Herman Ottó, magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus volt, sokoldalúsága miatt az utolsó magyar polihisztornak, és a madarak atyjának is nevezték.
A kutató halálának 100. évfordulója alkalmából a Mezőgazdasági Múzeum állított össze egy kiállítást „Herman Ottó öröksége” címmel, melynek egy része látható most a látogatóközpontban. A tárlat Herman Ottó munkásságának különböző területeit mutatja be. Megismerhetjük a néprajzkutatót, a pókászt, a madarászt, az ősrégészt és a közéleti személyiséget is.
A tablók mellett hang- és képanyag segíti sokrétű munkásságának bemutatását. A látogatók különféle madarak hangját hallhatják, miközben a hozzájuk tartozó fotókat tekinthetik meg. Ez az összeállítás Herman Ottó legismertebb ornitológiai munkája, az 1901-ben kiadott „A madarak hasznáról és káráról” című könyve alapján készült. Részleteket hallhatnak a Természetrajzi Füzetekből, melyeket 1877-től kezdve Herman Ottó adott ki. Országgyűlési felszólalásaiból szintén meghallgatható egy hanganyag.
A kutató munkásságának olyan területeibe is bepillantást enged a tárlat, amelyek kevésbé közismertek, mint a szőlőket pusztító filoxéra ellenszerének megtalálása, vagy illusztrátori és kiállítás-építői munkája.
A kiállítás június 15-ig látogatható a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban.
Nagy Mária
Forrás: kmnp.hu
Fotó: kmnp.hu – Ezer Ádám
A fülemülék (más néven csalogányok) áprilisban érkeznek hazánkba, az udvarló hímek jellegzetes éneke több költőt is megihletett már. Az 1995-ben az év madara címet viselő, védett madár hangját szeretnék egy vezetett túra során meghallgatni.
– A megadott időpontra várjuk a kedves érdeklődőket, látogatókat egy túravezetésre, melyre az Anna-ligetben ez idő alatt felhangzó fülemülék éneke adja az apropót. Az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon varázslatosan zengi be a ligetet – mondta el Körömi Krisztina, a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark munkatársa.
A koraesti séta során a látogatók nem csupán a kivételes énekhangú madárral ismerkedhetnek meg, hanem sok egyéb érdekes természetvédelmi információhoz is juthatnak.
A program április 25-én, szombaton 18 óra 30 perctől indul, minimum 10 fő résztvevő esetén tartják meg. Programdíj 900 Ft/fő és 650 Ft/fő.
Nagy Mária
Fotó: illusztráció
Nyolc állatfaj képviselői kaptak új nevet a lelkes beküldők jóvoltából. Ahogy korábban megírtuk, névadó űrlappal, vagy személyesen lehetett névjavaslatokat tenni a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark 18 lakója, köztük mókusok, borzok, nyestkutyák, de még szarvasok számára is.
A beérkezett nevek közül szakmai zsűri választotta ki az egyedenként 3 legötletesebb, legtalálóbb elnevezéseket, melyeket aztán a park közösségi oldalán tettek közzé. A nagyközönség április 20-áig szavazhatott a legfrappánsabb nevekre. A szavazás hétfőn lezárult, a nyertes nevek beküldőit tegnap, április 22-én jutalmazták meg a Föld Napja az Állatparkban elnevezésű rendezvényen.
A nyertesek:
Mókus 1,2 – Misi és Diótörő – Sinkovics Katalin, László Judit
Mosómedve 1,2 – Ariel és Tomi – Lestyan Lili, Majoros Flóra
Borz 1,2 – Csíkoska és Bodza - Vaskor Gréta, Stéger József
Nyuszt – Fürkész – Patakfalvi Lídia
Gímszarvas 1,2,3 – Rudolf, Füles, Fürge - Harai Szabina, Kovács Zsanett, Demcsák Andrea Nóra
Dámszarvas 1,2,3 – Vitéz, Dolly, Szépség – Vaskor Gréta, Apró Attila, Uhljár Adrienn
Vaddisznó 1,2,3 – Dúró Rudi, Túró Teri, Maszat Manci – Nagy Boglárka
Nyestkutya 1,2 – Bűvész, Bukfenc – Haluska Mirabel, Lukács Andrea
– A Föld Napja alkalmából színes programokkal készültünk amellett, hogy csökkentett, 150 forintos jegyárral látogathatták meg a parkot. Délelőtt 10 órától előadást hallgathattak meg látogatóink a biológiai sokféleségről, az ember szerepéről és felelősségéről a világban. Ezt követte a névadó pályázatunk eredményhirdetése, ahol éves családi belépőkkel jutalmaztuk a nyerteseket. Egész nap lehetőség volt a saját ökológiai lábnyom kiszámítására, azaz az érdeklődők megtudhatták, mekkora az a terület, amely az eltartásukhoz szükséges. Az eredményeket aztán más országokéval is összevetettük. Délután 14 órától az Állatparkban tartottunk szakmai túravezetést – részletezte Körömi Krisztina, a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark munkatársa.
