Azok, akik szeretik az ínyencségeket és a borkülönlegességeket, ott a helyük a borvacsorán, hiszen 6 fogás mellé 5-féle bort kínálnak majd. A kulináris élvezet bizonyára nem marad el ezen az estén.

Az ezt követő hétvégén a szerelemé lesz a főszerep. Február 13-14-15-én meghitt programokkal készülnek a szervezők. A kastély falai között, 17 órától ötórai teára invitálják a résztvevőket, majd ezt követően gyertyafényes hangulatban tekinthetik meg a szemet gyönyörködtető klasszicista építmény csodáit. Forralt borozással egybekötött épületvetítés veszi kezdetét 18 órakor. Majd a kastély éttermének különleges fogásait fogyaszthatják el a vendégek mesébe illő környezetben.

Asztalfoglalás és információ az alábbi elérhetőségeken: +3630/963-3088 vagy [email protected]

Kálmán-Pócsik Judit

Minden napra egy ablak, minden hétre egy szoba, minden évszakra egy bejárat. Hogy a tervező, Ybl Miklós, vagy az építtetők, gróf Weinckheim Frigyes és gróf Weinckheim Krisztina ezt szándékosan így szerették volna-e, nem tudjuk. Annyi bizonyos, a szabadkígyósi kastélynak tényleg 365 ablaka, 52 szobája, 4 bejárata van. A kastélyt 1875 és 1879 között építtették a kor egyik leggazdagabb földesurai. Előtte franciakert, körülötte angolpark, ahol ott jártunkkor is dolgoztak az önkormányzat közmunkásai. Mindennek szépnek kell lennie, hiszen hétvégenként sokan látogatnak el Szabadkígyósra, hogy kiránduljanak egyet a hatalmas fákból álló parkban, vagy benézzenek a felújításra váró kastélyba. Az érdeklődésre jellemző, hogy tavaly, megközelítően 3 millió forintja folyt be a belépőjegyekből az önkormányzatnak. (A parkot ingyen lehet megtekinteni.)

-          Tízévnyi küzdelem előzte meg, míg 2012 májusában aláírhattam a vagyonkezelői jogról szóló szerződést. Megkaptuk a kastélyt. Nagy örömmel töltötte ez el a falu lakóit, hiszen alig akad olyan tősgyökeres helyi család, akik ne kötődnének felmenőik révén, valamilyen módon a kastélyhoz – vezetett körbe a hatalmas épületen Balogh József, Szabadkígyós polgármestere. A kastélyban 66 éven át szakiskola működött. Így lett például a kápolna melletti főúri ebédlőből tornaterem. A tusolók nyomai még ma is láthatók a főúri rezidenciában.

-          Éves szinten körülbelül 15 millió forintba kerül a park fenntartása, a létesítmény őrzése. De önkormányzatunk vállalta a költségeket, hiszen nagy terveink vannak. Ha sikerülne felújíttatnunk a kastélyt, a földszinten a XIX. századi főúri életet mutatnánk be. Az emeleti részben pedig szállodát alakítanánk ki – mesélte a terveket a polgármester.

-          Elkészíttettük a megvalósíthatósági tanulmányt, ami 10 millió forintba került, a kiviteli tervek pedig 40 millió forintba. Nagyon bíztunk a pályázatunk kedvező elbírálásában, de sajnos nem nyertünk. Kötvényt is kibocsátottunk a kastélyfelújítás érdekében, amit az állam ugyan az adósságkonszolidáció során visszavett, de a hozama, 200 millió forint, itt maradt, s nem tudjuk elkölteni.

Balogh József elmondta, a látogatók gyakran kérdezik, miért nem újítják fel például a teraszokat, amik omladoznak, balesetveszélyesek. Megtudtuk, a helyzet nem ilyen egyszerű.

-          Tavaly márciusban például kiderült, hogy beázik a tető. Az iskola ugyanis a bádogon lévő lyukat linóleummal fedte be. Azonnal jeleztük az örökségvédelmi hivatal felé a problémát. December 12-én kaptuk meg az engedélyt, de akkor már nem lehetett a 8 millió forintos munkát elvégezni. A mesterek tavasszal láthattak hozzá a javításhoz, ami most, május 1-jére készült el. A 14 hónap alatt folyamatosan beázott az épület: a gerendák, a mennyezet, a stukkók…

A polgármester ellen még eljárás is indult, mert a főúri ebédlőben kialakított tornaterem nyomait próbálták eltüntetni.

