Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár tájékoztatójában elmondta, mintegy 350 ezer magyar él, dolgozik tartósan külföldön, 70 százalékuk nőtlen, illetve hajadon, az átlagéletkoruk Londonban például 33 év. Csupán 10 százalékuk tervezi hosszabb távon külföldön az életét, és a kiutazók fele egy év múlva visszatér, mert nem találja meg a számítását. Ebből adódóan érdemes megteremteni számukra a lehetőséget, hogy itthon próbálják meg felépíteni az életüket.
Az uniós bérekkel nehéz versenyezni, de a fiatalok többsége, amikor arról dönt, hazatérjen-e, nem a jövedelem nagyságát sorolja legelső helyre. A honvágy mellett a lakhatás és a munka is fontosabb tényező – tette hozzá az államtitkár.
A kormány 100 millió forintot különített el a program keretében arra, hogy a hazatérő fiatalokat támogassák. Fedezik a repülőjegyet és egy évig havi százezer forintos támogatást adnak a lakhatáshoz, az albérlet és a rezsi költségéhez.
A regisztráltak számából arra lehet következtetni, hogy a kint élők megfontolják a visszatérés gondolatát, és remélhetőleg közülük jó néhányan döntenek majd a hazatérés mellett.
Kálmán-Pócsik Judit
Fotó: mno.hu
Forrás: kormany.hu
A személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TAJ kártyát váltaná fel az új okmány és akár diákigazolványként illetve még egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is használhatjuk, de alkalmas lesz elektronikus aláírásra is.
Még 2014. decemberben döntött arról a kormány, hogy az elektronikus közigazgatást fejleszteni kell. A közigazgatás ma elektronizálás nélkül elképzelhetetlen, ezért egy olyan kártyát vezetnek be, amely tároló elemet is tartalmaz, s alkalmas lesz azonosításra.
Azok az állampolgárok, akinek a személyi igazolványa 2016. január 1-je után jár le, azok már automatikusan elektronikus kártyát fognak kapni. Ha valaki előbb szeretne e-kártyát igényelni, minthogy lejárna a személyi igazolványa, az megteheti majd, az okmányirodákban, vagy a kormányablakokban, de ennek a költsége még nem ismert.
Lázár János a május 13-ai kormányzati tájékoztatójában elmondta, sokan úgy vélik: az eszközrendszerrel a kormány egy olyan, az állampolgárok életének valamennyi aspektusába betekintést nyújtó adatbázishoz jut hozzá, ami súlyosan veszélyezteti a magánélet integritását. Elfelejtik: az adatok eddig is rendelkezésre álltak a hatóságok számára, a mostani módosítás nem oszt ki újabb jogosultságokat, csupán összekapcsolja a rendőrségi, idegenrendészeti, adóhivatali, társadalombiztosítási és közlekedésrendészeti feladatok elvégzéséhez szükséges adatokat.
Kálmán-Pócsik Judit
Fotó: Illusztráció
Odrobina Lászlót azzal kapcsolatban kérdezték, hogy már a parlament előtt vannak a szakképzésről szóló, valamint az azzal összefüggő törvények módosításairól szóló kormányjavaslatok. Elmondása szerint a második szakképesítést munka mellett, esti tagozaton is meg lehet majd szerezni, ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot.
A helyettes államtitkár arról is szólt, hogy a duális szakképzésben oktató alkalmazottaknak szeptembertől mestervizsgát kell tenniük. Egy másik módosító javaslat szerint azonban lennének kivételek: aki “nemzetközileg garantált szintű helyen dolgozik” – például Michelin-csillagos étteremben -, annak a munkahelye önmagában garanciát jelent arra, hogy megfelelő minőségben tud oktatni, ezért neki nem kellene mestervizsgát tennie – közölte Odrobina László.
Kiss Réka
Forrás: MTI
Fotó: illusztráció
Emlékeztetett: a kormány az elmúlt években kétezer önkormányzat 1370 milliárd forint adósságát vállalta át. Volt azonban 1176 település, amely ebből kimaradt, a kormány pedig tavaly úgy döntött, hogy ezek a települések a költségvetésből négy év alatt lakosságarányosan támogatást kapnak. Az államtitkár kitért arra is: tavaly a kétezer lakosnál kisebb települések kaptak 12,1 milliárd forint támogatást.
