A motorkerékpározás egyedi élménye, a „szabadság érzete”, valamint a gyorsabb közlekedés reménye egyértelműen csábítóan hat a közlekedők egyre bővülő rétegére. Ezzel egy időben Magyarországon a motorkerékpáros közlekedés biztonsága az elmúlt időszakban az általános trendhez képest kedvezőtlenebbül alakult. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy időközben a járműpark is jelentős változáson esett át, hiszen 2001-hez viszonyítva a motorkerékpárok száma közel 63%-kal nőtt. A KSH adatai alapján 2012-ben a regisztrált motorkerékpárok száma 151 405 volt hazánkban.
Magyarországon az ezredforduló óta a személysérüléses motorkerékpáros balesetek számában kedvezőtlen tendencia mutatható ki. Míg 2001-ben – a közlekedéspolitikai koncepciók bázisévében – motorkerékpárosok részvételével 974 közúti közlekedési baleset történt, addig (az elsődleges adatok alapján) 2013-ban 1333 ilyen esetet regisztráltak. A növekedés mértéke közel 37%-os.
Motorkerékpáros 2001-ben 495, 2013-ban 658 alkalommal okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetet. Az eltelt tizenhárom év függvényében motorkerékpárosok által okozott balesetek növekedésének mértéke közel 33%-os.
A közúti balesetben meghalt motorkerékpárosok és utasok vonatkozásában megállapítható, hogy 2001-2013 között a motoros áldozatok száma 62-ről 58-re csökkent. A mintegy 6,5%-os csökkenés jelentősen alatta marad annak az általános trendnek, mely az elmúlt évtizedben a közúti balesetben meghalt összes személy számát jellemzi (valamennyi közlekedői csoport vonatkozásában).
A motorkerékpáros balesetek legfőbb okait az emberi tényezőben, a jogkövető járművezetői magatartás hiányosságaiban kell keresni. A motorkerékpáros balesetek jellemző okai az elmúlt évben a sebesség nem megfelelő alkalmazása (58%), az irányváltoztatás, a haladás és kanyarodás szabályainak meg nem tartása (18%), valamint a szabálytalan előzés (7%) volt.
Közismert, hogy a kétkerekű motoros járművel utazók baleseti kockázata átlag feletti. Ennek oka, hogy a motorkerékpárosokat a gépkocsikban jellemző passzív biztonsági megoldások nem védik, így közlekedési baleset esetén testük közvetlen fizikai behatásnak van kitéve. Az elfogadott uniós álláspont szerint egy motorkerékpáros, illetve segédmotoros kerékpáros halálozási kockázata átlagosan 18-szor(!) nagyobb, mint egy személygépkocsi vezetőé. A halálozási kockázat mértéke azonban országonként eltérhet.
Figyelemmel az Európai Unió új évtizedre szóló közlekedéspolitikai programjára („Fehér könyv”), valamint a hatályos hazai közlekedésbiztonsági előírásokra és koncepciókra („Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” c. program, Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013.), e közlekedői csoportra kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy „megforduljon a motorkerékpárosoknál megfigyelhető tendencia”. Mindezt Siim Kallas, az Európai Bizottság helyettes elnöke, aki egyben a Bizottság közlekedéspolitikáért felelős biztosa hangoztatta.
A rendőrségnek a jogszabályokban meghatározott feladatainak megfelelően alapvetően közúti ellenőrzésekkel, valamint preventív intézkedésekkel kell fellépnie a motorkerékpárosok közlekedés-biztonságának javítása érdekében. A közlekedésrendészeti tevékenységgel, az ellenőrzésekkel kapcsolatban szükséges megjegyzeni, hogy az intézkedések elsősorban nem a szankcionálásra, hanem a balesetek megelőzésére irányulnak. A kirívó, durva közlekedési szabályszegések elkövetőivel szemben ugyanakkor elkerülhetetlen a kellő visszatartó hatást eredményező szankciók alkalmazása. Ezt kívánja a többi közlekedő életének és testi épségének védelme is. Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) kampánya során szeretné felhívni a közlekedők figyelmét a motorkerékpárosok fokozott veszélyeztetettségére, a jellemző baleseti okokra, és egyben megindokolni, szakmai érvekkel alátámasztani a motorkerékpáros védőfelszerelések használatának szükségességét. Felhívjuk a közlekedésben résztvevők figyelmét a téma aktualitására, különös hangsúlyt fektetve azokra a közlekedőkre, akik napi szinten használják motoros kétkerekű járművüket – adta hírül a police.hu.
Fotó: 02hir.hu
Közölte, ebben a kormányzati ciklusban 28 milliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak még az év végéig a bölcsődei férőhelyek bővítésére, felújítására. Hozzátette, ezzel több mint 5 ezerrel nőtt, illetve nő a férőhelyek száma. Elmondta azt is, a 2014-2020 uniós költségvetési időszakra felmérik, hol van még szükség az országban új bölcsődei férőhelyekre, vagy felújításokra.
