A hagyományokhoz híven az ADA Idősek Klubjában tartja húsvéti rendezvényét az Alkony Nyugdíjas Klub, ezen a héten pénteken. A rendezvényt Király Józsefné “Csöpi néni” klubvezető szervezi és nyitja meg.

– Ilyenkor összegyűlnek az idősek, elmesélik egymásnak miként telt az ünnep, miket sütöttek, főztek. Megbeszélik milyen programok lesznek az elkövetkezendő pár héten. A alkalmon házilag készített fonott kalács és meleg tea kerül az asztalra, de a legfontosabb, hogy együtt legyenek – tájékoztatott minket Skrován Éva, az ADA Idősek Klubjának intézményvezetője.

Természetesen a férfiak tartják magukat a szokáshoz, és meglocsolják a hölgyeket.

Végegyházához kapcsolódóan be kell számolnunk egy időpontváltozásról. A Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvodában, a Költészet Világnapja alkalmából szervezett, április 9-i versmondó verseny a jövő héten kerül megrendezésre.

Juhász Ádám

Fotó: illusztráció  

Húsvétkor a rendőrség országszerte, így Békés megyében is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ittasan közlekedő járművezetőket kiszűrje a forgalomból. A közúti közlekedési balesetek megelőzése, a közlekedők biztonságérzetének növelése érdekében végzett ellenőrzés során Békés megyében 2 napon keresztül, április 5-én és 6-án 876 járművezetőnél végeztek a rendőrök alkoholszondás vizsgálatot. Ittasság gyanúja 3 kerékpáros és 7 személygépkocsi-vezető esetében merült fel. A vezetői engedély helyszíni elvételére ittas járművezetés miatt 3 esetben került sor.

Békés megyében a két ünnepnapon egy személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetről érkezett bejelentés a rendőrségre. Szarvason április 5-én összeütközött két személygépkocsi, a balesetben az egyik autó utasa súlyosan megsérült.

Kiss Réka

Forrás: police.hu

Fotó: illusztráció

A húsvéti ünnepek előtt kézműveskedésre és kalácssütésre várták a kicsiket és nagyokat. A játszóházat négy szervezet, a Kunágotai Természet és Vidékőrző Alapítvány, az Összefogás Kunágotáért Alapítvány, a Kunágotai Gyerekekért Közalapítvány és Kunágota Község Önkormányzatának Művelődési Háza szervezte.

– A legkisebbeket délelőtt meleg teával és pogácsával vártuk. Miután tízóraiztak, körbevezettük őket a Tájházban, ahol megmutattuk nekik a hagyományos eszközöket és bútorokat. A műsorról a Boldog Otthon bábcsoportja gondoskodott, akik a Húsvét a nagyinál előadásukkal csaltak mosolyt a gyerekek arcára. Természetesen nem maradhatott el a tojáskeresés sem, a legügyesebbek pedig csokitallérral gazdagodtak – részletezte a nap eseményeit Zemencsik Norbert a Kunágotai Természet és Vidékőrző Alapítvány munkatársa.

Ezt követően kézműves foglalkozás és kemencés kalácssütés vette kezdetét. Az igazi hagyományos húsvéti kalácsot mindenkinek alkalma volt megkóstolni. A kisebbek ugyan ebéd után visszamentek az óvodába, de a nagyobban egészen este 6 óráig a Tájházban maradtak.

Kiss Réka

Fotó: Kunágotai Természet és Vidékőrző Alapítvány

A Hagyományok Nyomában Egyesülettel karöltve április 3-án juttatták el a nehéz sorsú, rászoruló családok részére az élelmiszer segélyt. Az önkéntesekhez a város polgármestere, Varga Gusztáv is csatlakozott, hiszen a szervezetet a kezdetektől támogatja.

Abban, hogy ezúttal ki részesülhetett adományban, előzetesen a helyi családsegítő szolgálat segítségét kérték. Az élelmiszercsomag mellé egy család 1 db okos telefonnal is gazdagabb lett, amely feltöltött SIM kártyával és internet hozzáféréssel került átadásra.

A civil mozgalom egész évben tevékeny részt vállal a város karitatív kezdeményezéseiben. Bővebb információt facebook oldalukon kaphatnak a szervezetről.

