Pethő Sándor társszerző elmondta, az egyszemélyes dráma két forrásból született: a barátságból és a szeretetből. Zelei Miklós sokszor járt Békéscsabán, tudta, hogy Kara Tünde monodrámával kacérkodik. A beszélgetéseikből százegynéhány oldal született, amit időrendbe raktak.

Utána jött a szeretet, amikor már együtt dolgoztak. A szeretet azzal kezdődött, ahogyan Tünde kezelte az egészet, ahogyan kivitte a sorsát a színpadra, hozzá is tett a szöveghez. Így a három ember közötti barátságon túlmenő szeretetté minősítette a darabot – fogalmazott a társszerző.

Hangsúlyozta, a szándék nem az ijesztgetés, hanem a figyelmeztetés: ilyen betegséggel szemben is van remény, ezt akarják a darabbal bemutatni.

Kara Tünde a darab kapcsán kiemelte, az hogy most itt állhat, a jó Istennek, a Gondviselőnek köszönheti, az alkotótársaknak pedig, hogy létrejött ez a darab.

A művésznő elmondta, a monodráma azért izgatta nagyon, mert tudni szerette volna, mennyire képes egyedül, illetve majdnem egyedül fenntartani a figyelmet.

– Úgy éreztem, amit kaptam azzal, hogy meggyógyítottak, vissza kell adnom. Azt hittem, civil munkát kell ehhez végeznem. De aztán rájöttem, az nem elég. Miklós vezetett rá, hogy saját eszközeimmel tudom leginkább visszaadni, amit kaptam. A statisztikából ismert, hogy a gyógyulásból csak 15 százalék az orvosi segítség, a többi a betegen, a barátain, a szereteten, az akaraton múlik. Kötelességem tehát megtenni – fogalmazott Kara Tünde.

Tege Antal, a darab rendezője – akit maga a színésznő kért fel – elárulta, hogy amikor először elolvasta a darabot, eltolta magától, és 2-3 hónapra volt szüksége, hogy újra ki tudja nyitni. Aztán úgy döntött, ha Kara Tünde „ilyen tisztán odateszi magát az ügy mellé”, számára is egyértelmű a feladat.

A darab főszereplője, a nő megtiszteli Karkithemiát, a rák ősi görög istennőjét, nem utasítja vissza a felkérését a táncra, de időt kér tőle, hogy még el tudjon játszani néhány szerepet, hiszen színésznő. Kettőjük görög táncához görög kar társul (Csomós Lajos, Galambos Hajnalka és Szente Éva). A zene, a dalok kifejezik a két nő kapcsolatát, a kar pedig életképeket mutat fel a mai világból.

A játékteret Fekete Péter, Tege Antal és Egyed Zoltán készítette.

Az, hogy az előadásokra már az összes jegy elkelt is bizonyítja, hogy a színháznak is fontos szerep jut a megelőzésben, vagy épp egy-egy élethelyzet feldolgozásában.

Kiss Réka

Forrás: Békéscsabai Jókai Színház

Fotó: A-Team/Nyári Attila