– Az ország földrajzi adottságai szerint felszín alatti vizekben – ivóvíz, termál és gyógyvizek – bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást indokol.

A dokumentumban foglaltak megvalósításának kedvez, hogy az EU is a 2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű felhasználását, erre a célra a következő években nálunk is több száz milliárd forintos forrás áll majd rendelkezésre. E pénzekből jut majd egyebek mellett a Balaton, a Szigetköz, a Homokhátság vizekkel kapcsolatos feladatainak megoldására is.

A nemzeti vízstratégiában hangsúlyt kap az országon átfolyó vizek megtartásának kérdése – húzta alá a helyettes államtitkár. A gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek következtében ugyanis időnként nagy mennyiségű víz zúdul át a Kárpát-medencén, emiatt gondot okoz az árvizek, belvizek elleni védekezés, majd azok levonultával az aszály. Az egyensúly megteremtésére a stratégia többek között multifunkcionális tározók építését javasolja, amelyeket a nagyvizek idején feltöltve később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai célra lehet hasznosítani, elsősorban EU-s pénzek felhasználásával. A tározók építése mellett az aszály elleni küzdelemben jelentős szerepe lehet a medertározásnak és földeken a mélyszántásnak, amely a talaj nedvességmegtartását segíti.

Jelenleg csupán alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek, de a mezőgazdasági termelés biztonságához ez kevés. Ezért, a vízstratégiába foglalt javaslat szerint e terület legalább megkétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók korszerű, energia- és víztakarékos a berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak – mondta Kovács Péter. Előnyt élvez a kertészetek, gyümölcsültetvények öntözőrendszerének fejlesztése.

Amennyiben a kormány elfogadja a nemzeti vízstratégiát, a dokumentum a 2014-ben induló “Kvassay Jenő intézkedési terv” megvalósításához szolgál alapul. E program a vízgazdálkodás gazdasági, társadalmi, vidékfejlesztési feladatai között hivatott megteremteni az összhangot – hívta fel rá a figyelmet Kovács Péter.

Fotó: sulinet.hu