Kálmán-Pócsik Judit

Fotók: Adományok Háza

Ferenc pápa úgy fogalmazott, Krisztus halálának éjszakáját a félelem és a fájdalom uralta. Miközben azonban a férfiak bezárkóztak, a nők voltak azok, akik hajnalban Krisztus sírjához siettek és elsőként léptek be az üres sírba. Az asszonyok szembesültek elsőként a feltámadás misztériumával, amelynek megértéséhez nem magas végzettség szüksé ges, hanem az, hogy “képesek legyünk befogadni a csodát és meghallani a csendet”.

Ne zárkózzunk be önmagunkba, ne fussunk el az elől, amit nem értünk, ne hunyjunk szemet a problémákkal szemben, ne tagadjuk le őket

- mondta Ferenc pápa.  Az egyházfő hangsúlyozta, hogy a krisztusi misztérium megértéséhez alázat kell, önmagunk lealacsonyításával és a büszkeségünkről való lemondással. “Ismerjük fel, kik vagyunk (…) lépjünk túl kényelmes biztonságunkon, lustaságunkon és közönyünkön, amelyek fékeznek bennünket” – mondta Ferenc pápa.

A vigília több mint kétórás szertartása a Szent Péter-bazilika átriumából indult, ahol Ferenc pápa megszentelte a tüzet és meggyújtotta a húsvéti gyertyát. A gyertyát tartva a kezében Ferenc pápa és bíborosok és püspökök a Szent Péter-bazilika főoltáráig vonultak. A bazilika a szertartás elején sötétbe borult, csak az egyházfő által vitt húsvéti gyertya és hívők kezében tartott hétezer mécses világította meg. Amikor Ferenc pápa a főoltárhoz ért fokozatosan kapcsolták fel a bazilika világítását, majd a Krisztus feltámadását hírül adó énekre a bazilikát fényár árasztotta el.

A húsvéti virrasztáson többek között a világban hitükért üldözött keresztényekért imádkoztak. A katolikus egyházfő  a Colosseumnál Nagypéntek este tartott keresztút végén mondott beszédében is azokról beszélt, akiket a hitükért “üldöznek, lefejeznek, keresztre feszítenek a szemünk láttára és cinkos hallgatásunkkal”.

Ferenc pápa a szertartáson tíz hívőt részesített a keresztség és a bérmálás szentségében: négy olaszt, három albán, egy portugál, egy kambodzsai és egy kenyai férfit és nőt. A legfiatalabb egy 2002-ben született kambodzsai lány, a legidősebb egy 1948-as kenyai nő volt.

A Szent Péter tér és a Vatikán környékét szombat délutántól lezárták a gépkocsiforgalom előtt. Kiemelt a biztonsági készültség többek között az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terroristáinak korábbi fenyegetései miatt. A hívőket azonban a zuhogó eső sem riasztotta el: hosszú sorokban álltak, hogy bejussanak a nagyszombat esti vigíliára és tízezreket várnak a Szent Péter térre a Ferenc pápa pontifikálta húsvét vasárnapi ünnepi szentmisére is. Délben az egyházfő húsvéti üzenetét mondja el, majd Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.

Kiss Réka

Fotó: Tiziana Fabi / AFP

Húsvét alkalmából minden olvasónknak szeretnénk tolmácsolni a különböző egyházak szavát, hogy akinek nincs ideje, lehetősége templomba menni az ünnepek alatt, ezáltal is találkozhasson Isten igéjével.

Molnár Virág, Mezőkovácsháza református lelkészének üzenete:

„Ebben az esztendőben április elejére esik a Keresztyén Egyházak legnagyobb ünnepe, a Húsvét, melyen belül április 2.-án, Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsora történetén keresztül az Úrvacsora szereztetésére, április 3.-án Nagypénteken Jézus értünk való halálára, április 5.-én és 6.-án pedig Jézus feltámadására emlékezünk.

Mit ünnepelünk ilyenkor? Miről szól ez az ünnep? A legteljesebben a János írása szerinti szent evangéliumban így foglalja össze Jézus: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János evangéliuma 3,16)

A keresztyén felekezetek tagjai mind azért gyülekezünk össze ezekben a napokban, hogy hálát adjunk azért, amit Isten Jézus Krisztusban tett értünk. Vagyis, hogy az Ő halála és feltámadása által megszerezte bűneink bocsánatát, és az örök életet. Ezt bizonyította Jézus nyitott sírja, a Feltámadt Jézus megjelenései, és a tanítványok megváltozott élete.

