Magyarország Alaptörvényének értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. A törvényszék valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei és a megyei jogú városi képviselő-testület valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.
– Az április 9-i közgyűlésen született meg a döntés az ülnökök személyéről. Közel annyi jelölés érkezett, mint ahány főt delegálni tudtunk – tudatta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.
Az Országos Bírósági Hivatal 26 főben határozta meg a Békés Megyei Közgyűlés által megválasztandó ülnökök számát, ebből 7 főt törvényszéki ülnöknek, 15 főt közigazgatási és munkaügyi ülnöknek, 4 főt pedagógus ülnöknek jelölt meg. Megbízatásuk négy évre szól.
– Kérdésként merül fel sokszor, hogy mi az ülnökök feladata? A bírák jogállásáról szóló törvény alapján az ülnöknek ugyanolyan joga van, mint a bírónak. Részt vesz az ülésen, befolyásolni tudja a bírót a döntés meghozatalában, és bár nagyon ritkán fordul elő, de a két ülnök akár le is „szavazhatja” a bírót. Élettapasztalatuk sokat jelent egy-egy döntés meghozatalában, segítséget nyújtanak a bírónak – közölte dr. Zámbori Tibor, a Gyulai Törvényszék elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese.
Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.
A megbízóleveleket a megyeháza nagytermében vették át az ülnökök Zalai Mihálytól, a megyei önkormányzat elnökétől.
– Sok bölcsességet, egészséget, nem kevesebb sikert kívánok jövőbeni munkájukhoz és eredményes ülnökösködést. Köszönöm azt a megnyilvánulást, azt a közösségi feladatvállalást, ami manapság nem gyakran tapasztalható, de amit Önök önként vállalnak – zárta szavait Zalai Mihály.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
Magyarország számára kiemelt jelentőségű a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött, valamint a közelmúlt kiemelkedő teljesítményeire épülő magyar nemzeti örökség összegyűjtése és védelme. Annak érdekében, hogy ezekről az értékekről ne csak múlt időben beszéljünk, 2012 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Még ezen év őszén megalakult a Hungarikum Bizottság, és megkezdte a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítását. Létrejöttek a helyi értéktárak, és elkezdték felkutatni kincseiket, amelyeket a helyi értéktárakba helyeznek, onnan javasolják felvételét a megyei értéktárba illetve kezdeményezhetik, hogy a Hungarikum Bizottság bizonyos értékeket nyilvánítson hungarikummá.
A Békés Megyei Önkormányzat egyik fontos feladata, hogy a megye értékeit egy átfogó, bárki számára hozzáférhető megyei értéktárban összesítse, ezért 2013 szeptemberében megalakult a Békés Megyei Értéktár Bizottság. Az eltelt másfél év alatt két hungarikuma lett Békés megyének és jelenleg is több megyei értéket terjesztettek fel a Magyar Értéktárba, mint a Kolbászfesztivál, a Békés-tarhosi Énekiskola, a Nóniusz, a Magyarbiliárd.
Példa értékű az az összefogás, amely a megyei önkormányzat és annak értéktár bizottsága, a civil szféra, a vállalkozók és a helyi értéktárak között létrejött. Megyénkben számos eszmei, tárgyi, építészeti érték vesz bennünket körül, amiket óvni, megőrizni kötelességünk, hogy ne csak mi, de unokáink unokái is büszkék lehessenek mindezekre. A Békés Megyei Értéktárat – mely folyamatosan bővül – ebben a szellemben hozta létre a Békés Megyei Önkormányzat, és nem véletlenül bíztatja a településeket, hogy hozzák létre saját értéktárukat, kutatva, gyűjtve, megőrizve saját értékeiket.
Ezért a múlt évben elkezdett településjárást idén is folytatja a Békés Megyei Önkormányzat, ezúttal tizenöt településre látogatnak. Az eddig megtartott nyolc értéktár túrán felvázolták a jelenlegi jogi szabályozást és az értéktár bizottság létrehozásának, illetve az értékgyűjtésnek a mikéntjét. Ismertették az újonnan bevezetett lehetőségeket, például az értéktár adatbázist, amellyel a helyieket szeretnék az értékgyűjtésben segíteni. A túrák célja elsősorban az volt, hogy népszerűsítsék a Hungarikum mozgalmat, és minél több értéktár bizottság jöjjön létre.
A Békés Megyei Értéktár Bemutató Terem hivatalos megnyitóján köszöntőt mondott Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke. A Békés Megyei Értéktár Bizottságot dr. Mérei András, a bizottság titkára mutatta be, dr. Glózik Klára, a Békés Megyei Turinform Iroda vezetője a Békés Megyei Értéktár turizmusban betöltött szerepéről beszélt.