A kormány a múlt héten úgy döntött, hogy idén az adósságkonszolidációból kimaradt, kétezer lakosnál nagyobb települések összesen 9,6 milliárd forint támogatásban részesülhetnek – közölte Pogácsás Tibor. Mint mondta, az önkormányzatok ezt a pénzt fejlesztésekre, például útépítésre, járdaépítésre fordíthatják.
A támogatást a Belügyminisztérium saját forrásból, valamint a költségvetés más fejezeteiből átcsoportosított 3,6 milliárd forintból biztosítja. A kétezer és háromezer lakosú települések 44 millió forintot, a 3-5 ezer közötti települések 112 millió, az 5-10 ezer közöttiek 181 millió, a tízezer feletti települések 200 millió forintot kapnak.
Az államtitkár elmondta: a kormány döntött arról, hogy a költségvetési átcsoportosítást májusban végrehajtja, a pályázatok május végén, június elején jelennek meg, és várhatóan a nyár végén tudják folyósítani a támogatásokat.
Kiss Réka
Forrás: MTI
Fotó: BM
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön a kormany.hu-nak nyilatkozott.
– 2015. szeptember elejétől három éves kortól kötelező lesz az óvodába járás. Ezzel azoknak a családoknak segítünk, akiknek jelentős támogatást jelent, hogy a gyermek napi egyszer meleg és napi háromszor jó mennyiségű, megfelelő minőségű ételt kap az óvodában és megkapja azt a biztonságot és megfelelő nevelést, amit egy óvoda nyújtani tud egy kisgyermek számára.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára
Az államtitkár hozzá tette, hogy egy három hónapos átmeneti időszakot követően 2016. január elsejétől a családi pótlék folyósítását a kötelező óvodába járáshoz kötik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy családi pótlék folyósítását húsz nap igazolatlan hiányzás esetén szüneteltetik. Az intézkedés által vélhetően az iskolákhoz hasonlóan az óvodákban is csökken majd az igazolatlan hiányzások száma.
A kormány négy évvel ezelőtt vezette be a tanköteles gyerekek esetében az iskolába járáshoz kötött családi pótlékot. Eszerint ha az igazolatlan iskolai hiányzások száma meghaladja az ötven órát, felfüggesztik a családi pótlék folyósítását. Az intézkedés igencsak sikeres, hiszen bevezetése óta mintegy felére csökkent az igazolatlan iskolai hiányzások száma.
Iglicz Tamás
Forrás: kormany.hu
Fotó: www.brocku.ca, magyarhirlap.hu
Az intézkedésnek köszönhetően 15 ezer háromévesnél kisebb gyermeket nevelő édesanya kapja a gyermek után járó ellátásokat munka mellett 2014 szeptemberében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára vasárnap a kormany.hu-val.
Novák Katalin kiemelte: az első félévhez képest ez a szám mintegy 32%-os emelkedést mutat, így látható, hogy egyre több édesanya él a kisgyermeknevelés melletti munka lehetőségével.
Januártól a GYED és GYES mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Korábban a GYED folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a GYES alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában.
A módosítás nemcsak azokat a szülőket érinti, akiknek ez év január 1-je után született gyermekük, hanem azokat is, akik ennél korábban szültek, és gyermekük már elmúlt egyéves.
Képünk illusztráció.
A szülők döntési szabadságát tovább növeli, hogy a munkavégzést nemcsak az előző munkahelyen, hanem bárhol lehet végezni, és időkorlát sincs, vagyis akár pár napot, hetet, hónapot is lehet dolgozni GYED, GYES mellett. Azok a szülők pedig, akik gyermekük mellett a bevezetést megelőzően is dolgoztak, és emiatt felfüggesztették a nekik járó ellátást, januártól kérelmezhetik a lakhelyük szerinti egészségbiztosítási szervnél, hogy a még hátralévő időre ismét folyósítsák számukra a GYED-et vagy a GYES-t.
Az intézkedés választási lehetőséget nyújt a szülőknek, hiszen így már szabadon eldönthetik, mikor menjenek vissza dolgozni, nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik a fennmaradó időre járó ellátást. Fizetésük mellett megkapják a családtámogatást is.
