— Véletlenül bukkantam a levéltárban, egy dokumentumban a kincses kút történetére. Az 1882/83-as Békés Vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulás főtitkári jelentése említette meg a kincset rejtő kutat. Ennek feltárása valahogy kimaradt a szegedi egyetem történészprofesszora, Bálint Alajos által 1937-ben végzett régészeti kutatásból — mondta Csürhés István, Kaszaper polgármestere.

A főtitkár jelentésben többek között ez állt:„A másik ilyen hely … a Kállay család birtokán az úgynevezett kaszaperi nagykút, mely egynehány most is élő öreg ember tanusága szerint, egy emberöltő előtt nagy feltűnést okozó apparátussal volt kiásva. Egy óriási ládát akartak onnét kiemelni, mely állítólag történelmi értékű tárgyakkal volt megtöltve.”

A leírásban megemlítik, hogy a láda tetején lévő nagy vaskarikára kötelet kötöttek és 12 ökörrel próbálták meg kihúzni. A kút felső nyílásához érve azonban a karika kiszakadt a ládából. A láda visszaesett a kútba és elborította a víz és a homok. Ezért elhalasztották a kincs kiemelését. Állítólag a vaskarikát egészen az 1848-as forradalomig a községházán őrizték.

— A kincs valószínűleg a törökdúlás végén került a kútba, ami a korabeli marhahajtó út mentén biztosította vizet a jószágok itatásához. I. József és II. József korabeli katonai térképeken, valamint az első kataszteri mérések alapján beazonosítottuk a Puszta Kállay Ödön birtokán lévő épületek helyét és a néhány száz méterrel arrébb lévő Puszta Kállay Berci birtokát.

Csürhés István kutatásai alapján a marhahajtó út közelében két kút volt, az egyik Kállay Ödön birtokának közepén, a másik kút a szomszéd birtok szélén állt, amelyek koordinátáit GPS segítségével határozták meg.

-          Tegnap, vagyis január 12-én már öt méter mélységben kiástuk a kutat és még nem értünk az aljára – ezt már Rózsa Zoltán régésztől, az Orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum igazgatójától tudtuk meg.

Rózsa Zoltán szerint nem valószínű, hogy kincsre bukkannak a kútban.

-          A kincses kút egy vándorlegenda. Hasonló történetek más településeken is keringenek. Nem is kell messzire menni, Orosházának is van egy hasonló legendája, a harangos kútról. Ha mégis létezett a kincs, azt valószínűleg már réges rég kiemelték – vélte a régész.

Csürhés Istvántól megtudtuk, a további kutatáshoz vákuumszivattyúzásra van szükség, valamint a kút falának megtámasztására. Kaszaper polgármestere már felvette a kapcsolatot a honvédséggel is, a lőszermentesítés érdekében. A településvezető bízik a kincs létében. Kaszaper egyébként  kincsként kezeli magát a kutat is. Szeretnék, ha a létesítendő történelmi emlékparkjuk részévé válna. Az ezredfordulón végzett hitelesítő ásatások során ugyanis, egy Szent István korabeli és egy IV. Béla korában épült templom maradványai bukkantak elő. A régészeti feltárás idején  házhelyeket és egy kovácsműhelyt is találtak a szakemberek. Egy másik ásatás révén 6000 éves, bronzkori sánc maradványai kerültek elő az egykori Kaszapereg területén. A kincses, vagy kincs nélküli kút is ebben a környezetben található.

Fotó: Rózsa Zoltán