A három koncesszió közül kettő Dél-Békést érinti, a Battonya-Pusztaföldvár vonalon. Békés megyében, a hazai viszonylatok tekintetében, a kőolaj- és gázkitermelés évtizedek óta jelentős. Ha sikerrel járnak az újabb kutatások, lehet, hogy Dél-Békés lesz az olaj magyarországi Dallasa?

Mindenesetre Pusztaföldvár és Battonya között az embert picit hatalmába keríti némi „Dallas-fíling”. Az út mellett jobbról és balról is dolgoznak a „himbakutak”, vagyis hivatalos nevükön a himbás olajszivattyúk.

Az Országos Kőolaj- és Földgázipari Tröszt  (OKGT) már 1959-ben  végzett kutatófúrásokat Békés megyében. Jelentős szénhidrogén telepeket találtak. A térség kőolaj- és földgáz kitermelése magyarországi viszonylatban most is jelentős – tudtuk meg dr. Palicz Andrástól, a Szolnoki Bányakapitányság vezetőjétől. Bányászat tekintetében a szolnoki kapitánysághoz tartozik Békés megye.

-          Békés megyében jelenleg 21 termelő, 7 feltárási fázisban lévő és 2 szünetelő szénhidrogén bányatelek található. Éves szinten 25-30 ezer tonna kőolajat, 170-175 millió köbméter földgázt termelnek ki a békési földek alól. A termelő mezők gázsapkás olajtelepek – ismertette a bányakapitány.

Gáztároló is található a térségben. Palicz András elmondta, a „Tótkomlós-VII. gáztároló” védnevű bányatelken üzemelő Kardoskúti Földalatti Gáztároló bányaüzem  kapacitása, teljes feltöltés esetén, 280 millió köbméter. Ez téli időszakban körülbelül 3-4 napra biztosítana az ország számára gázt. Mint megtudtuk, országos szinten azonban nem a Tótkomlós VII. a meghatározó jelentőségű gáztároló.

A most kihirdetett koncessziók révén újabb szénhidrogén kincsek lelőhelyére derülhet fény.

Szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Battonya-Pusztaföldvár északi és a Szegedi-medence nyugati területére) és a Vermilion Exploration B.V. (Battonya-Pusztaföldvár déli területére), míg geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása céljából a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. (Jászberény területére) nyert jogosultságot koncessziós szerződés megkötésére. A geotermikus koncesszió időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 35 évre, míg a szénhidrogén koncesszióké 20 évre szól. Az időtartamok egy alkalommal, újabb pályázat kiírása nélkül, a koncessziós szerződés időtartamának felével meghosszabbíthatóak – írta a Délmagyarország című napilap.

Fotó: Kovács Erika