Lenner Áron Márk hozzátette: a növekedés olyan mértékű, hogy az ország bruttó hazai termékére (GDP) is pozitív hatással van.
Kiemelte, hogy az áprilisi 4,4 százalékos növekedésnél kedvezőbb a naptárhatástól megtisztított adat, amely 5,3 százalékos növekedést mutat az egy évvel ezelőttihez képest. A növekedéshez elsősorban a pozitív munkaerőpiaci folyamatok járultak hozzá, mivel minden korábbinál többen dolgoznak, illetve a reálbérek növekedésének és a kedvező fogyasztói bizalomnak köszönhető. Az emberek mernek tartós fogyasztási cikkeket vásárolni – tette hozzá.
Az sem elhanyagolható hatás, hogy a bankok elszámoltatásával a csökkenő törlesztő részletek és az egyszeri visszajáró összegek miatt is nő a háztartások fogyasztása – mutatott rá.
Lenner Áron Márk hangsúlyozta, hogy a boltok vasárnapi zárva tartásának márciusi bevezetését követően is fennmaradt a növekedés üteme: az online pénztárgépek adatai alapján a zárva tartás bevezetése előtti 9 teljes hét forgalmi átlaga 141 milliárd forint volt, míg a hatálybalépés utáni 10 teljes hét forgalmi átlaga 158 milliárdot mutat. Különösen bíztatónak nevezte, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem, azaz a tartós fogyasztási cikkek forgalomnövekedése 8,6 százalékos volt az első négy hónapban.
Kiss Réka
Forrás: MTI
Fotó: illusztráció
Ha az a kérdés, hogy addig, ameddig a versenyszféra nincs olyan állapotban, hogy munkát tudjon biztosítani minden munkakereső számára, az emberek segélyt kapjanak vagy közfoglalkoztatáson keresztül munkát, akkor ez a kérdés eldőlt – mondta az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a műsorban.
“Talán furcsa lesz, amit mondok: nem hiszek a közmunka mindenhatóságában és más sem hisz. Nem az a lényeg, hogy ezt a foglalkoztatási formát hosszú évekig, évtizedekig tartsuk fönt” – fogalmazott.
Czomba Sándor szerint három-négy év múlva a versenyszféra már képes lehet a tömeges munkaerő teremtésre.
“Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás. 2010-13 között teljesen egyértelműen pozitív hozadéka volt” – hangsúlyozta az államtitkár.
Czomba Sándor hozzátette: a teljes foglalkoztatottsághoz szükség van a közfoglalkoztatásra, ugyanakkor a közfoglalkoztatásra tartósan berendezkedni nem célszerű.
Az államtitkár elmondta: a következő hónapokban is fogad el a kormány olyan jogszabályokat, amik segítik a kilépést a közfoglalkoztatotti státuszból a versenyszféra felé.
Kiss Réka
Fotó: illusztráció
Forrás: InfoRádió
Annak ellenére, hogy hónapok óta minden héten több mint 100 millió forinttal fogy, a húsvéti és május 1-jei hosszúhétvégéket magában foglaló utóbbi két és fél hétben pedig 500 millió forinttal csökkent a május végén lejáró összeg, még mindig 2,7 milliárd forintnyi 2012-es juttatás áll elköltetlenül a kártyákon. Ajánlott tehát a SZÉP kártya birtokosoknak a kibocsátó intézmények honlapjain, vagy telefonos ügyfélszolgálatukon lekérdezni a kártyájukon lévő lejáró összeget. Az ehhez szükséges információkat kártyától függően vagy az OTP (www.otpszepkartya.hu), vagy az MKB (www.mkbszepkartya.hu), vagy pedig a K&H (www.kh.hu) honlapján lehet megtalálni.