Szintén magas, több mint 60 %-os emelkedést mutat az első félév adataihoz képest az a szám, mely azokat a családokat foglalja magába, ahol a gyermek után járó gyermekgondozási ellátások továbbfolyósításra kerülnek.
Ez azokra a családokra vonatkozik, ahol január 1-je után újabb gyermek született a családba. Ők az idén életbe lépett szabályozásnak köszönhetően, már a nagyobb gyermek után is felvehetik a gyermek után járó gyermekgondozási ellátásokat. Eddig ilyen esetben az idősebb gyermek után járó összeg folyósítása megszűnt, és csak az újonnan született testvér után járt ellátás.
A felsőoktatásban tanuló és gyermeket vállaló hallgatók GYED Extra igénylése mutatja a legnagyobb emelkedést az első 6 hónaphoz képest. Az új igénylők száma mintegy 80%-kal emelkedett, ami 260 fiatalt jelent.
Az egyetemisták gyermekvállalását is igyekszik megkönnyíteni a kormány. Január 1-jétől azoknak, akik már legalább egy év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és gyermekük születik, a gyermek egyéves koráig lehetőséget biztosít GYED igénylésre. A már végzett hallgatók esetén pedig, amennyiben nincs munkaviszonya, diplomás GYED-re jogosít az is, ha a szülésre a diploma – vagy annak hiányában az abszolutórium – megszerzését követő 1 éven belül kerül sor.
Kiss Réka
Fotó: kormany.hu
Kurucz Éva kormányszóvivő és Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a 2015-ben életbe lépő új támogatási rendszerről. A kormányszóvivő elmondása szerint, az igazságos, átlátható és visszaélésektől mentes szabályozás 2015 márciusától lesz hatályos.
Az új támogatási rendszerben emelkedik az állami támogatások összege – közölte Kurucz Éva. A kormány fontos célnak tartotta a szabályozás megalkotásánál, hogy a rászorulóknak jusson a pénz, akik pedig visszaélnének vele, azok ne kapjanak támogatást – tette hozzá. Kurucz Éva elmondta: a központi források szétosztása területi alapon, önkormányzati hatáskörben történik a jövőben.
Senkit sem hagyunk az út szélén – hangoztatta Czibere Károly. Az államtitkár kifejtette: a korábbi rendszer megújításánál fontos szempont volt, hogy igazságos, átlátható és visszaélésektől mentes legyen. A jövedelemkompenzáló támogatásokat teljes egészében a központi költségvetés finanszírozza, az adminisztrációt a járási hivatalok intézik.
A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bejelentette: az új rendszer 2015. március 1-jén lép életbe. A települési támogatások csoportjánál maguk az önkormányzatok lesznek a felelősek. Annak megítélése, hogy kik kapják a támogatásokat, az ő feladatuk. Az ő hatáskörük lesz meghozni a döntést, azért hogy valóban az arra rászorulókhoz jusson el a pénz, hiszen ők ismerik legjobban az adott településen élő rászorulók helyzetét és igényeit – mondta Czibere Károly.
Az államtitkár hozzáfűzte: az új rendszerben tovább emelkednek a szociális védelemre fordított összegek, a teljes szociális védelmi kiadási kassza 15-20 milliárd forinttal lesz több jövőre, mint idén volt.
Kiss Réka
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
Varga Mihály kiemelte: a kormány olyan jogszabályt alkot, amely az ügyfelek érdekeit képviseli.
A Magyar Bankszövetség a novemberi határidő előtt, pénteken eljuttatta a kormánynak a devizahitelekre vonatkozó mentőcsomagját. Kovács Levente főtitkár közlése szerint átfogó javaslatot dolgoztak ki, külön foglalkoznak azokkal, akik tudják fizetni a hiteleiket, és azokkal is, akik nem.
Varga Mihály hétfőn az MTI-nek azt mondta: “megkaptuk a bankszövetség levelét, de újra hangsúlyoznom kell, hogy a probléma megoldását az ügyfelek és a bank közötti egyeztetéssel kellett volna kezdeni”.
