Ennek ellenére kevesen tudják, hogy nem is olyan egyszerűen és romantikus célzattal indult hódító útjára ez a neves ünnep. A Nőnap kialakulása, létrejötte hűen jellemzi a nőknek azt az évszázados küzdelmét – a világ minden részén – amelyet azért folytattak, hogy kivívják a társadalom elismerését, esélyeik egyenlőek lehessenek. 1910-ben a második Internacionálé létrehozta a nőnapot, amellyel a választójog kivívását kívánták demonstrálni. Először a világon 1911. március 19-én tartották meg a Nemzetközi Nőnapot Németországban, Dániában, Svájcban és Ausztriában. Véglegesen 1917-ben (az oroszországi események után) március 8-ra tették a Nemzetközi Nőnap dátumát. Hazánkban 1914-ben emlékeztek meg először ilyen formában a nőkről. Összegezve: a nők elérték céljaikat, szinte mindenhol kivívták egyenlőségüket és gyakorlatilag ugyanazokkal a jogokkal indulhatnak el az élet rögös útjain, mint a férfiak. Isten éltesse a Nőket!

1910-ben határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban a textilipari munkásnők a béregyenlőségért és munkaidő csökkentéséért sztrájkoltak. A dátum akkor vált véglegessé, amikor 1917-ben Oroszországban ugyanezen a napon tüntettek a nők kenyérért és a békéért. Az ünnep igazi születése korábbra, a századfordulóra tehető, és szorosan összekapcsolódott a nők különböző jogainak követelésével.

Néhány évtized elteltével, amikor már egyre több országban vívták ki a nők a választójogot, és a mozgalom elérte legfőbb célkitűzését, hanyatlani kezdett. A 60-as évek nőmozgalmai során viszont új értelmet kapott a nőnap: a nők már az egyenjogúságukért küzdöttek. 1977-ben az ENSZ is elismerte, és felvette a világnapjai közé.

Magyarországon először 1914-ben ünnepelték a nőnapot. 1949-től az állami propaganda állította a saját szolgálatába, a rendszerváltás után viszont az ünneplése visszaszorult. Érdekes momentum azonban, hogy Oroszországban a mai napig munkaszüneti nap március 8.

Forrás: A nőnap eredete (mertnet.net)