A felhasználást könnyítheti, hogy szálláshely-szolgáltatásért és fürdő belépőért mindhárom zsebből lehet fizetni, vagyis bármelyik zseben is maradt még 2012-es pénz, azt egy hétvégi üdülésre biztosan fel lehet használni. Ha valakinek a hátralevő hetekbe már nem fér bele egy utazás, akkor is van megoldás, ugyanis a kibocsátók honlapján keresztül lehet előleget fizetni, vagyis akár már most befoglalható és leelőlegezhető a későbbi nyaralás. Ehhez hasonló lehetőség az ajándékutalvány, avagy voucher vásárlása, amellyel május 31-ig elkölthető a lejáró összeg úgy, hogy a szolgáltatást rugalmasan, később is igénybe lehet venni. Az ajándékutalványnak mindenben meg kell felelnie a SZÉP Kártyával kapcsolatos szabályoknak, így például névre kell szólnia, csak annál a szolgáltatónál történhet a felhasználása, amelyik kibocsátotta, és csak olyan szolgáltatás igénybe vételére jogosíthat fel, amelyet a rendelet szerint SZÉP Kártyával ki lehet fizetni – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Fotó: life1.hu
2014 februárjában a kiskereskedelem valamennyi szegmensében pozitív változás volt tapasztalható. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,7 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal nőtt az értékesítés. A dohányforgalmat érintő módszertani változások miatt a kiskereskedelmi forgalom 2014. februári mértéke 2,4 százalékponttal haladta meg a korábbi módszertan szerint számítottat. Ugyanakkor a korábbi módszertan szerint számított forgalombővülés (4,3%) is nagyarányúnak tekinthető.
Idén januárban és februárban is 6 százalék feletti növekedést produkált a kiskereskedelmi forgalom, a tavalyi évben pedig negyedévről negyedévre nőtt a háztartások fogyasztása. Örvendetes tény, hogy a magyar gazdaság olyan fejlődési pályára állt, amelyben az export mellett a belső kereslet, a fogyasztás is egyre inkább húzza a gazdasági növekedést. Várakozásunk szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése a következő hónapokban is folytatódik – tudatta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Fotó: infovilag.hu
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták a 2013. évet.
A Kormány intézkedéseinek nyomán tavaly és idén a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek. A bevételi oldalon, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek jöttek létre.
A 2013-ban több volt az adóbevétel, pl. az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, a regisztrációs adóból, valamint a pénzügyi szervezetek különadójából. Emellett jelentős összeget tett ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek mérlegsoron a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért fizetett összeg is.
A kiadási oldalnál többletkiadást okozott, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés december végi kiadásai magasabbak voltak, mint tavaly. Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények – pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények – kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.
Az előző évi kifizetéseket meghaladták a többi között a vasúti és közúti közlekedési támogatások, a lakásépítési támogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is – közölte tájékoztatásul a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Fotó forrása: mno.hu
Varga Mihály hangsúlyozta: olyan megoldás szükséges a devizahitelesek problémájára, amely lehetővé teszi a lakáscélú jelzálog alapú devizahitelek kivezetését és amellyel nem járnak rosszabbul azok, akik forint alapú hitelt vettek fel.
A nemzetgazdasági miniszter felidézte: a kormány arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében, mivel azonban a visszajelzések alapján a bankok nem tudtak “tömeges megoldást találni” az elmúlt két hónapban, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium most azon dolgozik, hogy november elseje után haladéktalanul be tudjon terjeszteni egy, a devizahitelesek problémájára megoldást kínáló javaslatot.
A kormány olyan megoldást szeretne, amelyben szakmai konszenzus van, ugyanakkor Varga Mihály szerint “ha csak ez egy forintba kerül is a bankoknak, azt nem fogják támogatni, de hát sebaj, nekünk az emberek érdekeit kell nézni ebben az ügyben is”.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: arra is figyelni kell, hogy a “magyar bankrendszer azért ne dőljön be a történet végén”. A bankok tőkemegfelelési mutatója jó, azonban a végtörlesztés miatt elkönyvelt veszteségekhez hasonló nagyságút sok bank már nem tudna megfinanszírozni – mondta Varga Mihály.
