Sokat mondó az az adat, miszerint a parlamentbe alacsony létszámban jutottak be nők, mindössze 19-en. Ez a megszerezhető mandátumoknak csupán 9,54%-a, ami bizonyos európai országok 30%-ához mérten elég kevésnek mutatkozik. Belgium példamutatónak számít e téren, mivel náluk a képviselők fele a női nemhez tartozik.
Az önkormányzatok szintjén sem fényesebb a helyzet. A helyi szintű képviselőtestületekben, nagyjából 20%-os arányban tudják csak hangjukat hallatni a gyengébbik nem képviselői, ez az arány a polgármesteri címeknél is hasonló.
Dél-Békésben, a 27 településből, mindössze hat helyen sikerült hölgy jelöltnek elfoglalni a vezetői széket. Közéjük tartozik Árgyelán Elvira, Pusztaottlaka, dr. Garay Rita, Tótkomlós, Sódarné Varga Gyöngyi, Magyarbánhegyes, Szűcsné Gergely Györgyi, Lőkösháza, Bojczán Nándor Lászlóné, Dombiratos és Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere. Árgyelán Elvirát és dr. Garay Ritát kérdeztük a témában.
– Mikor kezdtek politikával foglalkozni?
Árgyelán Elvira: – Polgármesterségem előtt, 2006 és 2014 között alpolgármesteri tisztséget töltöttem be, előtte pedig önkormányzati képviselőként vettem részt a falu életében. Miután elődöm, Simonka György, országgyűlési képviselő lett, engem ért a megtiszteltetés, hogy indulhassak a címért. A hosszú évek munkája igazolt minket, és az emberek bizalmat szavaztak nekem.
Dr. Garay Rita: – A Tótkomlósi Polgármesteri Hivatalhoz, 2009-ben kerültem, köztisztviselőként. Ez volt az az időszak, amikor az akkori polgármester sajnálatos betegsége miatt lemondott tisztségéről, és 2009 nyarára időközi választást írtak ki. Tótkomlóson ekkor 100%-os Fideszes képviselő-testület volt és politikai hovatartozásomat, ekkor már mindenki ismerte. Így kért fel a helyi Fideszes vezetés, hogy a jobboldal polgármesterjelöltjeként mérettessem meg magam.
– Nehezítette ezt, hogy nőként kellett érvényesülniük?
Á.E.: – Ilyen problémám nem volt. Pusztaottlakán és Dél-Békésben is azt tapasztalom, hogy a férfi politikus társak az elvégzett munka fényében ítélnek meg, és nem a nemi hovatartozásom alapján. Ettől függetlenül, társadalmunkban még mindig él az a nézet, hogy a nőknek nincs helye a politikában, mert nehezebben érvelnek egy vitában, vagy nem tudnak olyan határozottan dönteni, mint a férfiak.
G.R.: – Úgy gondolom nem jelentett hátrányt az, hogy nő vagyok, sőt. Fiatal nőként inkább még több segítséget, bíztatást kaptam. Persze voltak megjegyzések, hogy hogyan merem elvállalni, illetve fogom-e bírni, de ezeket sem mondanám rosszindulatú megjegyzéseknek, inkább féltőeknek. Szerencsésnek érzem magam ebből a szempontból, mert sosem éreztem azt, hogy azért, mert nő vagyok, bármilyen hátrány ért volna a munkám során. Elmondhatom, hogy maximálisan segítették, és segítik most is a munkámat. Úgy érzem, hogy egyenjogú partnerként kezelnek.
– Az Országgyűlésben alig van női képviselő, kormányunkban egy női miniszter sincs. Mi lehet ennek az oka?
Á.E: – Polgármesterként tapasztalom, hogy ez a munka teljesen kiteszi az ember életét, szabadideje csak nagyon ritkán van. Hatalmas szükség van a család támogatására, nélkülük nem tudnám csinálni. Ma még szinte elképzelhetetlen, hogy a férfi maradjon otthon a gyerekkel, és az anya dolgozzon. Ez külföldön már nem akkora probléma. Valahol az is közrejátszhat, hogy országosan vezető szerepre pályázó nőkre, nem mernek szavazni az emberek. Attól pedig még messze vagyunk, hogy nő igazgassa az országot.
G.R.: – Véleményem szerint, nem társadalmi különbségek okozzák ezt az eltérést. Inkább a nők, családalapításban betöltött szerepe. A munkából való kiesés okán, a politikai életben történő érvényesülésük, kissé nehezebb.
Interjú alanyaink válaszaiból, nem az tükröződik, hogy a magyar politikában lehetetlen nőként érvényesülni. A fenti két példa azt mutatja, hogy térségünk már elindult ezen az úton.
