Medgyesbodzás-Gábortelepen, a falu főutcáján vásárolt tavaly, április 18-án házat Lipták Ferenc. A 100 négyzetméter alapterületű, 3 szobás ház alig egy hónapra rá, 2013. május 14-én éjjel leégett. A férfi munkája miatt távol volt, éppen Aradról tartott hazafelé, amikor a szomszédok telefonáltak: nagy a baj. Ők riasztották a tűzoltókat is.

-          Borzasztó látvány volt, még ma is látom magam előtt. Mire hazaértem, már nem volt tető a házon, elégett mindenem az utolsó ingem is – idézte fel a férfi, belépve egykori háza falai közé. Mutatja, hol voltak a szobák. Hátul, az oszlopos terasz felől lehetett megközelíteni a fürdőszobát. Most a kád tele van törmelékkel, amin már tanyát vert a gaz. A spájzban és a konyhában is kupacban áll a leszakadt plafon, a cserepek. A polcokon van néhány épen maradt befőttes üveg. Ez minden, ami a házból és a berendezésből maradt.

-          Magánéleti válságom után ebben a házban akartam talpra állni. Egyelőre nem sikerült. A ház leégett, a biztosító pedig nem fizet, lassan már egy éve – sorolta a férfi.

Lipták Ferenc 1 millió forintért vette a házat. Aki ismerős a környéken, tudja, hogy Dél-Békés kisebb településein már lehet ennyiért házat vásárolni.

-          A vétel után három nappal kötöttem biztosítást a Generali-Providencia Biztosító Zrt. gyulai irodájában. Megkérdezték hány négyzetméter, mikor épült és hogy lakott lesz-e. A biztosítós betáplálta az adatokat a számítógépbe. 22 millió forint értékre kötötték meg a biztosításom, az ingósághoz pedig 5,5 millió forint értéket írtak – látatlanban. Furcsálltam, hogy nem is jönnek ki. Pedig, mint utólag kiderült, jobb lett volna, mert akkor nem kellene vitatkoznunk például a ház eredeti állapotán. Én sokalltam a 22 milliót, de azt a választ kaptam, annyit hozott ki a számítógépes program. A negyedéves díjat ott, helyben kellett kifizetnem – mesélte történetét a férfi.

Lipták Ferenc elmondta, nagy javításokra nem volt szükség. Kimeszelt egy szobát és abba költözött be, úgy tervezte, lassan a többi helyiséget is rendbe teszi. Fényképeket is mutatott, milyen volt a ház, amikor megvette. Laikus szemmel nem találtunk kivetni valót.

-          Májusban már javában tart a mezőgazdasági szezon. Kertészetben dolgozom, áruszállítással foglalkozom. Ilyenkor sokat vagyok távol. Azon az ominózus napon is éppen Aradról jöttem hazafelé. Ami fogadott, senkinek sem kívánom, de azt sem, ami azóta történt. A biztosító ugyanis nem akar fizetni, hol ilyen, hol olyan okra hivatkozva. Már perre vittem az ügyet.

Lipták Ferenctől megtudtuk, sem a tűzoltóság, sem a rendőrség nem gyanakodott szándékos gyújtogatásra, így nyomozást sem indítottak. A biztosító szakértői, a károsult elmondása alapján, mintát vettek a leégett házból, amit egy laborban vizsgáltattak be, de idegenanyagot nem találtak, ami gyújtogatásra utalt volna.