Emlékeztetett: a kormány azt kérte a bankoktól, hogy november 1-jéig módosítsák a devizahitelesek szerződését, annak érdekében, hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek néhány éven belül megszűnjenek a magyar piacon.
“Szerződésmódosításokról nem lehet hallani, a bankok még a Kúria által hozott döntéseket sem vezették át a szerződéseken, pedig ennek semmiféle jogszabályi akadálya nem volt” – tette hozzá Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter megerősítette: két szempontot tart fontosnak a kormány a devizahitelesek megsegítésénél: egyrészt hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek szűnjenek meg, másrészt hogy a forintban eladósodottak ne járjanak rosszabbul, mint a devizaadósok.
“Tekintettel arra, hogy a bankszövetség javaslatai nem orvosolják ezeket a problémákat, a kormány november elején beterjeszti a javaslatait az Országgyűlés elé” – mondta Varga Mihály.
Hozzáfűzte: a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitel-adósok jelentős része az elmúlt időszakban már érdemi segítséget kapott a kormány által felkínált végtörlesztéssel, illetve az árfolyamgáttal. A korábbi, 750 ezerrel szemben ma 150 ezer olyan adós van, aki még nem vette igénybe a felkínált lehetőségeket.
Fotó: richpoi.com
A kormányrendelet rögzíti egyebek mellett, hogy a köztemető fenntartója minden köztemetőben – Budapesten a fővárosi önkormányzat által kijelölt temetőben – köteles külön parcellát kijelölni a koporsós, illetve urnás szociális temetési helyeknek. A szociális parcellában a sírhely első megváltása ingyenes az eltemettetőnek. A jogszabály szerint szociális temetéshez az állam által biztosított koporsót, urnát, sírjelet használhatja fel az eltemettető.
A szabályozás szerint szociális temetést a megkeresést követő öt napon belül lehet kérni az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál, az eltemettetőnek pedig vállalnia kell, hogy ő vagy egy általa felkért ember személyesen közreműködik a temetés során. Az önkormányzat gondoskodik a többi között a temetési helyről, a holttest szállításáról, esetleges hamvasztásáról.
A dokumentum meghatározza az elhunyt hűtésének hatósági árát, továbbá megszabja a hamvasztási díj legmagasabb összegét. A jogszabály több változtatást is tartalmaz a temetőkre és a temetkezésre vonatkozó rendelettel összefüggésben. Egyebek mellett pontosítja a sírboltokra, urnafülkékre vonatkozó szabályokat, továbbá felhatalmazza a temetők üzemeltetőit, hogy a temetőszabályzatnak nem megfelelő sírjeleket megszüntesse.
Emellett egyszerűsíti a lezárt temetők, parcellák újbóli használatba vételét is. A módosítás szerint a sírhelyet a korábbi 20, illetve 25 év helyett 10 évre is újra lehet váltani. Az Országgyűlés szeptember elején fogadta el a temetkezésről szóló törvény módosítását, amely bevezette a szociális temetést – tudatta az MTI.
Fotó forrása: atv.hu
A tárcavezető előterjesztése pénteken vált elérhetővé az Országgyűlés honlapján. Pintér Sándor javaslatához fűzött indoklásában emlékeztetett arra, az új katasztrófavédelmi törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, a tavaszi nagy havazással és a nyári dunai árvízzel szembeni hatékony védekezés pedig megmutatta, hogy jól működik az átalakított rendszer.
A húszoldalas törvénymódosítási javaslat egyik eleme, hogy a közfoglalkoztatottak a jövőben katasztrófahelyzetben is alkalmazhatók legyenek, az eddigi jogszabályok ugyanis semmilyen formában nem tették lehetővé a közfoglalkoztatottak rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatását. A kormány a módosítással egy időben bérpótlék megállapítását is lehetővé teszi a katasztrófaelhárításban részt vevő közfoglalkoztatottaknak.
Pintér Sándor a nyári dunai árvíz tapasztalataira hivatkozva az önkéntesek adminisztrációs terheinek csökkentését is kezdeményezi, annak a rendelkezésnek az eltörlésével, amely különböző adatbejelentési kötelezettségeket ír elő az önkénteseknek a polgármesterekkel szemben – tudósított az MTI.
Fotó forrása: gyor-adyvaros.network.hu