-          Ez egy vándorkiállítás, aminek anyagát a Békés megyei múzeumok adták össze saját gyűjteményükből. Szeretnénk bemutatni a mai gyerekeknek, mivel játszott a hajdani aprónép, a XX. század első évtizedeiben – mondta Erostyák Zoltán, a múzeum néprajzosa, aki végigkalauzolt bennünket a tárlaton.

Kicsit olyan érzése támad az embernek, mintha a felnőttek miniatürizált világába csöppenne. De ez nem véletlen.

-          A mi vidékünkre a paraszti világ volt a jellemző, ahol már kiskorukban bevonták a gyerekeket a munkába. S hogy felkészítsék őket a feladatok elvégzésére, erre mi sem volt jobb, mint a játék. Játék közben leutánozhatták a felnőttek cselekvését, észrevétlenül tanulták meg a munkafolyamatokat.  A kiállításon vannak fiú és lányjátékok. A lányokat az anyaszerepre és a háztartási munkák végzésére tanították a játékeszközök, míg a fiúkat a földművelésre, állattartásra, és a katonáskodásra.

S valóban. A kislányoknak komoly berendezésű konyhájuk volt, fából készült aprócska bútorokkal, kerámia edénykékkel. Még vajköpülőjük, mángorlójuk is volt, persze kicsiben. A fiúk kisszekérrel, kicsi boronával, lovas kocsival játszottak. Már akiknek meg tudták ezeket a játékokat venni a szüleik.

-          Ezek a játékok a módosabb családok gyerekeié voltak, úgyhogy itt is megmutatkoznak a társadalmi különbségek. Gondoljunk csak bele, egy ilyen kis vasalt szekér milyen sokba kerülhetett – mutatta Erostyák Zoltán.

A szegényebb gyerekeknek a szüleik fabrikáltak játékot, például farönkből hintalovat, vagy lécekből rollert, amik nem kevésbé szépek, mint a módosgazdák gyerekeinek játékeszközei. Erostyák Zoltán arról is beszélt, sokszor a gyerekek maguk készítettek csuhéjból, kukoricaszárból, csutkából, maradék rongyokból játékot, s a kreativitásuk nem ismert határokat.

Az orosházi kiállításon is lehet játszani csutkával, rongybabákkal. A néprajzkutató elmesélte, a minap nagyszüleivel tért be a múzeumba egy kisfiú, aki a papájával együtt olyan jót játszott a kukoricacsutkákkal, hogy a nagymama alig tudta őket hazacsábítani a múzeumból – írta a Délmagyarország című napilap.

A tárlatot március 23-ig lehet megtekinteni.

Fotó: Kovács Erika