-          Egy műbútorasztalost bíztunk meg a famennyezet és a fa falburkolat hibáinak kijavításával. Három oldal elkészülte után, ami az önkormányzatnak 2 millió forintjába került, az illetékes hivatal leállíttatta a munkát, mert nem kértünk rá engedélyt. Ellenem pedig eljárást indítottak, amit negyedévvel később megszűntettek, merthogy kiderült, nem történt károkozás… Az, hogy 66 évig bordásfalak, kosárpalánkok csúfították a falakat, senkit nem zavart, de az már szemet szúrt, hogy ezek nyomát kijavíttattuk. A három balesetveszélyes teraszunkat is szeretnénk felújíttatni. Lenne kivitelező, van árajánlat, pénzünk is a kötvény hozamából, de építési engedélyt nem kaptunk. Most akadt egy szponzorunk, aki 20 millió forinttal támogatná a melléképületek homlokzati felújítását. Erre sincs engedélyünk, pedig csupán vakolásról lenne szó… Hogy eredményt is említsek, az épület terrazzo padlóburkolatát viszont helyreállíthatjuk. Ez 21 millió forintos beruházás lesz.

Balogh József úgy értékeli, a hivataloknak rugalmasabbaknak kellene lenniük. Ha ehhez törvénymódosítás kell, lépjék meg az illetékesek. Azért kellene büntetni a vagyonkezelőket, ha a műemlékekben keletkezett károkat nem azonnal orvosolják.

-          Ha minden marad a régiben, egyszer eljutunk oda, hogy a műemlékeinkhez elég lesz egy markoló és egy teherautó, hogy elvigye a maradványaik nyomát….

A polgármester reményét fejezte ki, hogy a 2014-2020 közötti uniós pályázatok egyikén forráshoz juthatnak és a pincétől a padlásig felújíthatják a maga korának legfényesebb, és legkorszerűbb kastélyát – írta a Délmagyarország.

Fotó: Kovács Erika

Évek óta nem jártam már Kiscsákón. Az alig több mint százfős településrészen azonban nem sok minden változott. Illetve mégis. Először a kastély kápolnáját próbálom megkeresni, a kis híd előtti erdősávban. Nem könnyű feladat. A fák között harisnyaszaggató surják, de átverekszem magam. A kápolna siralmas állapotban van. Az ajtó ugyan zárva, az ablakok azonban tárva-nyitva. A kápolna üres, viszont egy ablakkeret és alatta néhány tégla hiányzik az épületből. A gyaloghídon túl már jól látszik a kastély. A kazettás famennyezetű és burkolatú neoreneszánsz stílusú vadászkastélyt 1864-ben Ybl Miklóssal terveztette ifjabb Geiszt Gáspár. A jövőre 150 éves kastély állapotára nem találok megfelelő jelzőt. Szavakkal leírhatatlan. Látni kell.

A ’90-es években német gazdája lett a műemléképületnek. Karl-Heinz Rechmann nagy lelkesedéssel látott hozzá a kastély felújításához. Többször jártam nála, sokat beszélt a terveiről. Első lépésben a kandallót újíttatta fel és a pincét, a tetőszerkezethez is hozzáfogott. Az ácsmunkák elkészültek, a héjazat azonban nem került fel a cseréplécekre. Állítólag Németországból megrendelte a zsindelyt, de az valahogy kézen-közön eltűnt. Rechmann pénze is elfogyott, majd jött a hír, hogy a kastély ura elhunyt.

Aztán teltek, múltak az évek. A fólia és a kátránypapír nem védte meg az időjárás viszontagságaitól a tető faanyagát, aminek egy része szétrothadt. Ezt már a kastély kerítésén kívülről is jól lehet látni. Meglepetésemre, mozgás van az udvarban. A munkások azt mondják, a kastélynak új tulajdonosa van, akit percek alatt elő is kerítenek. Éppen fát vágott az erdőben.

