A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében Szikes tavak és puszták világa címmel szervezett a Körös-Maros Nemzeti Park rendezvényt Kardoskút-Pusztaközpontban. Az érdeklődőket Kotymán László természetvédelmi tájegységvezető várta a pusztaközponti falumúzeumban. A belül igencsak hűs, régi épület egyébként hajdan csendőrlaktanyának épült.

Szarvasról vonattal érkezett Kardoskútra, az állomásról pedig kiballagott Pusztaközpontba Blrázs Attila. A fiatal férfi a szegedi egyetemen tanul környezettan szakon, szakiránya pedig a természetvédelem.

A gulya a kardoskúti puszta egyik látványossága.

-          Tavaly ősszel már jártam itt, a Fehértó napján. Akkor a nemzeti park munkatársainak segítettem a vetélkedő levezénylésében. Most azért jöttem, hogy még jobban megismerjem a kardoskúti pusztát – mondta.

Közben megérkezett egy kerékpáros csapat is. Ők Tótkomlósról jöttek, a Jankó János iskola tanulói. Ők is meghallgatták Kotymán László előadását a nemzeti parkról, azon belül is a kardoskúti terület élővilágáról.

Mint megtudtuk, a kardoskúti természetvédelmi terület – ami négy közigazgatási területet is érint: a kardoskútit, a békéssámsonit, a székkutasit és a hódmezővásárhelyit –  mintegy 5600 hektáros, ebből a Fehértó és környéke, valamint más, fokozottan védett terület kivételével mintegy 5000 hektáron szabadon járhatnak-kelhetnek az érdeklődők.

Érdemes kilátogatni a kardoskúti pusztába. Dél-Békés területéről bárhonnan jól megközelíthető akár kerékpárral is, s egy autós családi kirándulás sem kerül túl sokba. A látogatók megtekinthetik az őshonos állatokat, a cigájákat, a rackajuhokat és a szürkemarha gulyát. A Fehértó környéke természetesen madárvilágáról a legismertebb és leghíresebb. Lehet látni, csak türelem kell hozzá, kiskócsagot, nagykócsagot, szürke gémet, üstökösgémet, kanalasgémet, parti madarakat, mint például a gólyatöcs, a piroslábú cakó, vagy a bíbic. A Fehértó a Kárpát-medence egyik legfontosabb daruvonulási helye.

Fotók: Kovács Erika