A miniszterelnök a Tranzit Food Kft. 600 millió forintos beruházással létrehozott élelmiszeripari továbbfeldolgozó üzemének avatásán elmondta, az Eximbank adatbázisa alapján jelenleg körülbelül 2 ezer olyan kis- és középvállalkozás van Magyarországon, amelyik képes saját terméket és szolgáltatást előállítani és exportként értékesíteni.

A szakemberek szerint a magyar gazdaság akkor áll majd igazán a saját lábán, akkor lesz szinte megrendíthetetlen, akkor lesz versenyképes a nálunk szerencsésebb országokkal is, hogy ha ezeknek a cégeknek a száma 2 ezerről 12 ezerre fog nőni – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette: ha ez meglesz – és ehhez már most megvannak a pénzügyi-, finanszírozási és hitelnyújtási keretek – akkor a magyar gazdaság “feldönthetetlenül biztos” lábakon áll majd.

A miniszterelnök, méltatva a fejlesztést megvalósító kacsa- és liba továbbfeldolgozással foglalkozó családi társaságot, kifejtette, nemcsak közgazdasági, hanem “szívbéli okokból” is az a helyes, ha a magyar gazdaság gerincét a magyar kézben lévő vállalkozások adják. Szavai szerint ehhez megvan a természeti háttér, hiszen a magyarok Európa egyik legjobb adottságú földjét örökölték, az éghajlat kiegyensúlyozott, jó a termőtalaj és az ipari szennyezés még mindig rendkívül alacsony.

Ráadásul a mezőgazdasági adottságokkal párosul az évszázadok alatt kifejlesztett gazdálkodási kultúra, a birtokgondozás ösztöne és szakismerete, röviden tehát, a magyarok általában jó gazdák – rögzítette Orbán Viktor.

A kis- és középvállalkozásoknak különösképpen szükségük van egy jól működő, bátor és nemzetileg elkötelezett kormányra – folytatta -, mivel a mai magyar gazdálkodás feltételeit nem kizárólag Budapesten alakítják, számos előírás, törvény és szabály Brüsszelben születik. Orbán Viktor aláhúzta, egyáltalán nem mindegy, milyen lelkületű, összetételű, gondolkodásmódú emberekből áll a kormányzat, azaz “tudja-e mi a dolga, tudja-e mit kell tennie a nagy európai uniós csatákban” – írta a kormany-hu.

Fotó: euvonal.hu

 Jelezte, hogy az újabb rezsicsökkentés mértékéről a Fidesz-KDNP évadnyitó frakcióülésén döntenek a jövő héten.

“Jó kis rezsicsökkentés lesz ez is” – fogalmazott a kormányfő.

Arra a kérdésre, szerinte lesz-e olyan lakossági energiaszolgáltató, amely a rezsicsökkentés miatt kivonul Magyarországról, Orbán Viktor azt válaszolta: “a múltkor is visszavásároltunk egy nagyon jelentős energiaszolgáltatót, a Főgázt. (…) És ilyen mozgások még lesznek a jövőben is”.

Álláspontja szerint ugyan igaz, hogy a magángazdaságnak sok erénye van az állami tulajdonnal szemben, de ha monopóliumokról van szó, akkor “a magánkézben lévő monopólium sokkal rosszabb, mint az állami kézben lévő”, mert ha magántulajdonban vannak, kifosztják az embereket.

“Ezért ahol monopólium van, ott én nem fogadom el, hogy hosszabb távon is fennmaradjanak magánmonopóliumok, hanem arra törekszem, hogy köztulajdon jöjjön létre” – mondta a miniszterelnök, példaként említve az energia lakossághoz való eljuttatásának területét, ahol szerinte az államnak növelnie kell szerepét.

A rádióinterjúban szóba kerültek az ország gazdasági mutatói is, amelyekkel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár tökéletes országok és kormányok nincsenek, de “Magyarország ma egy győztes ország”, ennek az alapjait pedig meg kell tartani, erre kell építeni a döntéseket.

