Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, kikötők és veszteglőhelyek területén – figyelmeztet honlapján a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Mindig veszélyt rejtenek a folyóvizek, itt ugyanis vékonyabb a jégréteg. Különösen óvatosnak kell lennünk a folyó medrének beszűkült helyein az áramlatok miatt, a víz sodorvonalában, a folyókanyarulatok külső oldalán, a sebes folyású vagy kőszórásos, valamint a meredek partszakasszal rendelkező folyószakaszokon.

A szakhatóság szerint az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a tíz centimétert. Célszerű tehát nagyon figyelni, hiszen a partközelben a jég vékonyabb, esetleg üreges, ezért könnyen törik.

Veszélyt jelenthetnek az állóvizekbe befolyó vízfolyások, ugyanis a melegebb források elvékonyítják a jégtakarót. Megtévesztő lehet a sűrű hótakaró, ez alatt a jég vékonyabb. Friss hó esetén a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni. Különös veszélyt jelenthet a napsütéses időszak, a jég felülete ilyenkor mosódik, vastagsága csökken, szilárdsága romlik.

Aki nem tartja be a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait, nem csak saját testi épségét veszélyezteti, hanem szabálysértést is elkövet. Ilyen esetekben a közterület-felügyelő, a halászati őr és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is helyszíni bírságot szabhat ki.

A jégen tartózkodásnak is megvannak a szabályai. Ha egyedül haladunk a jégen, nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk. Lehetőség szerint egy arra alkalmas bottal folyamatosan ellenőrizzük a jég állapotát. Ha többen sportolunk, folyamatosan tartsuk a szükséges távolságot (még pihenéskor is). A jég beszakadását általában ropogás és recsegés, rianások megjelenése, a jégfelület süllyedése előre jelzi.

Ha megtörténik a baj, a Békés Megyei Katasztrófavédelem Igazgatóság az alábbiakat javasolja:

- Azonnal feküdjünk hason a jégre minél nagyobb testfelülettel, lehetőleg arccal a part felé és lassú, nyugodt mozdulatokkal – mindig a lehető legnagyobb testfelülettel – a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni, és kússzunk a part felé.

- Ha vízbe kerülünk, azonnal tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre.

- Minden lehető eszközzel (pl. a bot keresztbe fordítása) akadályozzuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe.

- Beszakadás esetén kerüljük a felesleges mozdulatokat – félve a kihűléstől -, ezáltal megőrizve a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget.

- Igyekezzünk a lábunkkal az ellenkező irányban lévő jég szélét elérni, és a part felé előrelökni magunkat, illetve segítséget kérni.

- Ha lesüllyedtünk a jég alá, próbáljuk szemünket nyitva tartani és felfelé (a világosság felé) nézni. Ha a jég hóval fedett, akkor a közelben lévő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján fel lehet ismerni, és el lehet érni.

- Ha a jég újra beszakad alattunk, vágjunk magunknak utat a part felé addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró felülethez nem érünk.

- Ha partot érünk, azonnal menjünk meleg helyre, szárítkozzunk meg, testünket töröljük szárazra, igyunk forró, meleg italt. Kávé, alkohol fogyasztása tilos!

Tizenöt percnél többet senki sem tud eltölteni a jegeses vízben. Ennyi idő alatt kell a segítségnek megérkeznie. Fontos, hogy ne kezdjünk felelőtlenül mások mentésébe, mert ezzel tetézhetjük a bajt, életünket kockáztathatjuk.

Ha a beszakadt jég alá került valaki, a mentési kísérletet csak felkészült szakemberek végezhetik. Nagyon fontos a 105-ös, vagy 112-es számon a tűzoltók, illetve a 104-es számon a mentők azonnali értesítése.

Iglicz Tamás

Forrás: http://bekes.katasztrofavedelem.hu/

Fotó: illusztráció