Márton nap legendája
A krónika szerint a 4. században Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A (legelterjedtebb) monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy liba ólban. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.
Libalakoma története
Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó nap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven ehessenek, ihassanak. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, mégpedig a hátsó részéből, küldeni a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.
Időjóslás
Egyes helyeken a sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak Szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.
Ajándékozás
A 14. századi krónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át.
Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. béles adót vagy rétes pénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.
„Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!”
„Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget!”
Felvonulás
Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.
Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Ha megoldható, a vonulókat római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezeti. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.
Kálmán-Pócsik Judit
Forrás: wikipédia
– Az idei cél az volt, hogy a tavalyi 800 fős létszámot túlszárnyaljuk. Pénteken csaknem 1000 vendéggel ünnepelhettünk együtt, ami igazán felemelő érzés volt számunkra. A hangulat szédületes, az időjárás pedig kegyes volt hozzánk. Felvonultunk, Mártonokat köszöntöttünk, gúnárt avattunk, ezen az estén főként a vidámságé volt a főszerep. A környező települések diákjai, családtagjaik, megyei, települési önkormányzatok képviseltették magunkat, a rendezvényen továbbá megjelent Gajda Róbert kormánymegbízott és Tolnai Péter, a Békés Megyei Közgyűlés tanácsnoka, a Fidesz Békés megyei alelnöke – tájékoztatott a programról Hack Ferenc Mihályné főszervező, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Kálmán-Pócsik Judit
Fotók: Károlyi Bernát Nyelvoktató Német nemzetiségi Általános Iskola
A hagyomány szerint a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó napon, Márton napján, ünnepséget tartanak. Ilyenkor megengedett a jóízű és gazdag falatozás, vigasság. A régi bálok, vásárok hangulatát próbálják felidézni a szervezők a szombati mulatságon.
– Márton-napi rendezvényünkön számos érdekes programon vehetnek részt az érdeklődők. Lesz játszóház a gyerekeknek, fakanálbáb készítés, az arra vállalkozók népdalokat tanulhatnak. 17 órától az orosházi Kisharang néptáncegyüttes műsorát láthatják, 19 órától a szintén helyi Harangos néptáncegyüttes lép fel. A délelőtti és délutáni programokon való részvétel díjmentes. Az este 20 órakor kezdődő Balkán Fanatik koncertre viszont belépőjegyet kell váltani – tájékoztatta hírportálunkat Molnár Erika, a Petőfi Művelődési Központ munkatársa.
Az érdeklődőket a kulturális és folklór programokon kívül különböző kézműves foglalkozások várják. A színes vásári forgatagban ízletes libából készült ételeket, kóstolhatnak majd.
Minden érdeklődőt várnak november 8-án, szombaton 10 órától a PMK-ban és az Árpád kertben.
Iglicz Tamás
A Márton napi ünneplések a német nyelvterületekről ismertek. Fáklyás felvonulásokat szerveznek és Márton-tüzeket gyújtanak ilyenkor. A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi, mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton napi dalokat énekelnek. Ezt a hagyományt követi évek óta Almáskamarás is, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és a községi önkormányzat szervezésében.
– A rendezvényünkkel célunk, hogy népszerűsítsük a Márton napi hagyományokat nemcsak a környező településeket érintve, hanem megyei szinten is, annál is inkább, hiszen a településünk német kötődésű. Ezen az ünnepen szeretnénk összeterelni azokat, akik hívei a Márton napi hiedelmeknek, és van kedvük egy izgalmas és szemet gyönyörködtető felvonuláson részt venni. Nagyon büszkék vagyunk a tavalyi eseményre, csaknem 800 résztvevőt számláltunk. Komoly esély van rá, hogy ezt a létszámot idén meghaladjuk. Legalább 30 településről várunk vendégeket, a Mezőkovácsházi Tankerület összes iskolája képviselteti magát, a német nemzetiségi önkormányzatok, képviselők, polgármesterek megjelenésére is számítunk – nyilatkozta lapunknak a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Hack Ferenc Mihályné.
A felvonulás előtt, délután a tankerületben német nyelvet tanuló diákok számára német nyelvi vetélkedőt szerveznek az almáskamarási iskolában.
– A mi intézményünkben van a német nyelvi munkaközösség helyszíne. Ezért minden évben az intézményünk német szakos pedagógusait éri az a megtiszteltetés, hogy megszervezhetjük a német nyelvű vetélkedőt Márton nap jegyében. Négy településről érkeznek diákok felkészítő tanáraikkal, Kunágotáról, Mezőkovácsházáról, Dombegyházáról, Mezőhegyesről. Több szempontból is szorgalmazom az összejövetelt, hiszen a gyerekek megmérettetik magukat, folyamatosan sajátítanak el új ismereteket, emellett pedig a vetélkedőn résztvevő iskolák között kiemelt partneri kapcsolat jön létre. És ezt az egész év során igyekszünk ápolni is – egészítette ki a Márton napi eseményt Pintér Edit, az általános iskola intézményvezetője.
A Márton napi mulatság holnap, november 7-én 17 órakor kezdődik, 16:45-kor az általános iskolában gyülekezhetnek a résztvevők, innen indul a lampionos felvonulás. A Szent István és a Szabadság utcán át, egészen a sportpályáig halad a lampionos menet, ahol tábortűz várja a vendégeket.
Lesz zene, tánc, mulatság, a vendéglátásból pedig a zsíros kenyér, forró tea, forralt bor idén sem marad el.
Kálmán-Pócsik Judit
Fotó: Károlyi Bernát Nyelvoktató Német nemzetiségi Általános Iskola
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat – írta a martonnap.hu.
A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
Dél-Békésben két településen is ápolják a Márton-napi hagyományokat. Pénteken Almáskamaráson rendeztek lampionos felvonulást, szombaton pedig Orosházán Márton napi ludasságokra várták az érdeklődőket, több étterem pedig libalakomát rendezett.
Fotó: OrosCafé.