Szerinte egyébként a 2013-as dunai árvíz legyőzése fordulópontot jelentett, mert az ország akkor világos bizonyítékát adta annak, hogy ha a magyarok összefognak, bármilyen bajt képesek legyőzni.

A kormányfő szerint ez megteremtette “a gazdasági sikerek lelki, pszichológiai alapjait”, és innentől kezdve jöttek a jó eredmények – írta az MTI.

A kormányfő beszédében kiemelte, hogy az új földtörvény az európai uniós jogok megsértése nélkül képes megvédeni a magyar földet, és biztosítja, hogy az a magyar gazdák kezében maradjon.

A kabinet megtalálta a megoldást arra is – folytatta -, hogy a zsebszerződéses rendszert gyorsan és hatékonyan felszámolja. A mezőgazdasági hatóságok pedig megkapták azokat az eszközöket, amelyekkel meg tudják védeni a magyar termékeket a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint “mi, magyarok Európa egyik legjobb adottságú földjét örököltük”, hiszen az éghajlat kiegyensúlyozott, a termőtalaj jó és mentes az ipari szennyezéstől.

“A föld megmutatja, kik vagyunk” – fogalmazott, kijelentve: Magyarország egy mezőgazdasági ország. Ezért a kormány gyökeres változtatásokat hajtott végre az agráriumban: “lezártuk a küszködés korszakát a magyar föld, a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék ügyében” – mondta a miniszterelnök. Megerősítette, hogy a 2020-ig érvényes vidékstratégia céljai és menetrendje következtében az állami földek 75 százalékát őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők művelhetik meg.

“A rosszul felhasznált EU-s források háza táján is rendet tettünk”, 1400 milliárd forintnyi támogatásnak több mint a 90 százalékát lekötötték, és ezzel háromezer-milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg – ismertette Orbán Viktor, kiemelve a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségét is.

A kormányfő kitért az agrárium foglalkoztatási adataira, jelezve, hogy három év alatt 30 ezer új munkahely létesült a mezőgazdaságban. Mindehhez arra is szükség volt, hogy növekedjen a magyar fogyasztók vásárlóereje: ezt a célt szolgálja a rezsicsökkentés is, vagyis hogy több pénz maradjon a családoknál jó minőségű magyar élelmiszerek megvásárlására – írta a kormany.hu.

Emlékeztetett: a Fidesz-KDNP a héten tartott visegrádi frakcióülésén arra szólította fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseken pedig változtassanak az ügyfelek javára. A kormányfő a rádióinterjúban ezt azzal indokolta, hogy a kialakult helyzetet erkölcsi szempontból a bankok kötelessége megoldani, mert a szerinte rosszhiszeműen megkötött szerződések olyan szabályokat tartalmaztak, amelyek alapján baj esetén az összes kockázatot az embereknek kell viselniük.

A miniszterelnök szerint ezért a devizahiteleket úgy kell átalakítaniuk a pénzintézeteknek, hogy az árfolyam-módosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne pedig az emberek. Ha ezt önként nem teszik meg november 1-jéig, a kormány lépni fog, és olyan megoldást alkalmaz, amely megszünteti a devizakölcsönöket, de méltányos módon, vagyis a devizahitelesek nem járnak majd jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el – írta  az MTI.

Fotó forrása: nol.hu

Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke szerdán közölte:  a kormányfő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben meghatározott jogkörében eljárva levélben tett javaslatot Áder János köztársasági elnöknek Karas Monika kinevezésére, augusztus 19-ei hatállyal.

A miniszterelnök korábban a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, Lázár Jánost kérte fel, hogy szakmai szervezetekkel folytasson egyeztetést a lehetséges jelöltekről – emlékeztetett a sajtófőnök.

A jogász végzettségű Karas Monika az áprilisban elhunyt Szalai Annamáriát válthatja a médiahatóság élén – adta hírül az MTI.