-          Amikor a nagy nehezen megkapott budapesti telefonszámot felhívtam, azt mondták, ha minden papír beérkezik, kifizetnek. Egy héttel később azonban írásban közölték, hogy egy fillért sem kapok, mert szerintük lakatlan volt az ingatlan. Ezt az alacsony víz-, gáz-, áramfogyasztásom alapján állították. Nem tudom, mennyi vizet kellett volna elfolyatnom alig egy hónap alatt… A második levélváltás után már telefonon sem álltak velem szóba. A bíróságon már két tárgyalás volt, de a biztosító ott is húzza az időt. Most arra hivatkoznak, hogy rossz állapotú volt a ház, ami rágalom. Egyébként sem a hó nyomta szét a tetőt, hanem leégett! A szakértői véleményt is csak mostanra küldték meg a bíróságra, ott jutottam hozzá én is. A bíróságon most arra is hivatkoztak, hogy a vételár és a biztosítási érték között nagy a különbség. De a biztosítási értéket sem én kalkuláltam ki, hanem ők! Mondták azt is, hogy építsem újjá, amit számlákkal igazolják, az alapján majd kifizetik a károm. Miből építsem újjá a házat? Minden fillérem belement a vételárba. Nem vagyok én milliomos! Szégyellje magát a biztosító társaság, amiért ebbe az idegölő, méltatlan helyzetbe hozott! – fogalmazott a férfi.

Az ügyben megkerestük a biztósító társaságot is, az alábbi választ kaptuk:

„Biztosítottunk 1 millió forintért vásárolt egy igen rossz állapotban lévő ingatlant és ezzel egyidejűleg kötött is rá biztosítást társaságunknál, többek között azzal a megjelöléssel, hogy az ingatlan állandóan lakott. Az  épület azonban a szerződés megkötése után pár héttel felgyulladt és leégett. Társaságunk több szakértői véleményt készíttetett az ügyben és széleskörű vizsgálatot folytatott, a vizsgálat eredménye pedig egyértelműen megállapította, hogy az ingatlant a biztosított nem lakta életvitel szerűen. Társaságunk mindezen kiterjedt vizsgálatot körülbelül a kártól számított 1,5 hónapon belül elvégezte és végleges álláspontjáról az ügyfelet tájékozatta. Megjegyezzük, lakatlanságra vonatkozó megállapításunk közel sem kizárólag az átlagfogyasztás töredékét mutató közüzemi adatokon alapult. Az ügy körülményei azonban több szempontból is figyelemre méltóak voltak, hiszen a káresemény nagyon közel következett be a szerződéskötéshez képest, és a vásárlási érték, illetve a biztosítási összeg között huszonkétszeres volt a különbség. A kár okát azonban a rongálódás mértéke miatt nem sikerült megállapítani, így arra sem derült fény, hogy szándékos gyújtogatás történt-e. A szerződés megkötésekor egyébként a lakottságra nem véletlenül kérdez rá a  biztosító, hiszen egy elhagyott ingatlan jóval nagyobb kárveszélynek van kitéve, mint egy lakott, legyen a veszély betörés, tűz vagy vízkár. Ezért a biztosító nem köt lakatlan ingatlanra  szerződést vagy lényegesen nagyobb díjjal köt, mint a lakottra.

Fontos még utalnunk arra, hogy társaságunk álláspontjának fenntartása mellett – perben fel nem használható módon – a károsult nehéz helyzetére tekintettel, kizárólag méltányossági alapon tett olyan egyezségi ajánlatot, amely bőven fedezte volna a biztosított bizonyított kárait. Ezt azonban a biztosított nem fogadta el és 20 milliós nagyságrendű – álláspontunk szerint teljességgel megalapozatlan – követelést támasztott társaságunkkal szemben a peres eljárásban.”

Fotó: Kovács Erika

Jó néhány nehéz esztendőt tudhatnak maguk mögött a dinnyések. Az elmúlt évek ágazatért folytatott munkája azonban meghozta az eredményét. Tavaly 4800 hektárról 5600 hektárra nőtt a dinnye termésterülete, ami várhatóan idén tovább növekszik. A III. Medgyesegyházi Nemzeti Dinnyefórumon Mártonffy Béla, a FruitWeb elnöke elmondta, 2011 és 2013 között a termésmennyiség éves szinten 170 ezer tonnáról 218 ezer tonnára növekedett. Az ágazat árbevétele tavaly, nagykereskedelmi áron megközelítette a 14 milliárd forintot.

A dinnyetermelés hazai központja Dél-Békés.