Kiss Réka
Fotó: BMÖ
Problémaként felvetették a megjelentek, hogy településük a megye szélén helyezkedik el, sokkal közelebb van hozzájuk Hódmezővásárhely, mint a megyeszékhelyük. Kérésként fogalmazódott meg, hogy a közlekedés révén bekapcsolható lenne a megyei vérkeringésbe a település. Jó lenne, ha a menetrendszerinti buszjárat nem csak Tótkomlósig közlekedne. Ennek a kérdésnek a megoldásával a megyéhez kötődésük erősíthető lenne.
Elmondták a képviselő-testület megjelent tagjai, hogy a településen a lélekszám stagnál, és ezt szeretnék fenntartani oly módon, hogy önkormányzati tulajdonú ingatlanokból 40-50 négyzetméteres otthonokat hoznak létre, amiket kedvezményesen utalnák ki fiataloknak. Ezzel elérhetik, hogy a családok nem mennek Hódmezővásárhelyre albérletbe, hanem Békéssámsonon maradnak.
A városháza mellett egy emlékpark található, ahol világháborús, 56-os emlék mellett található egy különleges jelkép is. 1963-ban repülőgép baleset volt a településen, lezuhant egy utasszállító, erre utal a község által állíttatott emlékmű.
Március 28-án átadtak egy katolikus templomot, amit a település a hívek közadakozásából, az EMMI és a püspökség hozzájárulásával valósulhatott meg. Az már most látható, hogy a hitéletre jó hatással volt az új templom, többen járnak misére.
A fogadóóra második részében a lakosság kérdezhetett Várfi Andrástól, feltehették kérdéseiket, segítséget, tanácsot kérhettek a megyei önkormányzat alelnökétől.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
A képviselők tájékoztatást adtak a város jelenlegi helyzetéről, eredményeiről, sikereiről és gondjairól. Nehézségként emelték ki a közbiztonság problémáját, amellyel kapcsolatban Tolnai Péter tájékoztatta a testületet arról, hogy a megyei rendőr-főkapitányság járműparkja hamarosan 30 új autóval bővül, ami hozzájárul majd ahhoz, hogy gyorsabban érjenek oda a rendőrök egy esetleges bűncselekmény, baleset helyszínére.
Tolnai Péter alelnök elmondta, fontos a megyei önkormányzatnak, hogy a településekkel közvetlen, nem virtuális, hanem valódi, élő legyen a kapcsolata.
- Érdekelnek bennünket a települések problémái, bár szűkösek a lehetőségeink, de ehhez mérten próbálunk segíteni.
Azonban az is fontos, hogy ne csak a képviselőkkel és a testülettel legyen aktív a kapcsolat, hanem a lakossággal is, egyrészt azért, mert ők választottak meg minket, másrészt azért, hogy a településeken élők is elmondhassák a problémáikat, és ha tudunk, segítsünk nekik, ha nem, akkor annyit teszünk, hogy közvetítjük a gondokat az illetékesek felé, akik megoldhatják ezt – mondta Tolnai Péter.
Éppen ezzel a céllal indult a fogadóóra-sorozat, ami lehetőséget teremt arra, hogy a lakosság közvetlenül a megyei elnöknek vagy alelnökeinek mondja el gondjait. Ugyan még csak két fogadóóra tapasztalataira lehet alapozni, az azonban már látszik, hogy a lakosság örül és él is a közvetlen találkozás lehetőségével, elmondja problémáit. Battonyán elsősorban olyan nehézségek kerültek középpontba, ami a városlakók életét közvetlenül érintik, ilyen a közvilágítás részbeni hiányossága, vagy a szennyvízhálózatra való kapcsolódási gondok.
A fogadóóra-sorozat következő állomása április 16-án Békésen lesz, a város polgármesteri hivatalában Zalai Mihály elnök várja a lakossági kérdéseket.
Kiss Réka
Forrás: BMÖ
Fotó: Zentai Péter
A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését egy sajtótájékoztatón elmondta, a megyék feladatkörük átalakításával nem veszítettek, hanem lehetőséget kaptak.
A megyei önkormányzatokra kiemelt szerep hárul a helyi területfejlesztési programokban, s ehhez egyenként 20-40 milliárd forint közötti szabadon felhasználható forrás áll majd rendelkezésükre a következő uniós költségvetési ciklusban – közölte az államtitkár.
A kormány a 23 megyei jogú város önkormányzatával is külön megállapodást köt majd arról, milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani a településen a 2014-2020-as időszakban – tette hozzá Lázár János – számolt be róla az MTI.
Fotó forrása: moosz.com