Fotó: Facebook/Szeretlek Dombegyház
]]>Feldman Zsolt hangsúlyozta, a magyar nemzet értékei közé tartozó őshonos állatfajták olyan genetikai értéket képviselnek, amelyek a Kárpát-medence környezeti adottságai közepette alakultak ki az elmúlt évszázadokban.
A Vidékfejlesztési Minisztérium igyekszik stabil hátteret biztosítani az őshonos állatok genetikai állományának megőrzésére és egyedszámuk növelésére, hasznosításuk elősegítésére. A mangalicatartók számára a génmegőrzési tevékenység támogatására az elmúlt három évben összesen alatt 400 millió forintot fizetett ki a tárca, és további 130 millió forintot biztosít tenyésztési célprogramok megvalósítására, mondta Feldman Zsolt. A sertésstratégia céljainak megvalósítása érdekében – melyben fontos szerepet játszik a mangalica is – a kormányzat egyebek között a genetikai állomány javítását, a minőségi magyar sertéshúst jelölő védjegy elindítását, a termékek piacra jutását segítő marketingprogramot, és még számos intézkedést valósít meg, melyek a magyar sertéságazat helyzetét hivatottak javítani. A mangalica termékek fejlesztése, népszerűsítése, hazai és külföldi rendezvények szervezése, valamint a mangalica eredetigazolási-minőségbiztosítási program kifejlesztése céljából a tárca szerződést kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével, amely programok megvalósítása folyamatosan zajlik.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke elmondta: a mangalicatenyésztés Magyarországon ma megelőzi a korát. Eredményként fogalmazta meg, hogy a „fair trade” mozgalommá alakult mangalicatenyésztésben már sikerült közös nevezőre hozni a legkisebb állattartót a nagy tenyésztőkkel, ebben sikeresen egységes a magyar nemzet határon innen és túl.
A Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők első találkozóján a magyarországi képviselők mellett részt vettek a külhoni magyar mangalicatenyésztők is. A most létrejött Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Tagozatának alapító tagjai vállalták a rendszeres szakmai információcserét és a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Találkozójának évenkénti megszervezését – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája.
Fotó: Szeretlek Dombegyház/facebook
]]>Horváth István szerint a támogatást termékfejlesztésre, minőségbiztosításra, a fajta megismertetésére, a genetikai háttér szélesítésére használhatják a gazdák.
Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy Magyarországon jelenleg évente 60 ezer mangalicát vágnak le, de ennek csak harmadát a vágóhidakon, a többit házi vágáson értékesítik.
Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás idejére csaknem kipusztult a magyar mangalica állomány. 1991-ben mindössze 200 tenyészállat volt az országban, a mostani 10 ezer mangalica koca nagy része szőke fajta, lényeges kevesebb a vörös és a fecskehasú.
A mangalica tenyésztésben lényeges változásnak nevezte, hogy míg korábban szinte kizárólag zsírjáért tenyésztették a mangalicát, az elmúlt 20 évben megnőtt a jelentősége a minőségi hústermelésnek is.
A mangalica jelentősége nem alternatíva a nagyüzemi sertéstenyésztésnek, de mellette prémiumterméket jelent – tette hozzá a szakember.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a sajtótájékoztatón a fajta védelmének fontosságát hangsúlyozta. Nagy kihívásnak nevezte, hogyan tudják a mangalica termékek skáláját bővíteni a jövőben – írta az MTI.
Fotó: mtro.hu
]]>