Miért olyan nagy ünnep ez ma is a keresztyének számára? Azért, mert aki hittel elfogadja azt, hogy első Húsvét eseményei érte, miatta, és helyette történtek, annak hittel, reménnyel és szeretettel telik meg az élete. Annak olyan Isten által átformált élete lesz, mint amilyet az első Húsvét után éltek Jézus tanítványai, akik az Isten szolgálatára szánták oda az életüket. Ebben az esztendőben is erre a változásra hív Isten. Szükség is van erre, mert kevesen vannak a világban, akik elégedettek életükkel. Szinte mindenki változtatni szeretne. Állást változtatni, lakóhelyet változtatni, és még lehetne sorolni, a változtatás hány féle formáján törik az emberek a fejüket. Változtatni azonban hathatósan nem lehet addig, ami mi magunk nem változunk. A Húsvét minden évben a változás útjára akar vezetni. A változásra, melyre az Istennel való hit általi közösségben mehet végbe az ember lelkében.

Azonban húsvét eseményeiről nem csak évente egyszer emlékszünk meg, hanem minden vasárnap megemlékezünk Jézus Krisztus értünk hozott áldozatára, ezáltal újulunk meg hétről hétre hitünkben és tudunk túllépni az élet nehézségein. Így minden vasárnap, sőt, minden nap ünneppé válik, az Istennel való közösségben.”

Szpisák Attila, a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség lelkészének szavai:

„Jel 1, 17.

 Keresztyén Gyülekezet, Kedves Testvérek a Jézus Krisztusban!

Húsvét azért AZ ünnep, mert Krisztus feltámadása AZ esemény. Feltámadása nélkül nem lenne annyira érdekes és fontos Jézus, hogy értelme lenne beszélni róla. Jézus Krisztus feltámadása nem „természetes”, nem magától értetődő. Isten csodája! Pál és az evangélisták döbbenetről beszélnek, sőt még hitetlenségről, bizonytalankodásról is.

A feltámadáshit az Élővel való közösség. Ugyanakkor nem a hit, hanem Jézus ígérete fogja össze a gyülekezet közösségét. Benne, Vele egy új „Isten Népe” formálódik, annak jeleként, hogy Istennek valamennyi Ígérete teljesül. Jézus feltámadásának eseménye elszigetelhetetlen esemény. Jézussal és által olyan eseménysor indul, amely feltartóztathatatlan folyamat. A keresztyén ember részese ennek a folyamatnak. A feltámadott Jézusban való hit reménység is.

Ennek a mai igének a tájékoztatás mellett fontos üzenete van számunkra. Ez alapján kötelességem és megbízatásom hirdetni mindenki felé Jézus Krisztus húsvéti ajándékát. Ez pedig a félelem nélküli élet. Mindenki annyira áhítozik ezután. Nagy kérdés, hogy vajon tudjuk-e mit jelent a félelem nélküli élet? Nem kell remegni, milyen az új laboreredmény, mi van a borítékban, ami visszajött az onkológiai intézettől. Nem kell félni, már megint milyen hamis információval gázolnak becsületedbe. Nem kell félni, hogy egyedül maradsz, olyan hosszúak az ünnepek, olyan irtózatos az életteher, majd beleszakad az ember szíve.

Valahányszor Ő jön közel hozzánk, mindig ez az első szava: ne félj! Ha Ő lesz betegágyad mellett, ezt hallod. Ha egyedül vagy egy csendes lakásban, és kezdesz megőrülni, jönnek az önpusztító gondolatok, hallod csendes szavát. Ő lép be otthonodba, hajol föléd, mindig első szavával, ne félj! Húsvétja annak van, aki hallja Jézus ajkán a félelemoszlató evangéliumot.

Ő az utolsó, és éppen ezért Ő az élő, az életadó. Hiheted a félelem nélküli élet felkínált ajándékának valós voltát, mert ezt az Úr kínálja és nyújtja feléd, az első és az utolsó.

