-          A Mintamenza programban résztvevő napközis konyhák előtérbe helyezik a friss, főként helyben termett zöldségeket, gyümölcsöket. Mellőzik a kényelmi termékeket, vagyis valós alapanyagokból készítik az ételeket. A megszokotthoz képest más az ízesítés is. Az ízfokozókat kiiktatjuk, ettől érezhetik úgy a gyerekek, hogy esetleg íztelenebb az étel. A só helyett zöldfűszereket javaslunk: például petrezselymet, bazsalikomot, kakukkfüvet – sorolta a hagyományos és a mintamenza közti különbségeket Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács, a program mentora. A program előtérbe helyezi a hal- és vadételeket, zöldségpástétomokat is.

-          Nem könnyű a gyerekekkel megszerettetni az új ízeket. Alapelv, hogy nem erőltetünk rájuk semmit, eszi, nem eszi, nem kap mást alapon. Fokozatosan vezetjük be az új ételeket, legtöbbször egy egész tanévnyi idő eltelik, mire az adott konyha áttér a mintamenzára. Munkatársaink elemzik az étlapokat, felmérik, mit szeretnek a gyerekek. Felkészítjük a konyhai dolgozókat, a szülőket és a gyerekeket is. Például a barna, magvas kenyértől is idegenkednek a gyerekek. Ezért először megismertetjük őket a búzával, elmondjuk, hogy melyik részéből készül a fehér, illetve a barna kenyér. Majd a kenyeres kosárba kis adagokban bekerül a barna kenyér is, a már megszokott fehér mellé. Előbb-utóbb megkóstolják és ízlik is a gyerekeknek. A program egyik része tulajdonképpen játékos gasztronómia – folytatta Prohászka Béla, akitől azt is megtudtuk, időnként ellenállással találják magukat szemben a szülőknél és a gyerekeknél is.

-          A programban nem tilos a rántott hús, és a tejfölös töltött káposzta sem. Egy tilos, a rosszul elkészített étel.

Néhány napja Kaszaper is csatlakozott a Mintamenza Programhoz. Még a hagyományos étlappal dolgoznak, de már az évek során több újítást is bevezettek. A Start Munkaprogramban termesztett zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket a napközi konyhán használják fel – tudtuk meg Benyodáné Fári Tünde élelmezésvezetőtől. Kaszaperen egyébként 1996 óta minden óvodás és iskolás ingyen étkezik, a költségeket az önkormányzat állja.

Tegnap bazsalikomos paradicsomleves (a fűszer és a zöldség is helyben termett) és vadas sertéstokány került a gyerekek asztalára. A harmadikosok között végzett közvélemény-kutatásunk szerint a toplistát a milánói makaróni vezeti, de a tokányt is szeretik. Kovács Patrik a kedvencei közé sorolta a tökfőzeléket és a krumplifőzeléket is. A kislányok közül többen is kijelentették, a spenótot még akkor sem eszik meg, ha nagyon éhesek. Talán a játékos gasztronómia változtat majd ezen is – írta a Délmagyarország.

Fotó: Kovács Erika

Ma Magyarországon 2,1 millió ember vesz részt a közétkeztetésben, fontos, hogy ők jó minőségű, egészséges élelmiszereket kapjanak. Nem lehet egészséges Magyarország megfelelő közétkeztetés nélkül, s ezt a kormány is felismerte, amikor az idén megduplázta a közétkeztetésre szánt éves fejkvótát, amely így 68 ezerről 102 ezer forintra emelkedett.

A korhoz és szezonhoz igazodó közétkeztetési program 2009-ben indult Békés megyében, s ahhoz a fővárosi kormányhivatal 2010-ben csatlakozott, és segítette annak országos méretűvé terjesztését.

A program biztos piacot jelent a hazai termelőknek. Az agrárkamarához tartozó mintegy 17 ezer élelmiszeripari termelő képes friss, szezonális, jó minőségű alapanyagokkal ellátni a menzákat. A kamarai tagok a “szántóföldtől az asztalig” képviselik az agrárágazatot,  eddig 100 vállalkozással vették fel a kapcsolatot. A prioritások között szerepel, hogy a beszállítók minőségi, szezonális alapanyagokkal lássák el a főzőkonyhákat, szezonális zöldségekből és gyümölcsökből készüljenek az ételek, és ne utaztatott élelmiszerekből dolgozzanak a menzák.
Cél az, hogy a közétkeztetésben helyet kapjanak a korábban nem jellemző hal- és vadhúsételek is.

Az országosan 250, önként csatlakozott főzőkonyha mintegy 700 ezer embert lát el naponta, ami a közétkeztetésben részt vevők harmadát jelenti – írta az MTI.

Fotó forrása: mnvh.hu