A Magyar Bankszövetség elnöke, Patai Mihály korábban 10-15 éves, elnyújtott megoldást javasolt. Erről Varga Mihály azt mondta: “annyi időnk nincsen”. “Az azonnali megoldásra most kisebb esélyt látok, de arra, hogy egy 3-5 éves időtartamban vezessük ki ezt a terméket, arra azért jóval nagyobbat” – mondta a miniszter – írta az MTI.
Fotó: bevezetem.hu
Magyarországon 2012-ben a női vállalkozók, önfoglalkoztatók 39%-ának volt alkalmazottja, míg az EU átlaga csupán 24% volt. Az uniós országok átlagánál a nők esetében 15%-kal, a férfiak (31%) esetében pedig 20%-kal magasabb a magyar arányszám. A nők esetében hazánkat Írország, Németország és Franciaország követi, férfiaknál pedig 2011-ig Észtország vezette a rangsort, és az élbolyban találjuk még Ausztriát és Németországot. Mind a nőknél, mind a férfiaknál Romániában található a legkevesebb alkalmazottal dolgozó vállalkozót, de Nagy-Britannia is a lista végén foglal helyet e tekintetben.
A 40 év alatti fiatal vállalkozók esetében hazánkban közel egyező az arány, az unióban pedig 3-5%-kal alacsonyabb az átlagnál a fiatalok esetében az alkalmazottal dolgozók aránya.
A gazdaságban foglalkoztatási szempontból is jelentős a vállalkozások szerepe.
Az unióban a női foglalkoztatottak 10%-a, míg a férfiaknak 19%-a önfoglalkoztató. Magyarország kicsit az átlagtól elmarad, de így is hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedik el. A 28 ország közül a nőknél 16., a férfiaknál pedig 19. helyet éri el hazánk.
A legtöbb vállalkozó mediterrán országokban találjuk, míg az északi országokban a legkevesebbet. A női vállalkozók aránya nem éri el az 5 százalékot sem Dániában, Észtországban és Norvégiában.
A női vállalkozók számának korábbi növekedése az unióban 2008-ban állt meg, míg hazánkban a 2004-től tapasztalható csökkenést követően 2012 volt az első növekedést mutató év.
2012-ben a 15-64 éves női egyéni vállalkozók száma 8 ezerrel nőtt az előző évhez viszonyítva, és ezzel a 2008-as válság előtti létszámmal lett azonos a számuk. Szintén nőtt az alkalmazottal dolgozó női vállalkozók száma is, ők 2500 fővel lettek többen, mint a válság előtti évben – adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Fotó forrása: metropol.hu
Az összesen 300 millió forintnyi keret elsődleges célja, hogy a kis- és középvállalkozási szektor külpiacra lépési képességét növelje, az új konstrukció akár a termék előállításától kezdve segítségül szolgálhat.
A projektek célja a növekedési potenciállal rendelkező, exportorientált vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése.
A külpiaci tapasztalatokkal rendelkező vállalkozások esetében az üzleti együttműködések további bővítését, az új piacokon való megjelenést, valamint a külpiacokon még kezdő, de versenyképes termékekkel rendelkező vállalkozásoknak a külpiacra lépését hivatott támogatni.
További kiemelt cél, hogy a magyarországi és a szomszédos országok vállalkozásai, valamint a FÁK országok vállalkozásai közötti üzleti együttműködések szorosabbá váljanak.
A pályázatok benyújtása 2013. október 14-től 2013. november 15-ig lehetséges.
A meghirdetett pályázat keretében a vállalkozások az alábbi fejlesztéseikhez kaphatnak vissza nem térítendő támogatást:
Eszközbeszerzéshez
Áruszállító gépjármű beszerzéséhez
Infrastrukturális és ingatlan beruházáshoz
Információs technológiafejlesztéshez
Munkavállaló foglalkoztatásához külkereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó speciális munkakörökben
Vállalati HR fejlesztéshez
K+F célú eszközbeszerzéshez
K+F célú információs technológiafejlesztéshez
K+F anyagbeszerzéshez
Munkavállaló foglalkoztatásához olyan K+F tevékenységhez tartozó munkakörben, mely kapcsolódik a külkereskedelmi tevékenységhez is
Iparjogvédelemhez kapcsolódó hatósági és szolgáltatási díjakhoz
Tájékoztatjuk a Tisztelt Pályázókat, hogy a Részletes Pályázati Útmutató és a Projekt Adatlap 2013. október 10-től elérhető lesz honlapunkon. A pályázattal kapcsolatos kérdéseiket az [email protected] email címre küldhetik - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság.
Fotó forrása: hirdetesek.co.uk
A lap szombati számában a helyettes államtitkár kifejtette, tavaly több mint 180 milliárd forintnyi enyhítést vettek igénybe a gyermeket nevelő és legális keretek között dolgozók szülők, az összeg az adókedvezmény kiterjesztése után a következő évben 230 milliárd forint fölé nőhet.
A helyettes államtitkár szerint az adókedvezmény kiterjesztése összesen 260-270 ezer háztartásnak hozna előnyöket. A nagyjából 50 milliárd forintra tehető többlet 90 százaléka ahhoz a három vagy több gyereket nevelő 100-110 ezer családhoz érkezne, amelyek ma nem tudják teljes összegben igénybe venni az adóenyhítést – tájékoztatott a kormany.hu.
Fotó forrása: mindennapi.hu
A KSH ma reggel közzétett gyorstájékoztatója szerint a 2013. május-júliusi időszakban a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 2012 azonos időszakához képest 56 ezer fővel, 3 millió 964 ezer főre emelkedett, amely 1,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta így 51,9%-os, amely 1998 óta a legmagasabb. A gazdaságilag aktívak száma szintén 1998 óta nem látott magasságokba emelkedett, elérve a 4 409,3 ezer főt.
A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikája alapján a 2013. május-júliusi időszakban a 15-74 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátája 51,9 százalékra emelkedett, ami 0,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatási arány az előző év azonos időszakában mért 57,6 százalékról 1,1 százalékpontos emelkedést követően 58,7 százalékra került.
2013. május-júliusban a foglalkoztatás nemek szerinti alakulását tekintve a 15-64 év közötti férfiak körében a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 64,9 százalékra nőtt, míg a nők foglalkoztatási rátája 52,8 százalék volt. Pozitív tendenciák érvényesülnek a különböző korcsoportok foglalkoztatottsági mutatóit vizsgálva. A fiatal, 15-24 éves korcsoportban
225 ezren voltak foglalkoztatottak a vizsgált időszakban, a korosztály 19,8 százalékos foglakoztatási aránya 1,6 százalékponttal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, az idősebb, 55-64 éves korcsoporté pedig 1,1 százalékponttal javult az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítva.
A munkanélküliség terén is folytatódnak a kedvező folyamatok. A KSH adatai alapján a vizsgált időszakban a munkanélküliek száma 13 ezer fővel 446 ezerre csökkent, a munkanélküliségi arány pedig 0,4 százalékponttal 10,1 százalékra mérséklődött 2012 azonos időszakához képest. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves népesség munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal csökkent, így 9,0 százalékon állt 2013. május-júliusban.
A pozitív munkaerő-piaci adatok a Kormány elmúlt években indított innovatív foglalkoztatási programjainak – mint a Munkahelyvédelmi Akcióterv, a szabad vállalkozási zónák vagy az Első Munkahely Garancia Program – eredményeit tükrözik. A növekedési fordulattal a munkahelyteremtés üteme gyorsulhat, és további foglalkoztatás-bővülés valószínűsíthető az elkövetkező időszakban.
Fotó: magyarhirlap.hu