Varga Miklós két éve költözött Pest megyéből Kondorosra. Fásítási területet keresett megvételre, vett néhány ingatlant Kiscsákón. Meglátta a kastélyt és beleszeretett.

-          Talpraesett embernek tartom magam, de mégis egy évembe került, mire megtaláltam a tulajdonosokat. Rechmann úr egy Fülöp-szigeteki asszonyt vett feleségül. Két gyermekük született, ők német állampolgárok. Az apa nélkül maradt család kétlaki életet él: Németország és a Fülöp-szigetek között ingáznak. A gyerekek örökölték a kastélyt és jó néhány házat is a faluban. A házak egy része, 2006-ban rejtélyes módon, az özvegy tudta nélkül, mások nevére került. Emiatt büntetőfeljelentést teszünk – mondta a vállalkozó, aki körülbelül két hete előleg fizetésével erősítette meg vételi szándékát. Az örökösök gyámja, az édesanya pedig írásbeli megbízást adott a parkgondozásra, illetve az épület helyreállításának megkezdésére. Reményeink szerint december elején, a bürokratikus út végén már a nevemre kerül a kastély. Felvettem a kapcsolatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, hiszen a kastély műemlék. Nagyon készségesek voltak, szívükön viselik a kastély sorsát.

Varga Miklóssal bejártuk a kastélyt. Nem volt teljesen kockázatmentes a látogatás. Az épebbnek látszó gerendák alatt haladtunk. Az időjárás teljesen tönkretette az alig több mint másfél évtizede készített tetőszerkezetet, amit a leszakadt gerendák jeleznek. Némelyik szarufát pedig már csak az „ámen” tartja.

Kiderült, a kis erdei kápolnából Vargáék hozták át a kastélyba az oltárt és a padokat, nehogy valakik elhordják tüzelőnek. Az egyik kastélyteremben szembetűnő a leszakadt gerendák között a szépen felújított kandalló. Igencsak kirí a környezetéből. Az egyik szobában páfrány nőtt, a másikban pedig egy kisebb fa hajtott ki. Varga Miklóssal lementünk a pincébe is. Nagyon szép, de hogy a német gazda miért pont ezekkel kezdte a felújítást? Már soha nem derül ki.

-          Az „alapozást” a tetővel kellett volna kezdeni. Akkor most valamivel jobb állapotban lenne a kastély – tára szét a kezét Varga Miklós. A vállalkozó azt is megmutatta, mennyi surját vágtak ki az udvarból.

-          Olyan sűrűn volt benőve botfákkal a terület, hogy jószerével megközelíthetetlen volt az épület. A munkát, az özvegy engedélyének birtokában, ezek kivágásával kezdtük.

A férfi terve, hogy ismét vadászkastélyt alakítson ki az épületből.

-          Nem kevés a vételár, de csak apró töredéke lesz, amibe majd a felújítás kerül. Önerőből nem tudnám megvalósítani, pályázni szeretnék. Amint a nevemen lesz a kastély, keresem a megfelelő lehetőséget. Szeretném, ha két év múlva már újra élet költözne a kastély falai közé – mondta a vállalkozó.

„István öcsém” volt a birtok jószágigazgatója

Tudják, ki volt hajdan a csákói birtok jószágigazgatója? Nem más, mint Petőfi István, a költő testvéröccse, aki 1858-tól haláláig igazgatta a Geiszt birtokot. Erről így ír Koszorús Oszkár az Orosháza jelesei című könyvében: „1858-tól kezdődött életének legtermékenyebb szakasza, amikor elfogadta idős Geiszt Gáspár (1817-1872) hívására a 3400 holdas csákói birtok ispáni állását. A gazdaság minden folyamatos munkáját 65 cseléddel kellett elvégeztetnie. Az évek folyamán bebizonyította, hogy jó gazdája volt az egész birtoknak, mintagazdasággá fejlesztette azt.” Azt is megtudtuk a könyvből, hogy a csákói birtokon gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán. „István szeretettel, ugyanakkor szigorúan bánt Zoltánnal, de Petőfi Sándor fia méltatlanná vált apja emlékéhez, nem ismert korlátokat az élvezetek hajszolásában.” – írta Koszorús Oszkár.

Fotók: Kovács Erika (még több fotó a Szeretlek Dél-Békés facebook oldalon.)