Boldog az ember, akinek szívét átjárja húsvét ünnepén Jézus drága ajándéka, az, amit egyedül Ő adhat, de akinek adja, attól senki el nem veheti. A félelem nélküli élet. Ezt adja a húsvét győztes Ura, a mi Jézusunk. Ámen

Imádkozzunk!

Tőled elszakadt világból, rengeteg hazugságból, tévedésekből és tévesztésekből, iszonyú mellékutcák sötétjéből, lélek gyötrelméből, szenvedő test fájdalmaiból kiáltunk Tehozzád. Nézz végig sorainkon! Te látod melyikünk szívében milyen nyugtalanság, és félelem lakik. Te tudod, a fiatal szív sincs tőle megóvva, mennyi rettegés. Könyörülj rajtunk Urunk, aki mindenben győztél, mint első és utolsó, és életadó. Vedd kezedbe most mindkét kulcsodat, forgasd meg a zárban, hogy szívünket betöltse a feloldozás, a bűnbocsánat öröme. Nyisd meg a másik ajtó zárját, hogy ha vár is reánk még a földi utolsó óránk, nyíló ajtón keresztül már lássuk, a Te eljövendő új világodat. Ámen.”

Mi a feltámadás, a húsvét üzenete a mának? A közelgő nagy keresztény ünnep alkalmából Szigeti Antal, a Békéscsabai Belvárosi Római Katolikus Plébánia esperes-plébánosa a Csabai Aktuális című információs lap legfrissebb, április 3-ai számában, „Van feltámadás és örök élet” címmel közreadott interjúban – a fenti kérdésre válaszolva – többek között a következőket mondta el:

„– Minden ember számára van üzenete Krisztus kereszthalálának és feltámadásának. A kérdés, hogy ebből az üzenetből mit hall meg a mai ember. Ha hívő lélekkel gondolkodunk, Jézus szenvedése és feltámadása mindenképpen hatalmas reményt jelent számunkra. Isten azért küldte hozzánk egyszülött fiát, hogy szenvedésével és halálával megváltson, feltámadásával pedig új életet adjon. Az ő szenvedése és kereszthalála egyben az emberi szenvedésnek és halálnak is értelmet ad, hiszen Jézus halála nem volt végleges halál. Szenvedése a megváltás eszköze volt, s az ember életében a szenvedés úgyszintén egyfajta részvétel a megváltás művében. Krisztus ugyan teljes értékű áldozatot mutatott be értünk, de tőlünk is elvárja, hogy részesedjünk az ő szenvedésében. A szenvedés a szeretet kifejezőeszköze: nincs annál nagyobb szeretet, mint azé, aki az életét adja azokért, akiket szeret. Minél több áldozatot tudunk egymásért hozni, annál inkább bizonyítjuk szeretetünk valódiságát és nagyságát. Krisztus kereszthalála és feltámadása azt üzeni a ma embere számára, hogy van értelme a küzdelemnek, a szenvedésnek, mert van feltámadás és van örök élet. Isten az embert nem a halálnak és a szerencsétlen sorsnak teremtette, hanem azért, hogy üdvözítse és boldoggá tegye.” (….)

Juhász Ádám

Fotó: church.lutheran.hu

Tágabb értelemben, a tavasz legnagyobb részét és akár a nyár elejét is átfogó húsvéti ünnepkör több kisebb-nagyobb ünnepet foglal magába, és a nagyböjt időszakával kezdődően egészen pünkösdig tart.

Eredete

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, ennek következtében két egymást követő évben különböző napokra eshetnek. Ennek köszönhetően sok ideig vita tárgyát képezte az ünnep helyes időpontjának meghatározása, és a mai napig léteznek is eltérések. A nyugati keresztény vallás húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra tűzte ki, azonban a keleti keresztény vallás kissé más módon számol. Ennek köszönhetően a legtöbb esetben a húsvétot más napokon ünneplik a katolikusok és az ortodoxok.

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más eredetre tekint vissza. A magyar “húsvét” szó az azt megelőző időszak, a nagyböjt lezárulását jelzi és ezen a napon szabad először húst enni. Ezt a 40 napos böjtöt Jézus sivatagban töltött időszakára emlékezve tartják meg a hívő emberek.

Nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő

A Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amelyik virágvasárnaptól nagyszombatig tart és több jeles napot foglal magába.

Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, a tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon.

Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak.

Kálmán-Pócsik Judit

Fotó: illusztráció

Hozzávalók:

4 db csirkemellfilé

4 db tojás

1 csokor medvehagyma

20 dkg trappista sajt

20 dkg füstölt  sonka

só

őrölt fehérbors

8 szeletelt  bacon

2 evőkanál ecetes torma

1 teáskanál szárnyas fűszerkeverék

Elkészítés:

A tojásokat megfőzzük, karikákra vágjuk. A sajtot és a füstölt sonkát szeletekre vágjuk.

A csirkemelleket szétnyitjuk, kiklopfoljuk, sózzuk, és megkenjük ecetes tormával. Mindegyik csirkemellre teszünk 2 csík bacont, 4-5 szelet főtt tojást, 1-1 szelet sajtot és füstölt sonkát és 3-4 levél medvehagymát, majd felgöngyöljük. A felgöngyölt csirkemelleket olajozott, szárnyas fűszerkeverékkel megszórt alufóliára fektetjük, majd szorosan a fóliába csavarjuk.

A tekercseket tepsibe vagy sütőrácsra tesszük, és előmelegített sütőben 30-40 perc alatt megsütjük.

Köretnek medvehagymás párolt zöldséget készítettem. Jó étvágyat kívánunk hozzá!

rovatfelelős: Kiss Réka

Fotó: illusztráció

Az ellenőrzött üzletek száma idén több volt, mint a múlt évben, de a szabálytalanságok súlya és a bírságok összege csökkent – ismertette a változást Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.

Az ellenőrzések középpontjában a húsok, a tojás és a csokoládé nyulak álltak – ismertette a részleteket a helyettes államtitkár, hozzátéve: a fogyasztók szánjanak egy-két percet vásárlás előtt az áru jellemzőinek megismerésére.

Az ellenőrzött 477 üzletből 113 volt áruházlánc, 74 kisebb élelmiszerbolt, 56 hús- és hentesáru bolt, 40 piac, 30 pedig pékség – mondta a szóvivő.

A tájékoztatás szerint a legtöbb probléma az árfeltüntetéssel volt kapcsolatos, amikor például az akciós termékért a pénztárnál a teljes árat kérték. A kettőt fizet, hármat kap akciónál volt példa arra, hogy az összecsomagolt három termék többe került, mint ha a vevő egyenként vásárolta volna meg azokat – mondta a részletekről Kiss Anita, aki kitért a csoki nyulak ellenőrzésére is. A 20 mintából 19 megfelelt, mindössze egyben volt a megengedettnél több növényi zsiradék.

Kiss Réka

Forrás és fotó: MTI

A Szegedi Vadaspark minden évben színes programokkal készül Húsvét ünnepére. Ezek közül talán a legkedveltebb, a már hagyományosnak számító tojásvadászat. Idén különböző kérdések is díszítik a tojásokat, amelyek nem lesznek könnyűek, de a válaszok megtalálhatóak az egyes állatok kifutójánál lévő ismertető táblákon. A szerencsés megtaláló a Természetvédelmi Oktatóközpontban válaszolhat a kérdésre, amiért cserébe csokoládé jutalomban részesül.

Vasárnap a Rádió 88 nyújt szórakoztató játéklehetőséget, hétfőn meglepetéssel is készülnek az érdeklődőknek. Az állatállomány újdonsült lakóját mutatják be, akinek kilétét mély titok övezi. Emellett a TV Paprika a helyszínen forgat, A boldogság útjain című műsor sztárszakácsa Bede Robert, a Belmondo együttes frontemberével, Czutor Zoltánnal főz együtt. A felvétel nyilvános, így beleshetnek annak kulisszatitkaiba.

A felnőttek 1 700 forintos áron válthatnak jegyeket, a 14 év alattiaknak 1 100 forint a belépő. Diákigazolvánnyal a 14 év felettiek 1 250 forintért juthatnak be, a családoknak és iskolai csoportoknak külön kedvezményt biztosítanak. A további díjszabásokról a http://www.zooszeged.hu/informaciok/arak-kedvezmenyek linkre kattintva értesülhetnek.

Juhász Ádám

Fotó: zooszeged.hu