A személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TAJ kártyát váltaná fel az új okmány és akár diákigazolványként illetve még egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is használhatjuk, de alkalmas lesz elektronikus aláírásra is.

Még 2014. decemberben döntött arról a kormány, hogy az elektronikus közigazgatást fejleszteni kell. A közigazgatás ma elektronizálás nélkül elképzelhetetlen, ezért egy olyan kártyát vezetnek be, amely tároló elemet is tartalmaz, s alkalmas lesz azonosításra.
Azok az állampolgárok, akinek a személyi igazolványa 2016. január 1-je után jár le, azok már automatikusan elektronikus kártyát fognak kapni. Ha valaki előbb szeretne e-kártyát igényelni, minthogy lejárna a személyi igazolványa, az megteheti majd, az okmányirodákban, vagy a kormányablakokban, de ennek a költsége még nem ismert.

Lázár János a május 13-ai kormányzati tájékoztatójában elmondta, sokan úgy vélik: az eszközrendszerrel a kormány egy olyan, az állampolgárok életének valamennyi aspektusába betekintést nyújtó adatbázishoz jut hozzá, ami súlyosan veszélyezteti a magánélet integritását. Elfelejtik: az adatok eddig is rendelkezésre álltak a hatóságok számára, a mostani módosítás nem oszt ki újabb jogosultságokat, csupán összekapcsolja a rendőrségi, idegenrendészeti, adóhivatali, társadalombiztosítási és közlekedésrendészeti feladatok elvégzéséhez szükséges adatokat.

Kálmán-Pócsik Judit

Fotó: Illusztráció

Lázár János kiemelte: az energia- és a gázszolgáltató cégek “láthatóan jól vannak” Magyarországon, 2013-ban nyereségesek voltak, miközben a kormány célja, hogy az energia- és a gázszolgáltatás nonprofit vállalkozás legyen. Hozzátette, hogy nem szeretnék, ha az alapmegélhetéshez szükséges költségeken külföldi vállalatok nyerészkedhetnének.

Lázár János a szerdai kormányülésre utalva reményét fejezte ki, hogy a szerda nem a gáz- és az energiaszolgáltatók napja lesz. Az államtitkár elmondta, a kormányülésre meghívták Dorkota Lajost, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, Pintér Istvánt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját, Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát és Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős fideszes országgyűlési képviselőt.

Tőlük azt kérik, adjanak áttekintést arról, hogyan áll a rezsicsökkentés folyamata. Lázár János arról is beszélt, a kormányzathoz olyan lakossági bejelentések jutottak el a parlamenti képviselőkön keresztül, hogy több szolgáltató megpróbálja elszabotálni, bojkottálni a rezsicsökkentést. A kormányülésen szó lesz a szolgáltatási alapdíj sorsáról, valamint a számlaképről, vagyis az elszámolás rendszeréről, amely jelenleg visszaélésre és a fogyasztók becsapására nyújt lehetőséget – magyarázta az államtitkár.

Fotó: magyarhirlap.hu

A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését egy sajtótájékoztatón elmondta, a megyék feladatkörük átalakításával nem veszítettek, hanem lehetőséget kaptak.

A megyei önkormányzatokra kiemelt szerep hárul a helyi területfejlesztési programokban, s ehhez egyenként 20-40 milliárd forint közötti szabadon felhasználható forrás áll majd rendelkezésükre a következő uniós költségvetési ciklusban – közölte az államtitkár.

A kormány a 23 megyei jogú város önkormányzatával is külön megállapodást köt majd arról, milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani a településen a 2014-2020-as időszakban – tette hozzá Lázár János – számolt be róla az MTI.

Fotó forrása: moosz.com