Fotó: hirado.hu

A belügyminiszter összehívta mindazon szervezeteket, amelyek az érkező árvíz biztonságos levezetésében hatékonyan közre tudnak működni, a védekezési feladatok ellátása ezekben a pillanatokban is folyamatos és ütemszerű. A védekezést az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. Az árhullám okozta helyzet kezelésére a belügyminiszter intézkedései nyomán adottak a személyi, tárgyi és technikai feltételek, azok összehangolása eredményes védekezést tesz lehetővé.

Veszélyhelyzet idején az Országos Vízügyi Főigazgatóság egyfolytában figyeli a lokalizációs terveket, a kapott feladatokat pedig folyamatosan teljesíti. Az osztrák területen vonuló árhullám helyzetét kétóránként jelenti a belügyminiszteren keresztül a miniszterelnök úrnak.

Kedd déltől Orbán Viktor miniszterelnök veszélyhelyzetet hirdetett ki a Duna áradása miatt az érintett térségekre. A kormányfő azt kérte az állampolgároktól, hogy működjenek együtt a hatóságokkal, egyúttal pedig az állampolgári részvételre is buzdított a védekezésben. A kormányzat hozzávetőlegesen 1400 vízügyi szakembert, 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, ugyancsak 8000 katonát és 3600 rendőrt tud mozgósítani – áll az Országos Műszaki Irányító Törzs tájékoztatójában.

Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője is figyelemmel kíséri a dunai árvizet. Így írt erről Facebook oldalán:

-          Ha szükség lesz ránk, természetesen mi is elmegyünk segíteni, ahogy azt 2010-ben is tettük. Akkor három napon át pakoltuk a homokzsákokat, mentettük a menthetőt. Itthonról szivattyúkat, eszközöket, vizet vittünk. Egy egész kamionnal és vagy 40 emberrel indultunk segíteni a bajba jutottaknak. Aki akkor ott volt, vagy most szívesen segítene, készüljön, hogy indulhassunk, ha szükség lesz ránk.

Fotó forrása. hvg.hu

-          A gazdaság szerintem egy erősebb ország képét mutatja majd az év második felében, mint most. Ha ez így lesz, akkor szerintem elég erősek leszünk ahhoz szeptember-október környékén, hogy a gáz és villamos energia árát képesek legyünk csökkenteni ismét – jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a rezsicsökkentés érdekében szükség van az aláírásgyűjtésre.

-          Minél egységesebben állunk ki egy ilyen nehéz kérdés mögött, annál nagyobb esélye van a kormánynak, hogy sikerre vigye az ügyet. És az, hogy most már a kétmilliót is lassacskán el fogja érni, legalábbis, úgy látom, hamarosan az aláírók száma, egy óriási nemzeti egységet és erőt jelent, ezzel már bele tudok vágni a rezsicsökkentés második fázisába az ősz során – tette hozzá.

Dél-Békésben 20084-en írták alá a rezsicsökkentéssel kapcsolatos aláírásgyűjtő íveket.

-          Köszönöm a sok aláírást, amellyel a dél-békési emberek a rezsicsökkentés mellé álltak. Bármerre jártam a térségben, mindenütt azt kérték az emberek, mindenáron álljunk ki az ügy mellett, hogy ne kelljen visszafizetniük a szolgáltatóknak a tíz százalékot. Sokakat megkérdeztem, mennyi pénz marad a zsebükben a rezsicsökkentés hatására. Nálunk, Dél-Békésben sokan fával fűtenek, így az elektromos áramnál érzik jobban a csökkentést. Vannak, akiknek 1500, másoknak 2-5 ezer forinttal több pénzük marad havonta. Mindannyian azt hangsúlyozták, ez a pénz is nagyon jól jön. S most Orbán Viktor bejelentése további tehercsökkenést eredményez. Így könnyebb lesz átvészelni a következő telet! – mondta Simonka György, a térség országgyűlési képviselője.

