aktivitás területén. Amint a változtatások a mindennapi életünk részévé válnak, hatni kezdenek” – mondja a szakember, állítását kutatási eredményekkel bizonyítva.

Ez lehet például napi 2000 lépéssel több gyaloglás és az étrend egy-két alkotóelemének alacsonyabb kalóriatartalmúra cserélése. Ezeket a kis változtatásokat könnyebb betartani, viszont hosszabb távon már komoly eredményeket hoznak. Hill professzor szerint például az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítőszerekkel készült élelmiszerek és italok fontos szerepet játszhatnak a testtömeg karbantartásában, hiszen kalóriabevitel nélkül nyújtják az édes íz élvezetét.

Egyes adatok szerint a világon 1,6 milliárd felnőtt ember túlsúlyos és 400 millió elhízott. A fejlett országokban évről évre nő a súlyproblémákkal küszködő gyermekek száma, Európában évente 400.000-el több elhízottat és 85.000-el több túlsúlyos gyermeket tartanak számon. Magyarországon a teljes lakosság 34%-a túlsúlyos és minden ötödik ember egyenesen elhízott, a 7-14 éveseknek pedig 20%-a túlsúlyos, 7%-a elhízott.

Orosházán tehát május 22-én várják az érdeklődőket ingyenes szűrésekkel, a kórház aulájában.

Kiss Réka

Fotó: illusztráció

Zombor Gábor azt fogalmazta meg célként, hogy az európai sztenderdeknek megfelelő várólistaidők legyenek Magyarországon.

Az államtitkár és Kurucz Éva kormányszóvivő is azt mondta, hogy a többletforrással ez elérhető, mert a kisebb beavatkozásoknál így két-három hónap, a nagy műtéteknél – például csípő- és térdprotézis- vagy nagyobb gerincműtéteknél – pedig legfeljebb fél év lesz a várakozási idő.

Az Orosházi Kórházban az 1 napos sebészeti formában működő szemészetnél van jelentős várólista, ami jelenleg 1 éves.

– A fél évnél hosszabb várólista elsősorban nagyobb kórházakra, s bizonyos beavatkozás-típusoknál jellemző. Az év elején csípő-térdprotézis várólista csökkentése érdekében kaptak extra finanszírozást egyes intézmények. Nálunk az 1 napos szemészet tekintetében van hosszú várólista, amit remélünk, hogy a közeljövőben sikerül lecsökkentenünk. 2014 áprilisától kapacitásátcsoportosítás révén a műtéti esetszámot sikerült növelnünk, ami havonta átlag 66 műtétnek felel meg – válaszolta a Likefestoon kérdéseire dr. Duray Gergő főigazgató.

Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár karácsony előtt járt az Orosházi Kórházban, ahol az építés alatt álló központi tömböt tekintette meg

Zombor Gábor szerint az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.

Az egészségügyért felelős államtitkár a várólista-csökkentés mellett arról is beszámolt, hogy az úgynevezett kasszamaradványból, 10,5 milliárd forintból az intézmények többi közt adósságállományuk csökkentésére és a korábban gazdasági társaságként működő, de már állami tulajdonú kórházakban dolgozók elmaradt jubileumi jutalmának kifizetésére is kapnak pénzt. Utóbbira 534 millió forintot költhetnek.

Ezen kívül egyszeri plusz kiegészítést juttatnak az iskola-egészségügyi és a körzeti fogorvosi praxisoknak – közölte, hozzátéve, hogy fejlesztésekre is lesz lehetőség, így például a Semmelweis Egyetem gyermekklinikája új sürgősségi osztályt alakíthat ki.

Zombor Gábor jelezte továbbá, a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 10 milliárd forinttal megemeli a gyógyító-megelőző kassza büdzséjét. Kiemelte, hogy a háziorvosi ellátást is fejlesztik.

A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az egészségügy megújítása, fejlesztése és a társadalom egészségügyi helyzetének további javítása mellett.

Kurucz Éva emlékeztetett, hogy a várólisták csökkentésére ezt megelőzően is hoztak intézkedéseket, így például már csökkent a csípő- és a térdprotézisre várók várakozási ideje.

Kiss Réka

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség