Kónya István, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta, 2012. január 1-jétől megváltozott a megyei önkormányzatok szerepe. Attól kezdve a területfejlesztés, vidékfejlesztés tartozik hozzájuk.

– Az idei esztendő az Európai Unió 2014-2020 közötti gazdasági felkészülés jegyében zajlik. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy körülbelül 60 oldalas helyzetfelmérést kért a megyei önkormányzatoktól. Mi ezt alaposan túlteljesítettük.  A 2007-ben kezdődő ciklus előtt, amikor még régióban gondolkoztak, csupán 40 oldal jutott a megyére. Ennek meg is lett a következménye. Közel nem jutott annyi forrás Békésbe, mint amennyire szükség lett volna. Ez nem a mi hibánk, egyesek így gondolták jónak. Mi nem régióban, hanem megyében gondolkodunk – fogalmazott Kónya István, aki arról is beszélt, hogy a most bemutatott területfejlesztési koncepció nem íróasztal mögött készült. A megye számos gazdasági szereplőjét is bevonták a munkába. A kört most, az úgynevezett programozás időszakában szélesítik tovább. A megyében 18-20 helyszínen találkoznak a megye vezetői ebben az időszakban a vállalkozókkal.

– Körülbelül két hónapja említette meg Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, hogy elkészült a megyei területfejlesztési koncepció. Ami ebben benne van, arra lehet majd pályázni. Kértem, jöjjön el Medgyesegyházára is, hadd mondjuk el mi is a véleményünket – erről már Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője beszélt.

– Amikor a DARFT alelnöke lettem, azt gondoltam, nálunk a kincseskamra kulcsa. Rá kellett, hogy jöjjek, hogy a szocialista kormányzás alatt az uniós források 82 százalékát már elköltötték. Hiába szaladtam fűhöz, fához, hogy például nekünk a dinnyés út felújításához kell forrás, nem volt. Közben az is kiderült, hogy a dinnyés útnak még tervei sincsenek. Most elkészíttettük a terveket, készen van a hatástanulmány is. Reméljük, 2014-ben kezdődhet a felújítás is – vetítette előre Simonka György. A képviselő hangsúlyozta, a térségben kiemelten fontos a feldolgozóipar fejlesztése, amihez a jelenlegi uniós ciklus nem nyújtott forrást.

Simonka György hangsúlyozta, a Fidesz-kormányzás elején a devizahitelek miatt bajba került lakosságnak nyújtottak segítő kezet, majd az önkormányzatokat mentették ki az adósságcsapdából. Most az a feladat, hogy a vállalkozókat tartsák életben, amíg az unió következő ciklusának forrásai megérkeznek.

– Az ország, annak köszönhetően, hogy Orbán Viktor jól tárgyalt, 7600 milliárd forintot kap. Ötvenegy ezer forinttal több jut minden lakosra. Mi ennek a forrásnak a 60 százalékát gazdaságélénkítésre kívánjuk fordítani. A szocialista kormányzás alatt ez az arány csupán 15 százalék volt – folytatta Simonka György.

Kónya István alelnök beszélt a megye területfejlesztési koncepciójáról. Kiemelte, az előző időszak hibáit ki kell küszöbölni. Céljuk, az élhető megye kiépítése. Az új pályázati időszakban átláthatóbb jogi környezet, kevesebb bürokrácia vár a pályázókra. Kiemelt feladat lesz a foglalkoztatás bővítése, a kis és középvállalkozások erősítése, a gazdaságélénkítés.

A fórum folytatásában a vállalkozók beszéltek elképzeléseikről, terveikről.

–   Magyarországon a jövedelmekhez képest aránytalanul nagy terhet jelent a rezsi fizetése. A Fidesz-frakció hitet tett amellett, hogy ezen változtat. Január 1-jétől, mint ismeretes, a parlament 10 százalékkal csökkentette a gáz- és áramszolgáltatás díját. Az egyik szolgáltató a bíróságon megtámadta a rezsicsökkentést, és első fokon megnyerték a pert. Ez a döntés a magyar családok ellen szól – mondta az aláírásgyűjtés helyszínén dr. Dancsó József. Hozzátette, ha a bírósági döntés jogerőre emelkedne, a háztartásoknak több ezer forintot kellene visszafizetniük. A Fidesz ezt nem engedi, ezért is indították útjára az aláírásgyűjtést, Magyarország nem hagyja magát! címmel.

Simonka György országgyűlési képviselőhöz odalépett egy idősebb, kerékpárt toló férfi.

– Meddig lesznek itt? – kérdezte, miközben aláírta az ívet.

– Szólni szeretnék a feleségemnek, meg a családom többi tagjának is, hogy jöjjenek és írják alá. Nekünk nagyon jól jött a rezsicsökkentés. Körülbelül kétezer forinttal kevesebbet visz el havonta a rezsi, és az nekünk nem mindegy!

Simonka György egy aláírásgyűjtő ívet adott át a férfinak, a hátuljára ráírta a telefonszámát.

–   Tessék csak hazavinni, otthon is aláírhatják a rezsicsökkentéssel egyet értő családtagjai. Szóljanak, én majd elmegyek az ívért! – mondta a bácsinak.

–   Első körben a dél-békési térség huszonhét településének polgármesterei írták alá az ívet, amire nagyon büszke vagyok. Mindannyian az ügy mellé álltak, pártállástól függetlenül, hiszen ez nem politikai kérdés! Itt az emberek megélhetéséről van szó – ezt már a sajtó képviselőinek mondta a választókerület fideszes elnöke.

Simonka György arról is beszélt, hogy azok, akiket eddig megszólítottak, 90 százalékban aláírták az ívet. Hangsúlyozta, a baloldal a lakosságra hárította a válság terheit. A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején összesen tizenötször emelkedett a rezsi ára, így 2002 és 2010 között háromszorosára nőtt a gáz ára, a villany ára pedig megduplázódott.

– A milliárdos profittal rendelkező cégek összefogtak a magyar családok ellen és a bírósághoz fordultak, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést. A Fidesz azért kezdett az aláírásgyűjtésbe, hogy megmutassuk, Magyarország nem hagyja magát! – mondta Simonka György, kiemelve azt is, a kormány az emberek érdekében újabb javaslattal állt elő, ami további rezsicsökkentést tartalmaz.

Mint közölték, december előtt nem is térnek vissza erre a kérdésre. Addig a két érintett országnak  legalább két, egymást követő alkalommal kedvező értékelést kellene kapnia az Európai Bizottságtól az  előfeltételeket illetően.

Németország és néhány más nyugat-európai EU-tagország – így például Hollandia, Ausztria vagy éppenséggel a schengeni övezeten kívüli Nagy-Britannia – főképp a korrupció és a szervezett bűnözés elleni román, illetve bolgár fellépés elégtelenségére, mint vállalhatatlan kockázati tényezőre hivatkozik. Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter szerint súlyos veszélyekkel járna, ha a Romániában, illetve Bulgáriában illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárai számára akadálytalanná válna a mozgás az egész EU területén belül. Friedrich azonban nem rejtette véka alá, hogy tartanak attól is: nagyon sok román, illetve bolgár állampolgár a szegénység elől menekülve jelenne meg Németországban, hogy igénybe vehesse az ottani, még mindig meglehetősen nagyvonalú szociális juttatásokat.

Az elmúlt napokban román részről közölték: ha most nem fogadják be az országot a schengeni övezetbe, akkor a kérdést Bukarestben leveszik a politikai prioritások listájáról.

Magyarország az elmúlt években következetesen támogatta a schengeni térség bővítését, Románia és Bulgária csatlakozását – tájékoztatott a Magyar Távirati Iroda.

Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője Románia schengeni csatlakozása kapcsán elmondta, a határmentén élők nagyon várják, hogy elköltözzön a külső határ, ami nehezíti a társadalmi és gazdasági kapcsolatok napi gyakorlását.

– A magyar gazdák gépeire, bérmunkában, a határ túloldalán is nagy szükség lenne. Az itthoni gazdák számára a romániai munka pedig bevételt jelentene. Ma azonban, ha egy dombegyházi gazdálkodó a vele határos településen, légvonalban mondjuk egy kilométerre lévő földön dolgozna, csak jelentős kerülővel, Battonyán keresztül juthat el a munkavégzés területére. A határmentén élők baráti, rokoni kapcsolatokat is ápolnak. Ebben is nagy segítség lenne, ha szabadon járhatóvá válna a határ – nyilatkozta a képviselő hírportálunknak.

Sok család otthonát sikerült megmenteni a végtörlesztés lehetőségének megteremtésével, az árfolyamgát bevezetésével. A Nemzeti Eszközkezelő program lehetőséget nyújt a családoknak arra,  hogy saját otthonukban maradjanak, a hitel törlesztő részleténél lényegesen alacsonyabb bérleti díj fejében.

A kormány napokban meghozott döntése lehetőséget teremt arra, hogy a közeljövőben még több rászoruló könnyebben léphessen be a Nemzeti Eszközkezelő programjába. A házastársi vagy élettársi viszony mellett a hozzátartozói „státusz” is megalapozza majd a hiteladós jogosultságát. A jogosultak köre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülőkkel is bővül.
A családok egészét érintő kormányzati intézkedés a rezsicsökkentés is, amely jelentős könnyebbséget jelent a mindennapi megélhetésben.
– A kormány első lépései között szerepelt a kilakoltatási moratórium bevezetése, amellyel megelőztük, hogy a bajba jutott családok az utcára kerüljenek télvíz idején. A családoknak nyújtandó segítség kiterjesztése érdekében jelenleg is folynak a tárgyalások a Bankszövetséggel. Az önkormányzatokkal egyeztetve az önkormányzati bérlakások szociális alapú bérlésének lehetőségével, további megoldások kialakításán is dolgozik a kormány – mondta Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője.

–  Ha teljesülnek a tervezett adóbevételeink, nem lesz gond. Mindent megteszünk, hogy tartani tudjuk a nullás költségvetésünket – mondta Mazán Attila, Almáskamarás polgármestere. Hozzátette, ha év közben működési problémáik lesznek, csakúgy, mint eddig, számítanak Simonka György országgyűlési képviselő segítségére.

A rendezvény elején a klub vezetője, Szabó Andrásné bemutatta a civil szervezet működését.

– Több mint harminc éve alakult meg a klubunk. Azért hoztuk létre, hogy a szabadidőnket hasznosan töltsük el. Vannak állandó programjaink. Megünnepeljük az újévet, farsangolunk, megemlékezünk a nőnapról is. Rendezvényeinkre több alkalommal is hívunk vendégeket. Van, hogy valamelyik társunknál jövünk össze, mondjuk,  lángospartira. A kirándulásaink rendkívül népszerűek. Eleinte Magyarországot jártuk be, később nyitottunk Erdély felé. Legutóbb Kézdivásárhelyen jártunk. Jó kapcsolatot alakítottunk ki az ottani nőklubbal – mesélte a klubvezető.

Szabó Andrásné arról is beszélt, hogy a városi rendezvényekbe is szívesen bekapcsolódnak, akár szendvicskészítéssel vagy palacsintasütéssel.

Simonka György nőnap alkalmából rétessel köszöntötte a hölgyeket.

– Önök nélkül, asszonyok nélkül, a mi életünk nem érne semmit. Köszönjük a sok szeretetet, a gondoskodást. A mi politikai családunk, a Fidesz is felismerte, hogy a társadalomnak nagy adóssága van a hölgyekkel szemben. Ezért kormányunk több olyan intézkedést is hozott, amellyel könnyebbé tehetjük a hölgyek életét. Lehet, hogy Önök között is vannak, akik éltek azzal a lehetőséggel, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. Számos családvédelmi intézkedést is hoztunk, például a családi adókedvezményt, visszaállítottuk a gyest három évre. Ha most egy kismama visszamegy dolgozni, a munkáltatónak hosszú ideig nem kell utána járulékot fizetni – sorolta az eredményeket.

Simonka Györgynek több kérdést is feltettek a klubtagok. Egyikük emlékeztetett, a képviselő választási ígérete volt Dél-Békésben egy turista útvonal, amelynek része lenne Mezőhegyes is.

– Létrehoztuk a Jövő Építő Turisztikai Desztinációs Menedzsmentet. Ehhez lehetősége volt csatlakozni az önkormányzatokkal. Ez egyébként az uniós turisztikai pályázatoknak is alapfeltétele. Mezőhegyes önkormányzata nem élt a felkínált lehetőséggel. Erőszakkal pedig senkit nem lehet erre kényszeríteni. Mivel egy-egy települést nem lehet önmagában „eladni” a turistáknak, szeretnénk Dél-Békés idegenforgalmi értékeit „csokorban” kínálni az idelátogatóknak, s az előzetes tervek szerint ezt a Szabadkígyós-Mezőhegyes tengelyre fűztük volna fel. Mivel Mezőhegyes önkormányzata nem volt partner ebben, így a tengely áttolódott Orosháza felé – mondta a képviselő.

Egy másik klubtag felvetette, nehéz helyzetben van Magyarország.

–        Rossz helyzetben vettük át az országot, ami a mi térségünkre is igaz. A negatív folyamatokat megállítottuk, most már jobb idők következnek. Elértük, hogy Európában egyedül nálunk növekedett a nyugdíjak reálértéke. Most azon kell dolgoznunk, hogy minél több munkahelyet teremtsünk, ami lendületet ad a gazdaságnak. Jó hír, hogy 2014-ben újabb európai uniós forrásokhoz jutunk. S míg a szocialisták a 2007-2013 közötti forrás 15 százalékát fordították csak a gazdaság élénkítésére, mi a 60 százalékát fogjuk – mondta Simonka György.

A rendezvényen Csáki Lajosné, a könyvtár vezetője emlékezett Wass Albertre. Mint kiderült, a klubtagok is nagyon szeretik az erdélyi származású írót, könyveit rendszeresen újraolvassák. A program filmvetítéssel ért véget. A résztvevők az Adjátok vissza a hegyeimet! című filmet tekintették meg, ami Wass Albert életét mutatja be.

Molnár Mihály kérdést intézett a járási hivatalvezetőhöz. Az önkormányzati képviselő arra volt kíváncsi, várható-e további centralizáció a közigazgatásban?

–  A kormány álláspontja az volt, hogy az okmányirodák maradjanak ott, ahol eddig. Minden okmányiroda mellett működik majd kormányablak is. Így ha valaki Battonyára jön nyaralni, de a fővároshoz kötődő földhivatali ügyét is el szeretné intézni, ezt Battonyán is megteheti majd. A tervek szerint a 30 napos ügyintézést 21 naposra csökkenti a kormány.

A járási hivatalvezető arról is beszélt, hogy Mezőkovácsházán, a járási hivatalban megszüntette az ügyfélmentes napot, így a lakosság bármelyik munkanapon intézheti ügyeit.

Simonka György hozzátette, a tervezett kormányablak révén a battonyaiaknak nem kell bemenniük Mezőkovácsházára, ha például földhivatali, vagy állategészségüggyel kapcsolatos problémáikat intézik. A város vonzáskörzetében élőknek is nagy segítség lesz a kormányablak, kevesebbet kell utazniuk. Simonka György bejelentette, a járási bíróság Battonyán marad.