Jó néhány nehéz esztendőt tudhatnak maguk mögött a dinnyések. Az elmúlt évek ágazatért folytatott munkája azonban meghozta az eredményét. Tavaly 4800 hektárról 5600 hektárra nőtt a dinnye termésterülete, ami várhatóan idén tovább növekszik. A III. Medgyesegyházi Nemzeti Dinnyefórumon Mártonffy Béla, a FruitWeb elnöke elmondta, 2011 és 2013 között a termésmennyiség éves szinten 170 ezer tonnáról 218 ezer tonnára növekedett. Az ágazat árbevétele tavaly, nagykereskedelmi áron megközelítette a 14 milliárd forintot.
A dinnyetermelés hazai központja Dél-Békés.
- 2011-re nagyon nehéz helyzetbe került az ágazat. Hatalmas veszteségeket könyveltek el a termelők. A nagy áttörést az hozta, hogy megszervezték az I. Nemzeti Dinnyefórumot, ahol részt vett az agrárminiszter, Fazekas Sándor is. Ez a rendezvény tulajdonképpen panaszból állt. Az előző években ugyanis a dinnyeágazat minden szereplője a termelőkkel simliskedett. Ez tarthatatlan volt – mondta Oravecz Tamás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete elnöke.
- A termés mintegy 80 százalékát az áruházláncok vásárolták fel. A multiknak ki voltak szolgáltatva a gazdák. Az áruházláncok kedvükre hozták be az olcsó külföldi árut a magyar termésdömping idején, s úgy akcióztak, hogy az mind a termelők bőrére ment. Az I. Nemzeti Dinnyefórum után a kormányzat kerekasztal beszélgetésre hívta az ágazat valamennyi szereplőjét. 2012-től az állam minőségi előírásokat vezetett be, a dinnyekereskedelmet regisztrációhoz kötötte, illetve jelentős forrásokat biztosított a promócióhoz, a dinnyefogyasztás népszerűsítéséhez – ismertette Oravecz Tamás.
Az elnök arról is beszélt, a tavalyi dinnyeszezon nagyon rosszul indult. Áprilisban, az ültetés után hideg volt, ezért a dinnye a tápanyagok közül csak a nitrogént hasznosította, a kisdinnyék repedezettek lettek.
- A gazdák azonban a minőség megőrzése jegyében leszedték ezeket a sérült dinnyéket és a növény új kötésében reménykedtek, ami be is következett. A tavalyi termés minőségileg rendkívül jó, mézédes ízű lett. Az ágazat résztvevői közül mindenki hozzátett valamit a siker érdekében.
Oravecz Tamás kiemelte, egyesületük megközelítőleg pontos prognózist tud nyújtani az áruházláncoknak, mikorra várható a hazai dinnyedömping. Így az egyeztetéseknek köszönhetően, már tavaly nem hoztak be a hazai csúcstermés idejére külföldi dinnyét, a készleteiket addigra kiárusították. Az elnök előrevetítette, a tervek szerint idén is összeülnek a kereskedőláncokkal, még a szezon kezdete előtt.
Az elmúlt évek központi intézkedéseinek köszönhetően a dinnyeexport nőtt, az import pedig csökkent. A dinnyekampány révén nőtt a hazai fogyasztás is. A termés mintegy 60 százalékát magyarok vásárolják, 40 százalékát pedig külföldön értékesítik a termelők.
- Szeretnék egy tévhitet eloszlatni. Korábban elterjedt a magyar dinnyéről, rosszakaróink jóvoltából, hogy tök ízű. Az tény, hogy a termelők többsége tökre oltott palántával termel dinnyét. Ám a töknek csupán a dinnye gyökérzetéhez van köze, az ízéhez nincs. A tökre oltott dinnyepalánták ellenállóbbak, sőt, a zöldség szövetszerkezete is jobb lesz ezáltal, ropogósabbá válik a dinnye, jobb beleharapni. Érdekes, hogy például a spanyol dinnyével kapcsolatban senki sem állította, hogy tök ízű, pedig ott már sokkal korábban áttértek a tökre oltott palántákra, mint nálunk – fogalmazta meg az elnök.
Néhány nap múlva Dél-Békésben, Medgyesegyházán és a környékbeli, hagyományosan dinnyés településeken már a földeken dolgoznak a gazdák. Leterítik a talajtakaró fóliákat, kihelyezik a csepegtető rendszereket. Oravecz Tamás április 10-e körüli időpontra datálja az első palánták ültetését, majd az alagutas fóliát is felhúzzák a gazdák. Ha kedvező lesz az időjárás, július első napjaiban már kapható lesz a medgyesi dinnye.
A dinnyéseknek egyébként idén is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Egy hektár beművelési költsége ugyanis 1-1,5 millió forint között mozog – írta a Délmagyarország mai száma.
Fotó: Kovács Erika