Juhász Ádám
Fotó: dr. Garay Rita/facebook és Árgyelán Elvira/facebook
]]>Az államtitkár az intézkedések közül kiemelte a “nők 40″ programot, a családi adókedvezmény bevezetését, a gyes három évre történő emelését, a gyed extrát és a bölcsődei férőhelyek bővítését.
A “nők 40″ programról elmondta, 2011-es bevezetése óta 118 ezren éltek a lehetőséggel, hogy negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. A családi adókedvezményt 1,15 millióan vették igénybe, ötven százalékban nők – mondta az államtitkár.
A gyermekvállalást segítő programok közül Soltész Miklós a gyermekgondozási segély (gyes) újbóli három évre történő emelését hangsúlyozta, illetve azt, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összegét 40 százalékkal növelte a kormány, 102 900 forintról 142 200 forintra. A gyed extra intézkedéscsomaggal tovább bővültek a gyermekgondozásért járó ellátások.
Soltész Miklós beszélt arról is, hogy jelentősen nőtt a bölcsődei helyek száma, erre a kormány 28 milliárd forintot fordított. Volt, ahol a meglévő bölcsődéket bővítették, és hatezer új férőhely is létesült. A bölcsődei finanszírozás 20-30 százalék között nőtt. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a korábbi szocialista kormányokkal szemben a mostani kabinet a társadalom alapját jelentő családokat erősíti.
Rónaszékiné Keresztes Monika fideszes országgyűlési képviselő, Erzsébetváros alpolgármestere a sajtótájékoztatón a jogszabályi változásokat ismertetve elmondta, a büntetőjogi szankciók szigorítása is elsősorban a nők érdekeit védik, a kiszolgáltatott helyzetben lévőket segíti. Kiemelte, a március 15-én életbe lépő polgári törvénykönyv tartalmazza majd a jelenleg még külön törvényben szereplő családjogi rendelkezéseket, így például az élettársi tartás intézményének bevezetését, és kedvezően változnak az öröklési szabályok is – írta a kormany.hu
Fotó: piacesprofit
]]>1910-ben határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban a textilipari munkásnők a béregyenlőségért és munkaidő csökkentéséért sztrájkoltak. A dátum akkor vált véglegessé, amikor 1917-ben Oroszországban ugyanezen a napon tüntettek a nők kenyérért és a békéért. Az ünnep igazi születése korábbra, a századfordulóra tehető, és szorosan összekapcsolódott a nők különböző jogainak követelésével.
Néhány évtized elteltével, amikor már egyre több országban vívták ki a nők a választójogot, és a mozgalom elérte legfőbb célkitűzését, hanyatlani kezdett. A 60-as évek nőmozgalmai során viszont új értelmet kapott a nőnap: a nők már az egyenjogúságukért küzdöttek. 1977-ben az ENSZ is elismerte, és felvette a világnapjai közé.
Magyarországon először 1914-ben ünnepelték a nőnapot. 1949-től az állami propaganda állította a saját szolgálatába, a rendszerváltás után viszont az ünneplése visszaszorult. Érdekes momentum azonban, hogy Oroszországban a mai napig munkaszüneti nap március 8.
AmCham Női Kiválóság Díj 2013 – Pályázat eredményes vállalkozó nőknek – Az AmCham Női Kiválóság Díj 2013 célja az eredményes vállalkozó nők elismerése. Határidő: 2013. október 1.
Nők a Vidék Felemelkedéséért – Pályázat vidéken élő, kiemelkedő nők elismerésére – A pályázat célja – keressik a sok tízezer rátermett nő között a legméltóbbat abból a célból, hogy az ő személyében jelenítsék meg és hívják fel a figyelmet a vidéken élő, a hétköznapokban kiváló nők érdemeire. Határidő: 2013. szeptember 15.
Legjobb Női Munkahely 2012 – Pályázat példamutató munkáltatók díjazására – A pályázat célja: rámutatni a nők foglalkoztatásának esélyegyenlőségi szempontján túl a nők alkalmazásának gazdasági szükségszerűségére és jó példákat mutatni más vállalkozások számára. Határidő: 2013. szeptember 30.
Richter Aranyanyu Díj 2013 – Pályázat az egészségügyben és pedagógusként dolgozó nők munkájának elismerése és elismertetése – A pályázat célja az egészségügyben és pedagógusként dolgozó nők munkájának elismerése és elismertetése. Határidő: 2013. október 2.
Női Innovátorok Európai Díja 2014 – Pályázat az Európai Unió elismerésére – A pályázat célja innovatív nők európai szintű elismerése, díjazása. Határidő: 2013. október 15.
Tavaly egyébként az Aranyanyu Díj egészségügyi szakdolgozói kategóriájának közönségdíjasa Kovácsné Tóth Hajnalka, az orosházi kórház megbízott ápolási igazgatója lett.
Fotó forrása: OrosCafé
]]>