Fotó forrása: likefestoon.com

A kormányfő a szerdán közzétett GDP-adatokat úgy kommentálta: minden a kabinet tervei szerint halad, a magyaroknak sikerült elhárítaniuk a 2012-es európai válsághullámot, Magyarország már az egész világ szerint jobban teljesít, ám még nem elég jól. Jól ugyanis majd akkor teljesít, ha mindenki, aki munkából akar megélni, talál a képességeinek megfelelő állást, és tisztességes körülményeket képes biztosítani magának és családjának – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mire akarják fordítani a gazdasági növekedésből eredő bevételeket, Orbán Viktor először is jelezte: végrehajtják az unió által javasolt, de nem a megszorítások irányába mutató intézkedéseket, például a bürokráciára fordított kiadások csökkentését és azt, hogy az egyszeri kiadásokkal szemben az állami vagyonból „mozgósítanak”.

-          És természetesen nem zárkózom el attól, hogy megemeljük a bankok, a multinacionális cégek adójának vagy éppen a tranzakciós adónak a mértékét”, ha az EU ragaszkodik ahhoz, hogy még javítani kell a költségvetési számokon – tette hozzá.

Ezen túlmenően tervei szerint a következő egy évben javítanak majd a praxisalapon működő, „legatyásodott” háziorvosok helyzetén, és szeretnék elindítani a pedagóguséletpálya-modellt is.

Emellett a tervek között szerepel egy népesedési program elindítása, hogy 25-30 év távlatában garantált legyen: az ország nem fogyni, hanem nőni fog. Megjegyezte, a felmérések szerint a magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, mint amennyit később vállalnak, vagyis erős a családközpontú gondolkodás, ezért a gazdasági növekedés „jótékony árnyékában” el kell indítani egy ilyen programot.

A más uniós tagállamokétól eltérő magyar válságkezelésről szólva úgy vélekedett, hogy bár Magyarország nem tudja befolyásolni az egész európai válságkezelést, „de a saját házunk táján olyan válságkezelést folytatunk, amelyről szerényen, de jó reményekkel mondhatjuk, hogy eltér a többiekétől, és talán éppen ezért sikeres is lesz”.

Orbán Viktor ismét kijelentette: nem hajlandó azokra megszorításokra, amelyeket az unió kér, vagyis a minimálbér- és a nyugdíjemelés marad, a személyi jövedelemadó kulcsát nem növeli a kormány, és a rezsicsökkenést sem vonja vissza. Brüsszelben nemcsak arról beszélnek, hogy a magyar gazdaság adatai szerintük nem lesznek jók, hanem azt is mondják, mit kellene tennie Magyarországnak. „És én azt sohasem hajtom végre, megmondom őszintén” – fejtette ki a miniszterelnök, amit azzal magyarázott, hogy az EU folyamatosan azt akarja, hogy a kormány vegyen el az emberektől – írta az MTI.

Fotó forrása: kormany.hu/Illyés Tibor MTI

„Örömmel tölt el, ha látom, ahogyan az Alaptörvényben megfogalmazott elveink valósággá válnak Magyarországon. Pusztaottlaka évek óta kiemelkedik a magyar települések közül példaértékű kezdeményezéseivel. Példát mutatnak munkahelyteremtésben, közösség-teremtésben, nemzeti összefogásban.

A pusztaottlakai gyermeknap valóban a gyermekek ünnepe, mert minden gyermek számára önfeledt szórakozást nyújt. Hiszem, hogy gyermekeink fogják ismét naggyá tenni Magyarországot. Ehhez azonban elengedhetetlenek az olyan típusú rendezvények, ahol nemcsak a szórakozás lehetősége adott, hanem az is megtanulható, hogy mit jelent az adakozás és a munka.” – írta levelében Orbán Viktor.

A kormányfő sajnálja, hogy nem lehetett jelen a gyermeknapon, de reményét fejezte ki, hogy a jövőben sort keríthet egy pusztaottlakai látogatásra.

A levél teljes terjedelmében elolvasható Simonka György Facebook oldalán.

Fotó forrása: mandiner.hu