1920. június 4-én Párizs melletti Trianon kastélyban aláírt békeszerződés értelmében az ország elvesztette területének több mint 2/3-át, és lakosságának közel 2/3-át. A trianoni békeszerződés aláírásának napja, a Magyar Nemzet gyásznapja lett. Magyar Királyság területe 282000 négyzet km-ről 93000 négyzet km-re csökkent. Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra apadt.
A nemzeti összetartozás napján számos magyarországi és határon túli magyar diák és tanár indul kirándulásra a Határtalanul! elnevezésű program keretében .
Ugron Gáspár Gábor, a programban részt vevő Rákóczi Szövetség alelnöke az m1 csatornán elmondta: a program már nemcsak az anyaország és az elcsatolt területek közötti kirándulásról szól, a lényeg, hogy egy határt átlépjenek a diákok, Kárpát-medence-szerte összekapcsolják a középiskolásokat. A programnak köszönhetően megismerik egymást a magyarlakta területeken élő diákok, valamint az egész Kárpát-medencében testvériskolai együttműködések jönnek létre, melynek révén erősödnek a magyar-magyar kapcsolatok.
Kálmán-Pócsik Judit
Fotó: illusztráció
- A szovjet megszállás alatt, ha az ember valamit meg akart tudni, a Szabad Európa Rádiót hallgatta. A hetvenes évek táján az egyik műsorban az hangzott el: Trianon kérdésének egyszer nyilvánosságra kell kerülnie. Eljön az az idő, amikor nyíltan beszélhetünk az 1920. június 4-én történtekről. Akkoriban Trianont elhallgatták. Pedig a 93 éve történt események példátlanok. Nemzeti tragédiáink közül a legnagyobb, ami 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor a trianoni kastély folyosóján történt. Számunkra örökre fekete péntek marad. Itthon zokogva zúgtak a harangok, süvítve sírtak a szirénák. Az egész ország azt érezte, hogy megszakad a szíve – idézte fel Ribár János, hozzátéve, a diktátum hatására a 20,9 millióból percek alatt 7,6 millióra fogyott az ország lakosainak száma. Az elcsatolt országrészekben 3,3 magyar anyanyelvű nemzettársunk rekedt az ország határain kívül.
- – Nem megbüntették, kivégezték Magyarországot. Mi, ma nem az okokat keressük, hanem a kiutat.
A szónok beszélt arról is, hogy az országgyűlés 2010-ben nyilvánította Trianon napját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjának. Ugyanabban az évben lépett életbe a kettős állampolgárság is.
- Június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. Trianont gyászoljuk, a nemzeti összetartozást ünnepeljük. Túléltük a tatárjárást, a mohácsi vészt, a törökdúlást, a Habsburgokat, a német megszállást, az orosz gyarmatosítást. És lelkünkben legyőztük Trianont is – fogalmazott Ribár János.
Fotó: Kovács Erika
Tótkomlóson június 1-jén szombaton került sor az ünnepségre az önkormányzat és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete rendezésében. Ünnepi beszédet mondott Motyovszkiné Udvaros Ida, a szövetség helyi szervezetének alelnöke.
Csanádapácán június 4-én 16 órakor szentmisét tartanak a templomban, majd a Hármashatárhalom – emlékoszlopnál emlékeznek az 1920-as eseményekre.
Orosházán június 4-én 17 órakor kezdődik a megemlékezés, a Történelmi Emlékparkban. Ribár János, nyugalmazott evangélikus esperes mond beszédet. Az emlékpark 1920-as feliratú kövénél minden jelenlévő leróhatja kegyeletét egy szál virággal.
Dombiratoson június 8-án a Hősök Napja és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából 10 órától szentmisét tartanak a templomban, majd a temetőben emlékhelyet avatnak. Június 8-án Dombiratost Vitézi Községgé avatják. A Történelmi Vitézi Rend első alkalommal ítélte oda Magyarországon a címet, mivel a kis falunak 14 vitézi címmel rendelkező lakója volt, illetve a település lélekszámához viszonyítva nagyon sokan vettek részt az első és a második világháború harcaiban. A Vitézi Község feliratú táblát a polgármesteri hivatal falán helyezik el.
Fotó forrása: ozdijag.hu