-          2011-re nagyon nehéz helyzetbe került az ágazat. Hatalmas veszteségeket könyveltek el a termelők. A nagy áttörést az hozta, hogy megszervezték az I. Nemzeti Dinnyefórumot, ahol részt vett az agrárminiszter, Fazekas Sándor is. Ez a rendezvény tulajdonképpen panaszból állt. Az előző években ugyanis a dinnyeágazat minden szereplője a termelőkkel simliskedett. Ez tarthatatlan volt – mondta Oravecz Tamás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete elnöke.

-          A termés mintegy 80 százalékát az áruházláncok vásárolták fel. A multiknak ki voltak szolgáltatva a gazdák. Az áruházláncok kedvükre hozták be az olcsó külföldi árut a magyar termésdömping idején, s úgy akcióztak, hogy az mind a termelők bőrére ment. Az I. Nemzeti Dinnyefórum után a kormányzat kerekasztal beszélgetésre hívta az ágazat valamennyi szereplőjét. 2012-től az állam minőségi előírásokat vezetett be, a dinnyekereskedelmet regisztrációhoz kötötte, illetve jelentős forrásokat biztosított a promócióhoz, a dinnyefogyasztás népszerűsítéséhez – ismertette Oravecz Tamás.

Az elnök arról is beszélt, a tavalyi dinnyeszezon nagyon rosszul indult. Áprilisban, az ültetés után hideg volt, ezért a dinnye a tápanyagok közül csak a nitrogént hasznosította, a kisdinnyék repedezettek lettek.

-          A gazdák azonban a minőség megőrzése jegyében leszedték ezeket a sérült dinnyéket és a növény új kötésében reménykedtek, ami be is következett. A tavalyi termés minőségileg rendkívül jó, mézédes ízű lett. Az ágazat résztvevői közül mindenki hozzátett valamit a siker érdekében.

Oravecz Tamás kiemelte, egyesületük megközelítőleg pontos prognózist tud nyújtani az áruházláncoknak, mikorra várható a hazai dinnyedömping. Így az egyeztetéseknek köszönhetően, már tavaly nem hoztak be a hazai csúcstermés idejére külföldi dinnyét, a készleteiket addigra kiárusították. Az elnök előrevetítette, a tervek szerint idén is összeülnek a kereskedőláncokkal, még a szezon kezdete előtt.

Az elmúlt évek központi intézkedéseinek köszönhetően a dinnyeexport nőtt, az import pedig csökkent. A dinnyekampány révén nőtt a hazai fogyasztás is. A termés mintegy 60 százalékát magyarok vásárolják, 40 százalékát pedig külföldön értékesítik a termelők.

-          Szeretnék egy tévhitet eloszlatni. Korábban elterjedt a magyar dinnyéről, rosszakaróink jóvoltából, hogy tök ízű. Az tény, hogy a termelők többsége tökre oltott palántával termel dinnyét. Ám a töknek csupán a dinnye gyökérzetéhez van köze, az ízéhez nincs. A tökre oltott dinnyepalánták ellenállóbbak, sőt, a zöldség szövetszerkezete is jobb lesz ezáltal, ropogósabbá válik a dinnye, jobb beleharapni. Érdekes, hogy például a spanyol dinnyével kapcsolatban senki sem állította, hogy tök ízű, pedig ott már sokkal korábban áttértek a tökre oltott palántákra, mint nálunk – fogalmazta meg az elnök.

Néhány nap múlva Dél-Békésben, Medgyesegyházán és a környékbeli, hagyományosan dinnyés településeken már a földeken dolgoznak a gazdák. Leterítik a talajtakaró fóliákat, kihelyezik a csepegtető rendszereket. Oravecz Tamás április 10-e körüli időpontra datálja az első palánták ültetését, majd az alagutas fóliát is felhúzzák a gazdák. Ha kedvező lesz az időjárás, július első napjaiban már kapható lesz a medgyesi dinnye.

A dinnyéseknek egyébként idén is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Egy hektár beművelési költsége ugyanis 1-1,5 millió forint között mozog – írta a Délmagyarország mai száma.

Fotó: Kovács Erika