A névadó pályázatban azonos nevet beküldők között a zsűri sorsolással választotta ki a szerencsés nyertes pályázót. A többi pályázó, aki azonos névvel indult, ajándéktárgyat kap jutalmul, amit a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban vehet át. A tárgyjutalmat nyert pályázók listája a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága weboldalán olvasható.
Nagy Mária
Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Boldog Gusztáv
A Körösvölgyi Állatpark tavaly, július 25-én nyílt meg Szarvason, az Anna-ligetben, ahol a látogatók testközelből ismerhetik meg a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos, illetve jelenleg is terjeszkedő állatfajokat. Az Állatparkban 26 madár- és emlősfaj egyedeit tekinthetik meg az érdeklődők, védett és nem védett fajokat egyaránt fellelhetnek.
A park lakói közül egyelőre csak néhány visel nevet, például Csorba, a sérült páncélú mór teknős, Boróka és Vuki a két fiatal, játékos rókafi, Pákó, az idős, tapasztalt holló, vagy Policht és Kada a származási helyük alapján lengyel nevekkel illetett bölénypár. Még 18 parklakó vár elnevezésre, mely feladatban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága a látogatók segítségét kéri.
Az Állatparkban várják azok jelentkezését, akik szívesen tennének javaslatot az egyes állatok elnevezésére. Itt érhető el a pályázati névadó űrlap, amelyen ötletes, az egyedekre jellemző névötleteket jelölhetnek meg. Az elnevezésnél bármilyen a fajra jellemző szempont figyelembe vehető.
A névadó űrlapot a Körösvölgyi Látogatóközpontban személyesen lehet igényelni és leadni 2015. március 14. és 2015. április 14. között vagy a „Legyél Te is Keresztanya, Keresztapa!” facebook játék keretében lehet pályázni.
A beérkezett nevek közül szakmai zsűri választja ki a legjobbakat, majd ezekre a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Facebook oldalán lehet szavazni április 16-tól 20-áig. A legtöbb kedvelés elérő névjavaslatok beküldői éves állatparki családi belépőjegyet nyernek.
Ünnepélyes eredményhirdetést a „Föld Napja az Állatparkban” elnevezésű rendezvényen tartanak a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban, április 22-én.
Nagy Mária
Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
A látogatóközpontban egész évben szerveznek kézműves foglalkozásokat, előadásokat, ám ez az első alkalom, hogy ilyen pályázatot indítanak.
– A kézműves foglalkozásaink alkotóival és foglalkoztatóival közösen született a népművészeti pályázat indításának ötlete. Célunk, hogy a gyerekek kedvet kapjanak az alkotó tevékenységhez, és népszerűsítsük foglalkozásainkat – mondta el Tóth Zsuzsanna, a nemzeti park munkatársa.
Hozzátette, a természetvédelemre is fel szeretnék hívni a figyelmet, és arra ösztönözik a gyermekeket, hogy természetes anyagokat használjanak fel pályamunkáik elkészítéséhez, mint például szalmát, agyagot, vesszőt, száraz növényeket, fonalat vagy textilt. A pályázat témája a tavasz, az ébredő természet, és szeretnék, ha ezt tudnák megragadni a pályázók munkáikban.
A pályázatot óvodások, alsó- és felső tagozatos iskolások között írták ki, a nevezési díj 250 Ft/fő. A beadási határidő március 27., péntek. A pályamunkákat Biharugrára, a Bihari Madárvártába várják személyesen, vagy postai úton az 5538 Biharugra, Erzsébet u. 136. címre. További információ Tóth Zsuzsannától kérhető a +36 30/687-0816 telefonszámon.
Az eredményhirdetést április 3-án, pénteken rendezik meg 15 órától a Bihari Madárvártában, ahol a beküldött munkák kiállításra is kerülnek.
Nagy Mária
Fotó: kmnp.hu, Gál Zoltán
Idén a szokásosnál sokkal több daru pihent Magyarországon. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága azt is közzé adta, alig több mint 100 évvel ezelőtt még nem repültek északra a darvak, Magyarország is fészkelőhely volt. A mocsarak lecsapolásával, a szántóföldi területek növekedésével kisebbé vált az életterük, ezért tették északabbra a fészkelési helyüket.
Kotó: Kovács Erika