Ahogy arról múlt heti cikkünkben beszámoltunk, a mezőhegyesiek három első, három második és egy harmadik helyet szereztek az Országos Díjugrató Minősítő Versenyen, Gombán.
Dél-Békés díjugratói a múlt hétvégén sem pihenhettek, mivel a Mesterek Tornája elnevezésű nemzetközi versenyen szerepeltek, a kaposvári Pannon Lovasakadémián. A Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. lovai közül Fridán Piroska Zoltán, Fauston, Glórián és Fantázián Jován Richárd lovagolt.
A három napos viadal pénteki versenynapján Jován Richárd nyolcadik helyezést ért el Fantáziával, a 6-7 éves lovak kategóriájában. Szombaton, az 5 éves lovak között szintén Jován lett első Glória nyergében, a 6-7 évesek versenyében Piroska Zoltán harmadik legjobb eredményt ért el Fridával.
A vasárnapi döntőben Jován Richárd Glóriával megismételte előző napi teljesítményét, és a dobogó legfelső fokára állhatott, majd Fausttal ötödik lett.
Legközelebb április 11-én, a B kategóriás díjugrató versenyen láthatják térségünk kiváló lovait és lovasait.
A Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. nóniuszai a Kossuth téren rendezett, március 15-ei megemlékezésen is jelen voltak, a Készenléti Rendőrség szolgálatában.
Juhász Ádám
Fotó: Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. Facebook
Az 1959-es mozi újragondolt változata csak 2016-ban jelenik meg, de már megkezdődött a forgatás, ahol Juhász László és fia vezetésével, a mezőhegyesi ménes több lóval is képviselteti magát.
Fogathajtó világbajnokunk egy meghirdetett pályázat útján került be a filmbe, amiben kaszkadőrként is feltűnik. Emellett ő készíti fel a szereplőket a különböző lovas jelenetekre, ahol a mezőhegyesi nóniusz fajtájú lovak is láthatóak lesznek.
– Lovaink már a helyszínen vannak. A Nemzeti Vágtán második helyezést elért Joker és Ármány, illetve Jadviga és Rubin is szerepet kapott. Azért esett rájuk a választás, mert edzett, tapasztalt lovakról van szó, ami megkönnyíti a jelenetekre való felkészítésüket. Az alkotóknak fekete lovakra is szüksége volt, ezért lett kiválasztva a nóniusz. A lovakat nem bérbe adtuk, hanem megvásárlásra kerültek – nyilatkozott Pap István Tibor, a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. ügyvezetője.
A filmben több nagy név is szerepet kapott, plédául Morgan Freeman, Pedro Pascal, Jack Huston és Tobby Kebbel.
Juhász Ádám
Fotó: Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. – Facebook
Hazánk, különösképpen az Alföld több települése közül nem egy vált híressé lakói keze munkájának valamely kiváló terméke révén. Békéscsaba sajátos, hagyományosan háziipari, kézműves terméke a Csabai kolbász, mely a hungarikumok sorát gyarapítja.
A Csabai kolbász nevével a szakirodalomban az 1900-as évektől kezdve találkozhatunk. A Békés vármegye c. 1936-ban megjelent monográfia említi, hogy Békéscsaba hírnevét a város húsfeldolgozó iparának köszönheti.
A közkedvelt termék történetét összefoglaló módon először Dedinszky Gyula dolgozta fel, aki azt írja, hogy a századforduló táján disznótorok alkalmával még csak maguk a csabaiak magasztalták, dicsérték a vendéglátó ház kolbászát, aztán a Csabai kolbász ismert lett a megyében, egy-két évtized múlva széles e hazában, majd később külföld számos országában keresik, vásárolják, dicsérik, szeretik a Csabai kolbászt.
A két világháború között a hagyományos Csabai kolbász virágkorát élte. A világháború után az államosítás és az azt követő többszöri átszervezés, majd tulajdonosváltás ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt Békéscsabán. A Csabai kolbász márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is jól ismert.
A Csabai kolbász elismertségét az országos és regionális sajtóban megjelenő cikkek mellett az 1997 óta megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál is megerősíti, amelyet hagyományosan minden év október második felében tartanak Békéscsabán.
Ha feltesszük a kérdést Magyarországon, de határon túl is: „Mi jut eszébe erről a szóról: Gyulai?” tíz megkérdezettből szinte mindenki a kolbász szót említi elsőként. Nem véletlen ez a magas arány. Mi magyarok szeretjük a gasztronómiát, kultúránk részét képezi. Így kerülhetett a gyulai kolbász is a hungarikumok közé.
Kevés olyan fogyasztási cikk, élelmiszer létezik hazánkban, amely ilyen múltra tekint vissza, nemcsak belföldön, hanem export relációkban is ismert. Több külföldi partner is jelezte, hogy nem csak a magyarok lakta területeken jegyzik a szót. A „Gyulai” tehát méltán viszi hírét hazánknak, gasztronómiánknak egyaránt.
A Corvinus Egyetem munkatársai Kasza Gyula vezetésével felmérést készítettek, mit jelent számunkra a magyar termék, hungarikum a magyar piacon. A makói hagymánál és a Gyulai kolbásznál forrt egybe a jelző és a termék, ennyire erős a kapcsolat. Ez a kötődés határokon túl is felismerhető, a cseh, szlovák, német, angol piacokon is értéket jelent a Gyulai.
Kiemelt Nemzeti Érték a Békési szilvapálinka, amely a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minőségi szilvából, hagyományos módon előállított gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás színű, kellemes ízű és illatú.
A Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
A megyei értéktárba idén számos termék felvételét hagyták jóvá.
A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. terjesztette fel a Nóniuszt, mint lófajtát, ami után a Békés Megyei Értéktár Bizottság úgy ítélte meg, hogy helye van a megyei értéktárban.
A Békés Megyei Értéktár Bizottság ugyancsak megyei értékké nyilvánította Erkel Ferenc szülőházát és Erkel Ferenc életművét, illetve kezdeményezte felvételét a Magyar Értéktárba a gyulai önkormányzat kérelme alapján. A grémium emellett jóváhagyta a korábban már megyei értékké nyilvánított Gyulai Vár kibővített szakmai anyagát, és a most elfogadott anyagot terjeszti fel Magyar Értékké. Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárának felterjesztéséről a bizottság még korábban döntést hozott, a szakértők anyagával kiegészített felterjesztést a megyei értéktár bizottság tovább küldte a Hungarikum Bizottságnak.
Kiss Réka