Soltész Miklós közölte, azért tart sajtótájékoztatót, mert az elmúlt napokban több hamis állítás is elhangzott a gyed extrával kapcsolatban, ezért azokat cáfolni akarja. Elmondta, baloldali, illetve szocialista politikusok egyebek mellett azt állították, hogy két, 3 év alatti gyerek után csak egy gyes jár a szülőknek. Az államtitkár a vonatkozó jogszabályokat idézve azt mondta, két, 3 év alatti gyerek után két gyes-t kapnak a szülők, sőt az ikergyerekek után dupla gyes jár. Ez azt jelenti, hogy ha egy “kettes iker” után újabb gyerek születik, akkor a családnak már három gyes jár.
Soltész Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyed extra bevezetése érinti a dolgozni kívánó anyákat, a családalapító fiatalokat, valamint az újabb gyereket vállaló szülőket. Közölte, a gyed extra és a családi adókedvezmény együtt jelentősen bővítette a családtámogatási rendszert. Tájékoztatása szerint a családi adókedvezmény januári kibővítése 260 ezer családot érint és a kormány idén több mint 55 milliárd forintottal több pénzt hagy náluk.
Soltész Miklós arról beszélt, ők voltak azok, akik a kormányzásuk ideje alatt a gyest háromról két évre csökkentették, és akik a családi adókedvezményt az egy és kétgyermekes családoktól elvették. A január 1-jével bevezetett gyed extra négy konkrét intézkedést jelentett. Így a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben.
A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti – írta az MTI.
Képünk illusztráció. Fotó: zaol.hu
A Hungarikum Bizottság elnökének, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek a kezdeményezésére, nemzeti értékeink megbecsüléseként megszervezett gálaestnek a Budapesti Operettszínház ad otthont, ahol neves fellépő művészek előadásai színesítik a rangos eseményt. Az első Hungarikum Gála szervezői szerint az est méginkább ráirányíthatja a figyelmet közös értékeinkre, azok védelmének szükségességére és lehetővé teszi mind szélesebb körben történő megismertetésüket.
A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményei, olyan kiemelkedő értékek, amelyek identitásunk részei, amelyekre büszkék lehetünk, amelyek erősítik a magyarság kulturális sokszínűségét. A 2012. évi XXX. törvény értelmében felállított Hungarikum Bizottság feladata nemcsak az, hogy gondozza és frissítse a hungarikumok listáját, de az is, hogy védelmet nyújtson ezeknek az értékeknek. Az elmúlt egy évben megkezdődött a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítása, kezdetét vette nemzeti értékeink dokumentálása, számbavétele. Bár a munka nemrég kezdődött, máris számos kiemelkedő nemzeti érték felkerülhetett a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezek ezentúl hivatalosan is viselhetik ezt a kitüntető címet, hirdetve az egész világnak értékeinket – tudtuk meg a Vidékfejesztési Minisztérium Sajtóosztályától..
A nemzeti park, két nyertes pályázatnak köszönhetően jelentős fejlesztést hajt végre, amivel jelentősen javul az állatok elhelyezése.
Az egyik pályázaton 206 millió 519 ezer forintot nyert a Körös-Maros Nemzeti Park. A régi bikaszállást lebontják, 200 férőhelyes tehénistállót építenek. Átalakítják a téli szállást is. A gépszínből pedig szociális épületet létesítenek.
Egy másik pályázaton további 183 millió 623 ezer forintot nyert a nemzeti park. Ez többek között fedezi két régi tehénszállás elbontását, , aminek a helyére 30 férőhelyes bikaszállás épül, új gépszínnel is gazdagodik a terület. Utakat is építenek.
A beruházások a tervek szerint 2014 végére készülnek el.
Fotó: Kovács Erika
A közlemény szerint nyári tárgyalásmentes időszak 1998-tól van Magyarországon, és jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bíróságán is van ítélkezési szünet. Ezekben a hetekben ugyanis szinte felesleges tárgyalást kitűzni. Az ügyfelek és a jogi képviselők nyaralnak, ezért nem tudnak megjelenni a tárgyalásokon, a bírónak pedig – méltányosságból – kötelessége elfogadni az ilyen mulasztásokat.
Ugyanakkor az ítélkezési szünet alatt is lehet tárgyalás azokban az esetekben, amelyekben szoros határidőket ír elő a törvény. A szünet nem szakítja meg az eljárási határidőket. Az ügyeletet teljesítő büntető bírók pedig ez idő alatt is elrendelhetnek, vagy megszüntethetnek előzetes letartóztatást.
A cégbíróságok folyamatosan működnek és a bírók eljárnak a végrehajtási ügyekben. A kezelőirodák is nyitva tartanak, az ügyfelek leadhatják beadványaikat és az iratokba is betekinthetnek.
A nyári szünet július 16-tól augusztus 16-ig tart a bíróságokon.
Az OBH elnöke tavasszal adta ki ajánlását a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről, melyben azt javasolta, hogy az ítélőtáblákon, törvényszékeken és az Országos Bírósági Hivatalnál az évi rendes szabadságokat lehetőleg július 16-a és augusztus 16-a között, illetve december 30-án és 31-én adják ki.
Fotó forrása: hir6.hu